A Kazaa fájlcserélő rendszer tulajdonosa és üzemeletetője, a Sharman Networks több mint 100 millió dollárt fizetett különböző kiadóknak és filmstúdióknak, valamint vállalta a szolgáltatás teljes legalizálását. A Sharman Networks a Sony BMG Music, az EMI Music, a Universal Music és a Warner Music zenekiadóknak, valamint további filmstúdióknak fizette ki a tetemes összeget, de nem elképzelhetetlen, hogy a zenei piac 20 százalékát uraló független jogtulajdonosok közül is jónéhányan részesedtek az összegből. A fénykorában a kiadók rémének számító Kazaa tulajdonosai a bíróságon kívüli megegyezés keretein belül vállalták a kártérítésként is felfogható díjak kifizetését. Tovább >>

A Warner Bros. Entertainment szerződést kötött a Gub a nevű videofeltöltő és -megosztó oldallal a stúdió által gyártott tartalmak szolgáltatására. A Guba vásárlói napi 1,79 dollárért kölcsönözhetnek filmet, régebbi alkotásokat 9,99; míg az újabbakat 19,99 dollárért vásárolhatjuk meg ugyanott. Az összes tartalom a Microsoft által kifejlesztett digital rights management (DRM) jogvédelmi eljárással védett. A megállapodás a legújabb jele annak, hogy Hollywood (legalábbis részben) végre készen áll az internetes oldalak bevonására, vagyis úgy tűnik, lassan elfogadják, hogy a videofeltöltőket eltörölni nem lehet - inkább ki kell őket használni. A múlt hónapban szintén a Warner adta tudtunkra, hogy a BitTorrent fájlcserélő eljárást használná az általa gyártott filmek és műsorok legálisan letölthető változatainak forgalmazásához. Emellett a Gubához hasonló oldalak, így például a YouTube és a Google Video is óriási népszerűségnek örvendenek. Tovább >>

Az Amerikai Hanglemezkiadók Szövetségének (RIAA) elnöke szerint az illegális zenei fájlcserélés terjedését sikerült megfékezni. "A probléma még nem szünt meg, de úgy hisszük, a legális digitális letöltések rohamos növekedése megállítja majd az illegális fájlcserélés népszerűségének növekedését." - mondta a RIAA elnök-vezérigazgatója, Mitch Bainwol. Ez igencsak optimista hozzáállás egy ilyen iparági képviselőtől, főleg annak fényében, hogy a Napster 1999-es megjelenése óta az audiólemezek eladásai 30%-ot estek. A RIAA talán azért ennyire optimista, mert ahány fájlcserélőt eddig be akart záratni, nagyrészt sikerrel meg is tette. Azonban egy megszűnésével két másik jelenik meg. Tovább >>

