Az egykori First Lady, Hillary Clinton hírhedt a videojáték-ellenességéről, de a nemrégiben tett kijelentése egyszerűen sokkolta a szaksajtót. Véleménye szerint Amerika gyermekei hamarosan agyba ültetett chipekkel lesznek felszerelve, hogy a nagy hirdető cégek valóban közvetlenül érhessék el a potenciális felvásárlóerőt. Hil azt állítja, hogy a hirdetők már így is épp elég új módozatot találtak reklámjaik célba juttatására a játékokon és az Interneten keresztül, s a folyamat még most sem állt le: a jövőben olyan megoldások is életre kelhetnek, amelyek eddig csak sci-fi regényekben léteztek. "Az ilyen mérvő technológiai fejlődés mellett könnyen elképzelhető, hogy egyesek chipeket ültetnek gyermekeinkbe, hogy segítségével közvetlenül az agyukban reklámozzanak valamit, s szó szerint elültessék fejükben a gondolatot, hogy mely terméket kell majd megvenniük." - mondta Clinton a Kaiser Family alapítvány előtt tartott beszédében. A new yorki demokrata azzal fűzte tovább gondolatmenetét, hogy az ország egy átfogó kísérletnek veti alá a gyerekeket, akik átlagosan legalább napi hat órát ülnek tévé és/vagy számítógép, s így reklámforrások előtt. Szerinte a leggyorsabban növekvő hirdetői célcsoport a hat éves és annál fiatalabbak tábora. Az ekkora csemeték egészséget a reklámbombák mellett például a Camel által gyártott cukor ízű cigaretta és a gyorséttermi ételek is nagyban roncsolják. Jó látni tehát, hogy Clinton nem csak a videojátékokat, hanem a valóban egészségtelen "junk food-ot" is támadja. Robert Thomson professzor szerint azonban mindössze arról van szó, hogy egyszerűbb valamit szidni és támadni, mint betiltani (például a gyorsételeket), illetve még mindig könnyebb és olcsóbb, mintha finanszírozni kellene egy átfogó oktató és átnevelő programot, amely a csemeték helyes látásmódjára hathatna. "A hirdetések ellen nincs mit tenni. Ez egy afféle kiskapu, ami annak látszatát kelti, hogy politikusaink tenni akarnak valamit ellene." - fejezte be. UPDATE: A GameSpot információi szerint a szenátor egy sokkal komolyabb lépésre szánta el magát. Azt eddig is lehetett tudni, hogy 2008-ban egy igen komoly megszorító törvényjavaslatot nyújtanának be a testület elé a videojátékokkal kapcsolatban, ám a Kotaku blogoldal szerkesztője, Brian D. Crecente most egy különös e-mailre hívta fel a figyelmet. Állítása szerint Hillary irodája egy körlevélben keres olyan önkénteseket, akik egy általuk sezrvezett sajtótájékoztatón "kétségbeesett szülőknek" adnák ki magukat, ezzel alátámasztva, hogy manapság mekkora veszélyt jelenthetnek a gyermekekre a videojátékok. A Rocky Mountain News újságírójaként is működő Crecente szerint az egész felhajtás egy új adó bevezetése miatt kerül megszervezésre. Nevezetesen állami adót fizettetnének a játékok utána hasonlóan a cigarettához vagy az alkoholhoz. A Kotaku szerkesztője nem árulta el, milyen forrásból értesült ezekről, de annyit elmondott, hogy a forrása nagyon megbízható.

A spanyol Digital Kickers egy új, Faster című játékot mutatott be. Igen érdekesen áll össze a róla alkotott kép, ugyanis egy MMO-ról beszélünk, amely a közeljövőben játszódik. Az egyetlen létező törvény pedig az, hogy csak az marad életben, aki a leggyorsabb pilóta... Az, hogy ebből ki mire asszociál, magán múlik, mindenesetre amit tudni lehet a játékról (150 gépezet, 16 pálya, stb...) az itt olvasható.