A Warner Bros. lehet az első olyan nagy filmstúdió, amely interneten terjesztené filmjeit és televíziós műsorait a BitTorrent által kifejlesztett fájlcserélő P2P technológián keresztül, ami egyébként melegágya az illegális kalózfilmeknek is. Az előzetes információk szerint már idén nyáron beindulhat a szolgáltatás, egyelőre ismeretlen árazás mellett. Várhatóan azonban a tévéműsorok egy dollár, míg a filmek a bolti DVD-khez közeli áron tölthetők majd le. A stúdió további tervei között szerepel az is, hogy olyan anyagokat kínálnak fel letöltésre, amelyeket később kiírhat DVD-re a felhasználó - bár ebben az esetben a másolat kizárólag azon a gépen játszható le, amelyen keresztül az anyagot letöltötték, hagyományos DVD lejátszókban tehát nem. A megállapodás célja, hogy az illegális letöltéseket kereső felhasználókat "átnevelje" a legális tartalmak letöltésére P2P hálózaton keresztül úgy, hogy megfizethető áron kínálják a legalitást, jó minőségben. "Ha a fájlcserélőt használók 10-15 százalékát rá tudjuk venni arra, hogy elkezdjenek legálisan letölteni, az óriási hatással lenne az egész iparág, sőt a gazdaság számára is. A folyamatot csak elkezdeni nehéz." - mondta Kevin Tsujihara, a Warner Bros. Home Entertainment csoportjának elnöke. A BitTorrent egy úgynevezett "file swarming" technológiát alkalmazza annak érdekében, hogy a letölteni kívánt fájlt ne egy központi szerverről, hanem több forrásból szerezze be. A nagy fájlt tehát feldarabolja apró részekre, s azokat több, ugyancsak BitTorrentet (vagy valamelyik hasonló programot) használó letöltőtől tölti egyszerre, levéve ezzel a terhet a központi szerver válláról. A stúdiók már tavaly november óta tárgyalnak hasonló megállapodásokról annak érdekében, hogy csökkentsék a kalózkodás nagyságát. Egyelőre annyit értek el, hogy a BitTorrent saját weboldaláról eltávolította az illegális tartalmakra mutató linkeket. A stúdiók abban reménykednek, hogy méltányos árpolitikával elősegíthetik a legalitást, a felhasználók jelentős része ugyanis inkább fizetne valamennyit, hogy teljesen biztonságos, kifogástalan minőségű és vírusoktól mentes tartalmakat töltsön le. A fájlcserélő hálózaton keresztüli disztribúció tehát sokka hatékonyabb a hagyományos szerverről történő letöltéshez képest. Első esetben ugyanis minél többen kezdik el vagy fejezik be a letöltést, annál gyorsabban tudják mások is letölteni azt úgy, hogy közben a központi szerver terhelése nem változik. Optimális esetben és gyors kapcsolat esetén akár tíz percnél rövidebb idő alatt tölthető le egy teljes mozifilm. Persze ez a stúdió számítása, és nem éppen a hazai internetkapcsolatok sebességét veszi figyelembe.

Elemzők szerint a globális internetes forgalom egy harmada a BitTorrent fájlcserélő hálózaton keresztül zajlik le. A jelenséget már nem csak a film- és zeneipari vállalatok szakértői, hanem az internetszolgáltatók sem nézik jó szemmel, annak ellenére, hogy talán a közeljövőben pont a torrent technológia válhatna a hivatalos digitális filmletöltés alapjává is. A fájlcserélők virágkora néhány éve kezdődött, gyakorlatilag a megjelenésük után azonnal. Feltalálóinak nem az illegális tartalmak támogatása volt a célja, egyszerűen csak egy alternatív megoldást kerestek a sávszélesség okozta letöltési problémákra. A kifejlesztett technológia lényegesen leveszi ugyanis a terhet azokról a letöltésekre specializált szerverekről, amelyek korábban egyeduralkodóként szolgáltattak tartalmat. A BitTorrent lényege, hogy a forrásfájlt az összes letöltő megosztja egymás között. Függetlenül attól, hogy a teljes tartalom mely részlete töltődött már le, azonnal megkezdődik a "visszatöltés", vagyis minél többet töltünk le egy fájlból, annál többet tudunk abból másoknak is megosztani. A dolog eddig nagyon szép, ám a kalózok is felismerték benne a lehetőségeket, és rögtön megindult az illegális fájlmegosztás, ami azóta is burjánzik. Hollywood már egy ideje aktívan kutatja azokat a megoldásokat, amelyek egyszerűen tennék lehetővé a mozifilmek digitális szolgáltatását. Ez a videofájlok letöltésében nyilvánulna meg, akár egy időben a film DVD-n történő megjelenésével. Az Egyesült Királyságban az első ilyen film a King Kong volt. Azt azonban már most látni, hogy az a technológia, ami a zenék esetében működik (lásd iTunes), az a nagyságrendekkel nagyobb mérettel rendelkező filmeknél nem járható út. Óriási üzletté válik hamarosan a digitális és legális filmletöltés, ám ezt "egyszerű" fájlszerverekkel kiszolgálni képtelenség. Itt jönne be a képbe a BitTorrent. A probléma csak az, hogy minden szórakoztató iparági képviselő foggal-körömmel küzd a fájlcserélők ellen, mondván, az sokkal több kárt okoz, mint amennyit esetleg használna. A gondot csak tetézi, hogy már az internet szolgáltatók is bevetnek pár trükköt a megfékezésére. Sok helyen nem annyira szokatlan dolog a fix havidíjat internet eléréseknél a forgalmi korlát. Ez általában 40 és 60 gigabájt között mozog, ami internetezésre és kisebb fájlok letöltésére teljesen megfelel, de hosszú távon torrentezni nem igazán alkalmas. Ezt néhány szolgáltató már ennél komolyabb megoldásokkal próbálja kordában tartani. Nem a letöltött adatmennyiséget korlátozzák, hanem kifejezetten azokat a tevékenységeket, amik tipikusan a Torrent programokra jellemzők. Többek szerint a szolgáltatók leginkább attól félnek, hogy a túlzott torrentezés telíti a hálózatot, vagyis a súlyos pénzekért fenntartott sávszélesség fokozatosan lecsökken, arányait tekintve. A pártolók erre azt mondják, miért nem költik a többletbevételeket sávszélesség-növelésre? Ez azért annyira nem egyszerű, tekintve, hogy nem csak az egyes szolgáltatókon múlik, hogy milyen a hálózati terhelhetőség, és azt hogyan lehetne bővíteni. Mindenesetre a közeljövőben valamit mindenképp tenni kell a felmerülő problémák mielőbbi kezelésére.

Az Amerikai Zeneipari Szövetség (RIAA) a jelek szerint a Nemzetközi Hanglemezkiadók Szövetségénél (IFPI) is hatékonyabban küzd a fájlmegosztó hálózatokon garázdálkodó felhasználók ellen. A legfrissebb adatok szerint ugyanis ezidáig 18337 internetes felhasználó ellen indítottak bírósági pert szerzői jogsértő magatartás miatt, ami gyakorlatilag annyit tesz, hogy jogvédelem alatt álló zenei állományokat osztottak meg egymásnak. A legtöbb benyújtott kereset azzal zárult, hogy a vádlottak peren kívül megegyeztek a Szövetség képviselőivel, így megúszták az igen valószínű pervesztést. A megállapodások általában három és hatezer dollár közötti összegekről szóltak. Ha ötezer dollárt veszünk átlagnak, a beperelt több mint 18 ezer amerikai állampolgártól nagyjából 91 millió dollárt zsebelhettek be összesen. Annak ellenére tehát, hogy több tanulmány szerint is nagyobb vásárlási kedvvel rendelkeznek a fájlmegosztó szolgáltatásokat használók, a RIAA ebben a hónapban újabb 750 internetezőt perelt be. Ráadásul mindeközben a P2P hálózatokra csatlakozottak száma folyamatosan növekszik, vagyis a "pereljünk be mindenkit" kampány látszólag hatástalan. A tanulmányok arra is rávilágítottak, hogy a fájlcserélősdi nem igazán befolyásolja a legális úton beszerzett zenei anyagok iránti keresletet, pláne nem rontja azokat. Úgy tűnik tehát, hogy a RIAA némi extra bevételre tesz szert a gyámoltalan felhasználók által, akik nem akarnak vagy nem mernek kiállni saját érdekeikért. Persze ilyet senki nem feltételez...