A Microsoft a mai napon 7 amerikai államban összesen 26 keresetet nyújtott be a cég szerint illegális szoftvereket forgalmazó kereskedők ellen. A pereket a Microsoft Colorado, Georgia, Illinois, New Jersey, New York, Ohio és Dél-Carolina államok szövetségi bíróságain indította el. A meggyanúsított számítástechnikai viszonteladók a vádak szerint illegális programokat, illetve azokkal teletömött számítógépeket adtak el vásárlóiknak. A Microsoft a bírósági eljárások kezdeményezésével saját és törvényesen működő viszonteladói hálózatának üzleti érdekeit kívánja megvédeni. Tovább >>

Azt hiszed, a Windows Vista kezelőfelülete a csúcs? Neeeeeeem. Mit szólnál, ha a munkaasztal valóban 3D-s lenne és a rajta megjelenő ikonokat úgy tudnád dobálgatni, pakolgatni, mintha valódi papírjegyzetek, esetleg könyvek lennének egy íróasztalon? Természetesen minden a lehető legrealisztikusabb, a fizika törvényeinek megfelelően reagálnak a mozgatásra az ikonok, amik még árnyékot is vetnek a jobb tájékozódás érdekében. Rengeteg lehetőséget építettek bele az új elképzelésbe fejlesztők, például a nagyon fontos dokumentumokat felnagyíthatjuk, vagy a falra ragaszthatjuk. A többit félredobhatjuk, vagy összegyűrhetjük, esetleg típus, vagy más szempont szerint rendezhetjük, egymásra pakolhatjuk, stb. Mindezt mozgás közben is megtekinthetitek!

Kellemes vasárnap délutánt mindenkinek. Aki eddig esetleg nem ebédelt volna, az gyorsan falja fel a konyhát hűtőstől. Ma délelőtt befutott néhány új videó, amelyek mindegyike nem mellesleg ismételten E3-as trailer. Amíg ezekre, no és néhány friss bejelentésre sort kerítünk, olvassunk egy viccet:

A Warner Music Group egyre növekvő bevételekről számolt be a digitális zenei letöltések kapcsán, miközben az üzlet nemcsak veszteséges, de számos per is kilátásban van a vállalat ellen. A perek többségében a vád a lemezkiadók közti tisztességtelen ármegállapítás volt, ami a letöltések díjazására vonatkozik. A Warner egy gyors közleményben arról adott tájékoztatást, hogy minden eszközzel fellépnek az őket ért vádakkal szemben. A történet nagyjából három hónapja kezdődött, amikor Eliott Spitzer, New York egyik vezető ügyvéde nyomozni kezdett annak érdekében, hogy kiderítse, vajon tényleg megállapodtak-e a nagyobb zenei kiadók, hogy egységes áron kínálják fel letöltésre az általuk forgalmazott zenei anyagokat. Ez pedig sértené az antitröszt törvényeket. Ennek ellenére a vállalat ebből származó bevételei a 2006. március 31-én lezárult negyedévben 90 millió dollárra rúgtak, ami a Warner Music összes bevételének 11 százalékát teszi ki, s mindez háromszorosa az egy évvel korábban elért eredményeknek. Sajnos a fájlmegosztók segítségével illegálisan beszerzett zenei anyagok mennyisége is folyamatosan növekszik, ami a legnagyobb károkat okozza a kiadók számára ezen a téren. Az ez ellen irányuló harc hasztalannak bizonyul, a digitális zeneletöltés mégis jó üzlet. Főleg azután, hogy az Apple piacra dobta iPod hordozható zenelejátszóját, mellyel párhuzamosan beindította saját zeneletöltő központját, az iTunes-t. A legutóbbi időszak során a Warner Music 7 millió dolláros, illetve részvényenkénti 5 cent nettó veszteséget könyvelt el.

Amerikában igen elképesztő törvényt hoztak. Texas államban új szabály lépett érvénybe, melynek értelmében aki börtönben használ mobiltelefont, az 40 évnyi fogságot kap. Az indoklás szerint erre az igen szigorú intézkedésre azért van szükség, mert manapság nagy problémát jelentenek a mobiltelefonok, ami a börtönöket és azok lakóit illeti. Hiába csukják le ugyanis a hírhedt autótolvajt, a kontrollálhatatlan és megfigyelhetetlen telefonbeszélgetéseken keresztül azok még a cellák rácsai mögül is tovább folytathatják tevékenységüket. Emiatt Texasban olyan törvényt hoztak, mely szerint ha egy rabot mobiltelefon-használaton kapnak, akkor az illető a már meglévő mellé további, összesen 40 év börtönbüntetéssel sújtható. Noha az érvelés jogos és pontos, erre mégis csak ezt lehet mondani: "Atyám, uram!".