Az Amerikai Mozgókép Szövetség (MPAA) ennyi erővel beperelheti akár a Google-t is, ahelyett, hogy velünk szórakozik, állítja védekezésében a Torrentspy bírósági beadványában, amelyben az ellene és hat másik keresőoldal ellen folyó kereset megszüntetését kéri. Februárban az MPAA hét pert indított a Torrentspy és hasonló keresőszolgáltatást biztosító cégek ellen. Ez volt első eset, hogy az MPAA a keresőoldalakat a szerzői jog megsértésével vádolta. A Torrentspy hétfői beadványában a kereset megszüntetését kérvényezte, mondván az MPAA akár beperelhetné a Google-t is, hiszen a Google pont ugyanazt teszi, mint ők, csak jobban. A Torrentspy ugyanis egy olyan kereső, amely kizárólag torrent-állományok megtalálását teszi lehetővé. Ám e torrent-állományok "mögött" leggyakrabban egyszerűen letölthető filmek, zenék vagy szoftverek bújnak meg. A Torrentspy azzal érvvel, hogy weboldalukon nem találhatók sem jogvédett termékek, sem azokra mutató hivatkozás, és egyáltalán nem támogatják a szerzői jog megsértését. Azért pedig végképp nem vonhatók felelősségre, hogy látogatóik mit tesznek azután, hogy elhagyták az oldalt. "Nincs semmi különbség a beperelt weboldalak és a Google keresőoldala között", áll a beadványban. "Minden, amit a megvádolt weboldalakról állítanak hatványozottan igaz a Google-ra is, lévén az minden tekintetben messze túlszárnyalja a szóban forgó oldalakat." Az MPAA vádjait a Legfelsőbb Bíróság a Grokster cég elleni korábbi döntésére alapozza. Akkor a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy felelősségre vonható az az illető, aki a szerzői jog megsértésére alkalmas eszközt tesz elérhetővé és/vagy azt népszerűsíti. A Grokster a döntést követően beszüntette tevékenységét és vele együtt jó pár másik fájlcserélő is bezárt vagy átalakította üzleti modelljét, hogy megmeneküljön a Legfelső Bíróság szigorától. Az MPAA februárban azzal a céllal adta be a keresetet a hét cég ellen, hogy csapást mérjen a legjelentősebb kalózhálózatok működésére, megakadályozva az illegális tartalmak terjesztésének lehetőségét.

Miközben folyamatosan dúlnak a harcok a filmstúdiók, érdekképviseletek és a különböző illegális tartalmakat kínáló fájlcserélők között, a világ egyik, ha nem a legnagyobb online kereskedelmi köpontja, az Amazon.com komoly tárgyalásokba kezdett a nagyobb filmstúdiókkal egy közös filmletöltő szolgáltatás beindításáról. Pár hónapja hallani olyan pletykákat, melyek szerint az Apple által még 2004-ben elindított iTunes zeneletöltő központnak is riválist szeretne állítani az Amazon, de ha a mostani tervek megvalósulhatnak, úgy a legtöbb TV csatorna által sugárzott különféle sorozatok, és műsorok, valamint a nagyobb filmstúdiók által készített mozifilmek mind letölthetővé válnának az oldalról. A vállalat szóvivője a múlt héten cáfolta ezeket az értesüléseket. Ennek ellenére több forrás is azt állítja, hogy bizony már igen közel állnak a megállapodáshoz olyan stúdiókkal, mint a Paramount Pictures, a Universal Studios, és a Warner Bros., bár ezek szóvivői is igyekeztek cáfolni a felvetést. Az viszont tény, hogy az utóbbi időben az Amazon lényegesen többet fordít piaci kutatásra és fejlesztésre. Pénzügyi elemzők szerint a leghelyesebb lépés, ha minél előbb belépnek a digitális letöltések piacára, amely jelenleg jóval nagyobb árréssel kecsegtet, mint a hagyományos bolti, vagy akár online, de mégis fizikai árusítás. A vállalat a legutóbbi negyedévben 57%-kal növelte technológiai és tartalmi beruházásait. Az Amazon.com tulajdonában lévő IMDB internetes filmes adatbázis február folyamán 15 millió egyéni látogatót szolgált ki - egyes források szerint ezt az oldalt használnák fel a filmes letöltések népszerűsítésére. A nagyobb filmstúdiók már partnerkapcsolatban állnak a Movielink szolgáltatással, ám az a letöltött filmeket csak "kölcsönzés" gyanánt árusítja, vagyis azokat tárolni, lemezre kiírni nem szabad, illetve nem lehet. Az Amazon, állítása szerint 55 millió aktív felhasználóval rendelkezik, vagyis igencsak logikus lépés lenne tárolható változatban is kínálni TV műsorokat, illetve mozifilmeket.

A Franciaországi Nemzeti Gyűlés vitába szállt a francia kormány fájlcserélő hálózatok megszüntetésére vonatkozó törvényjavaslatával szemben. Az új tervezet ugyanis az illegális úton zenéket és filmeket letöltő otthoni felhasználókat pénzbírsággal, a szerzői jogvédelem alá eső szoftvereket terjesztőket pedig akár börtönbüntetéssel is sújthatja. Nicolas Sarkozy belügyminiszter a fájlcserélést egyszerűen lopásnak nevezte. A kormány el szeretné törölni azt az apró törvény-kiegészítést is, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy minimális díjért cserébe korlátlanul tölthetnek le. Az eredeti javaslat szerint az említett bűncselekmény 300 ezer euróval és akár elzárással is büntethető lett volna. A baloldali ellenzék azonban, társulva az UMP-vel, tavaly decemberben sikeresen elérte a tövénymódosítási javaslat elvetését. Sarkozy továbbra is kiáll a véleménye mellett: "A fiataloknak jogot kell biztosítani személyes másolatok készítésére, de az ipari szinten űzött illegális letöltés akkor is lopás." - mondta. A következő szavazás március 15-én várható. A kormány időközben lényegesen lentebb csökkentette a javaslatában előterjesztet pénzbüntetést 38-150 euróra.

Az Amerikai Filmforgalmazók Szövetsége (MPAA) újabb lépést tett a filmes kalózkodás megfékezése érdekében. Most úgy vélik, a keresőoldalak és keresőmotorok a kalóz tartalmak melegágyai. Ők maguk nem kínálnak fájlokat, csak éppen az egész infrastruktúrának olyan fontos részét alkotják, amely lehetővé teszi magát a kalózkodást. A szövetség bírósági eljárást indított a BinNews.com, Torrentspy.com, IsoHunt, BTHub.com, TorrentBox.com, NiteShadow.com, Ed2k-It.com, NZB-Zone.com, és DVDRs.net oldalak ellen. Most először nyújtottak be keresetet Usenet alapú szolgáltatások ellen, amelyek egyébként manapság a leginkább terjedő félben vannak, miután a fájlcserélőkre már kellően "rászálltak" a különböző hatóságok. A fájlcserélő, P2P rendszerekkel ellentétben, ahol a tartalmakat a felhasználók egymás között osztják meg, a Usenet rendszerek esetében a rendszergazdák saját szervereiken osztják meg a kalóz tartalmakat. Azonban a szervereket üzemeltető szolgáltatók nem vállalnak felelősséget az egyes kiszolgálókon tárolt fájlokért, azokat nem ellenőrizhetik és nem is ellenőrzik. A Digitális Millenium Szerzői Jogvédő törvény (DMCA) hasonló védelmet nyújt a keresőmotorok üzemeltetőinek is, egészen addig, amíg "nincsenek tisztában" az általuk kínált tartalmak illegalitásával, s kérésre letörlik azokat. Az MPAA még tavaly novemberben írt alá egy megállapodást a BitTorrent.com oldallal, amelyben az beleegyezett, hogy eltüntetnek minden olyan hivatkozást, amelyek szerzői jogvédelem alatt álló filmekre mutatnak. "Az olyan weboldalak üzemeltetői, akik olyan technológiákat adnak a felhasználók kezébe, amelyek segítségével illegális tartalmak birtokába juthatnak, nem bújhatnak el. Meg lehet és meg is kell őket fékezni, ha arra szükség van. Az ilyen erőteljes hálózatok leállításával nagyon fontos lépést tehetünk előre az illegalitás megfékezésének rögös útján." - mondta John Malcolm, az MPAA kalózellenes műveleteivel foglalkozó nemzetközi igazgató. A kereseteket egyébként azután nyújtották be a bíróságra, hogy nemrég sikeresen leállíttattak egy Razorback2 néven ismert szervert, ami az eDonkey2000 hálózat oszlopos tagja volt. Ez a kiszolgáló tette lehetővé több millió felhasználó csatlakozását egy P2P hálózathoz. Az MPAA számításai szerint 2005-ben 1,9 milliárd dollárnyi kárt okozott a filmiparnak csak az internetes kalózkodás. Mindeközben 75 BitTorrent és eDonkey oldalt zárattak be.