Az Amerikai Zeneipari Szövetség (RIAA) szerint a legális úton vásárolt audió lemezek saját felhasználású másolata is törvényellenes. Ez alapján még például az amerikai elnök, George Bush is perbe fogható. Nemrég számoltunk be arról, hogy a Beatles együttes lemezkiadójának jogutódja beperelte az Apple Computert az Apple név zenei disztribúcióhoz való felhasználása miatt. Ez nem először fordult elő, ám úgy tűnik, ismét sikerült megállapodniuk, hamarosan ugyanis újradigitalizálják az összes zenei anyagot, hogy aztán azt online zenei kereskedelembe bocsáthassák. Jelenleg azonban a Beatles-számok digitális és legális letöltése nem megengedett. Az újabb botrányt a RIAA robbantotta ki, miután George Bush egy interjú előtti beszélgetésben elmondta riporterének, hogy saját iPod médialejátszóján milyen dalokat tárol. Köztük volt például a Beatles is, ami a fentiek alapján csak úgy lehetséges, ha saját, legális úton beszerzett audió lemezeiről másolta át a készülékre a számokat mp3 formátumban. Sokan úgy gondolják, hogy ez egy járható út - a RIAA szerint azonban ez is illegális. "Annak ellenére, hogy a másolatkészítésre általában megadják a lemezkiadók az engedélyt, ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a másolatot valóban használhatjuk is, különösen, ha erre konkrétan nem tér ki az engedély." Ez a kijelentés azonban azért váltott ki felháborodást több jogi szervezet képviselőjéből is, mivel egy tavalyi MGM kontra Grokster bírósági tárgyalás során a bíró azt állapította meg, hogy a legális úton szerzett audió lemezeken lévő adatokat szabadon másolhatjuk, ha azt később kizárólag saját eszközeinket használjuk fel. A RIAA legújabb megállapítása értelmében azonban minden egyes lemezmásolás előtt engedélyt kellene kérnünk a kiadótól. Úgy tűnik, egy újabb jogi botrány küszöbén állunk...

Az Európai Bizottság kifejezte tröszt iránti aggodalmait a Microsoft új operációs rendszerével, a Windows Vistával kapcsolatban. "Biztosak vagyunk abban, hogy a Windows Vista olyan szoftver elemeket is tartalmaz, amik külön is elérhetőek, akár a Microsoft, akár más vállalatok kínálatában." - mondta a Bizottság szóvivője, Jonathan Todd. "Emellett sajnos nem rendelkezünk azokkal a technikai információkkal sem, amelyekre a versenytársaknak lenne szüksége ahhoz, hogy saját szoftvereiket a Vistával kompatíbilis módon alkothassák meg." A Microsoft vezető európai ügyvéde, Horacio Guttierez egy telefoninterjúban elmondta, hogy olyan funkciók hozzáadása a Vistához, amelyeket a Bizottság kifogásol, azért szükségesek, hogy kielégíthessék a vásárlói igényeket. "Tudom, hogy sokkal biztonságosabb rendszert szeretnének kapni." - mondta. Még 2004-ben a Bizottság hasonló trösztellenes pert indított a Microsoft ellen - akkor a Windows Media Player médialejátszó program Windows operációs rendszerhez történő mellékelése miatt. A bíróság a Microsoftot bűnösnek találta. További gondokat okozott, hogy sikerült rábizonyítani, hogy a rivális szerver szoftverek sem tudnak megfelelően együttműködni Windows számítógépekkel. A mostani aggodalmak kirobbanásának oka a különböző biztonsági funkciók és keresési funkciók, valamint egy digitális jogvédelmi program, illetve egy olyan szoftver, amely olyan javított dokumentum formátumot képes előállítani, ami nagyon hasonló az Adobe által használt PDF-hez (portable document format). A szóvivő hozzátette, hogy a fentiek miatt fennáll a veszélye annak, hogy a számítógép-gyártók és a felhasználók nem kapják meg a lehetőséget arra, hogy olyan szoftvert válasszanak, amilyet szeretnének. A vállalat ügyvédje azonban erre azt felelte, "arra kényszeríteni minket, hogy Vistát a Microsoft Defender nélkül adjuk ki, olyan lenne, mintha a BMW-nek légzsák nélküli autókat kellene értékesítenie. Felelősséggel tartozunk vásárlóink iránt, hogy azok teljes biztonsággal használhassák termékeinket." "A Micrososft a biztonságos otthoni számítógépezés jegyében készítette a Vistát, annak figyelembevételével, hogy a lehetőségeket más vállalatok is kihasználhassák. A felhasználók teljesen ingyen igénybe vehetik versenytársaink szoftvereit is." - szólt a kiadott közlemény. Elmondták továbbá, hogy a Microsoft a külső partnerek és versenytársak bevonásával tervezte az új operációs rendszert, pontosan azért, hogy lehetőséget biztosítson számukra az együttműködésre. A Bizottság szóvivője megerősítette, hogy hivatalos nyomozás még nem kezdődött az ügyben, de amint bizonyos források megerősítik a gyanút, és bebizonyosodik, hogy a Vista megsértette az európai versenytörvényeket. A jelenlegi helyzetről levélben tájékoztatták a Microsoft elnök-vezérigazgatóját, Steve Ballmert. A vállalat az elkövetkezendő két nap során tárgyalásokat folytat a Bizottsággal. Guttierez ügyvéd szerint ennek során igyekeznek majd "bebizonyítani", hogy az aggodalmak teljesen alaptalanok, és nincs szükség jogi útra terelni a vitát. Ha azonban ez nem sikerül, úgy a Microsoft napi 2 millió eurós büntetés fizetésére számíthat.