Tíz internetezőből kilencen megváltoztatták böngészési szokásaikat az egyre jobban terjedő kémprogramok és más fenyegetések miatt -- derül ki Pew Internet and American Life Project által közzétett felmérésből. A tanulmányból kiderült, hogy a legtöbben ma már nem nyitnak meg gyanús e-mailekben érkező csatolt fájlokat és más lépéseket is tesznek annak érdekében, hogy elkerüljék az ártó szándékú programokat. A megkérdezettek közel fele állította, hogy már nem látogat bizonyos weboldalakat, amelyek szerintük kéretlenül telepítenek fel szoftverket a számítógépükre, a felhasználók negyede pedig beszüntette a zenék és filmek letöltését a fájlcserélőkről, amelyeken a kártékony programok közismerten gyorsan terjednek. A válaszadók 18 százaléka még böngészőt is változtatott annak érdekében, hogy elkerülje a programok kéretlen felelepülését. A kémprogramok nem csak a felhasználók magánszféráját veszélyeztetik, hanem a számítógépük működését is: a Windows lefagyását 33 százalékban kémprogramok okozzák, legalábbis ez derül ki a Microsofthoz eljuttatott hibajelentésekből. A Pew Internet and American Life Project által megkérdezett internetezők 68 százaléka állította, hogy tapasztalt már a spyware-ekkel kapcsolatos sebességcsökkenést vagy lefagyást. A kémprogramok (spyware) vagy kéretlen reklámokat megjelenítő szoftverek (adware) bejutása ellen nem véd vírusirtó vagy tűzfal, hiszen a telepítésüket a felhasználók hagyják jóvá. A legjobb amit az ilyen programok ellen tenni lehet, hogy nem telepítjük fel őket, nem telepítünk fel semmi olyasmit, amit nem ismerünk vagy nem tudjuk egyértelműen, mit is csinálnak, mire jók. Gyanú esetén használjuk valamelyik internetes keresőt, a világhálón már több adatbázis is létezik, amelyben megtalálhatók a rosszindulatú programok leírásai és potenciális veszélyei.

Egy igen érdekes hírre figyeltem fel, miszerint a Quake 4 egyik prealfa változata felkerült a világhálóra. Valószínűsíthető, hogy az E3-on bemutatott verzió lehet. A tettes minden bizonnyal a híres Souls of Anarchy hackercsapat. Fogadjuk ezt a hírt némi kétkedéssel mivel bizonyítékot én még nem találtam rá, és persze Tőletek is biztos távol áll az illegális fájlcserélők használata...

Az előző két napban megjelent a különféle fájlcserélő rendszereken egy gtasa karaktersorral ellátott fájlocska. Miután nagyon sokan letöltötték, kiderült, hogy csak kacsa az egész, mert csak egy másik játék image állománya volt erre átnevezve. Nagy meglepetésként érte a játékosok egy részét, mikoris tegnap este valóban felkerült a játék PS2-es változata az egyes warez oldalakra. A Rockstar elmondta, hogy nem tudja miképpen történhetett ez, azonban ígéretet tett arra, hogy komoly nyomozást indít. A játéknak eredetileg egy hét múlva kellett volna a boltokba kerülnie, a PC-s változatra pedig még jövő nyárig várhatunk.

Azt nyilván sokan tudjátok, hogy a RIAA (Recording Industry Association of America) komoly lépéseket akar tenni az "illegális" fájlcserélő rendszerek használói ellen. Elmondásuk szerint mindenkit be fognak perelni, aki bármi jogdíjasat megoszt. Nos, a The Inquirer egyik olvasója egy érdekes számolást tett közzé. Felmérésekből lehet tudni, hogy kb. 60 millió felhasználója van ezen programoknak. Ha naponta 75-öt jelentenének fel (ami már alapból nem lenne kis teljesítmény), akkor 60,000,000/75 = 800,000 napig tartana az eljárás. Ami egyébként annyit tesz, hogy 800,000/365 = 2191,78 évig ellennének. Nos, csak annyit mondhatok... hajrá :D

Idéznék az Index egyik legfrisebb híréből...: "Szövetségre lépett a BSA a lemezkiadókkal: Az illegális internetes fájlcserélők elleni közös fellépésről írt alá egyezményt az amerikai lemezkiadók szövetsége (RIAA), az üzleti szoftvergyártók szövetsége (BSA) és a számítástechnikai gyártók szövetsége (CSPP) kedden. A szakmai szövetségek által elfogadott terv reményeik szerint új törvények bevezetése nélkül képes védeni szerzői jogaikat."