A Trinad részvényes csoport, amely jelenleg 12,4%-nyi tulajdonjoggal rendelkezik a Majesco kiadóvállalatban, felajánlotta, hogy további két millió dollár értékben vásárolna a nehéz helyzetben lévő vállalat részvényeiből, feltéve, ha egy "függetlenebb" vezetőség áll annak élére. Egy nyílt levélben arról tájékoztatta a csoport a Majesco elnök-vezérigazgatóját, Morris Suttont, hogy véleményük szerint két fia - akik a vállalatnál beosztottként dolgoznak -, Jessie és Joseph Sutton irreálisan magas fizetést kapnak, ami a nehéz helyzetben elfogadhatatlan, és nyilvánvalóan magáncélú. A tudomásukra jutott információk szerint Jessie Sutton múlt évi fizetése 550 ezer dollár volt, míg Joseph 246 ezret kapott, amit további 160 ezer dollár részvényből származó bevétel egészített ki. Ez pedig teljességgel irreális. "Jessie és Joey Sutton messze nem tett annyit a vállalat üzleti helyzetéért, hogy ekkora juttatás legyen indokolt a számukra. Olyan magas pozíciókba kizárólag az apjuk által kerülhettek, ami a Majesco és annak részvényeseinek kiadásait fokozta." A csoport kérése, hogy a két úriember mondjon le, vagy pedig távolítsák el őket a posztjukról. Ettől teszik függővé a kétmilliós részvényvásárlási gyorssegélyt. Továbbá fényt derítettek arra is, hogy a Majesco a múlt évben 2,3 millió dollárt fizetett ki egy csomagoló vállalatnak, aminek társtulajdonosa Morris Sutton testvére. Ezt tetézi, hogy Jessie Sutton apósa megsértette a SEC törvényt azzal, hogy több mint 340 ezer dollár értékben adott el részvényeket 2005. január 25-én - egy nappal azelőtt, hogy a vállalat hatmillió dollárnyi tőkét kínált volna fel a tőzsdén. A Trinad közeli tervei között szerepel a Majesco, és annak számos jelenlegi és korábbi felsővezetőjének beperelése, az érvényben lévő megállapodások megsértése, valamint öncélú tranzakciók lebonyolítása miatt. A csoport kétmilliós vásárlási ajánlata a mai napon lejár. Nem ez az első eset egyébként, hogy a Trinad hasonló ötletekkel áll elő. Tavaly szeptemberben ötmillió dollárért vettek volna meg 3,3 millió értékű részvényt, ám azt az ajánlatukat végül visszavonták. A Majesco olyan PC-s játékokat jelentetett eddig meg, mint az Advent Rising, a BloodRayne sorozat, a Psychonauts, vagy a Worms 4: Mayhem.

A GDC-n mutatták be CellFactor című multiplayer FPS-t először a nagyközönségnek, mozgás közben. Végre megérkezett egy jó minőségű videó is a játékból, aminek egyik igazi újítása a brutál fizika. Láthattunk már ilyesmit korábbi alkotásokat, de hogy ennyi objektum egyszerre reagáljon a törvényeknek, szerintem még játékban nem szerepelt. Az is igaz, hogy ehhez a látványhoz az AGEIA Physix chipjére is szükségünk lesz, szóval a dolog hardveres támogatástól függ. Mellesleg zsír a videó alatti zene is.

A francia törvényhozók a minap elfogadtak egy tövényjavaslatot, ami szokatlan módon közelíti meg a digitális tartalmak szerzői jogi védelmét. A javaslat szerint az online zenei szolgáltatóknak bármilyen lejátszó eszköz esetében szabadon felhasználhatóvá kell tenniük a tartalmakat. A múlt héten 296:193 arányban megszavazott törvény kitér továbbá a kalózkodásra kiszabható büntetésekre is. A napokban terjeszti be az alsó ház a szenátus elé a következő szavazás lebonyolítása miatt. Azonban az Apple franciaországi képviselete máris megtámadta a javaslatot, mondván, az államilag támogatja a kalózkodást. Elemzők szerint a kaliforniai székhelyű vállalat inkább elhagyja francia online piacot, mintsem megossza a saját fejlesztésű technológiáját, amely egyébként az igen népszerű üzleti modelljének alappillére is egyben. Az Apple legnépszerűbb digitális lejátszója, az iPod szenvedné el a legnagyobb veszteséget, ha a törvény életbe lépne. A többi gyártó, mint például a Sony féle Walkman család nem sokat érezne a változásokból, mivel ők nem üzemeltetnek ekkora online zeneboltot, mint az iTunes. Egy olyan országban, ahol a különféle DVD alapú másolásvédelmi eljárásokat folyamatosan támadások érik a bíróságok felől, a törvényhozók mégis olyan megoldást keresnek, amely tud úgy működni, hogy a zenék bármilyen eszközre letölthetők maradnak. Ezt tetézi, hogy egészen minimális pénzbüntetéseket határoztak meg a digitális kalózoknak: a maximálisan kiszabható bírság 181 dollárnak megfelelő euró. A Lemezkiadók Nemzetközi Szövetsége (IFPI) nagyjából másfél ezer iparági szereplőt képvisel – ők egyelőre óvatosan reagálnak a fejleményekre. Az érdekcsoport szerint a törvényjavaslat valóban arra törekedik, hogy támogassa a különböző eszközök közötti kompatibilitást, de nem elég pontos ennek megvalósítása. Kifogásolták továbbá az alacsony büntetési összegeket is. „Egy fájl illegális letöltése nem egyenlő több albumnyi zene nem megfelelő úton való beszerzésével. A büntetések mértéke elrettentő hatást kellene, hogy gyakoroljon. Egyébként a francia digitális piac igen számottevő: az IFPI adatai szerint már mintegy 16 ilyen letöltő központ üzemel az országban. A 2004-ben mért másfél millió letöltött dal egy éven belül húszmillióra növekedett. Az Apple-nek tehát egyáltalán nem érdeke csak úgy otthagyni a piacot, ám egyelőre nem tudni, milyen lépésre szánja el magát.

Németországban egy frissen elfogadott törvényjavaslat értelmében akár két év börtönbüntetést is kockáztatnak azok a számítógép-felhasználók, akik kereskedelmi forgalomban lévő filmeket töltenek le. Az Európában egyedülálló szigorral rendelkező törvényjavaslat 2007. január 1-jei hatállyal lép életbe, és kettőtől öt évig terjedő szabadságvesztést határoz meg. A filmipar adatai szerint a németek évente mintegy 20 millió filmet töltenek le illegálisan. Sokak szerint a következő James Bond film, a Casino Royale a hivatalos novemberi premiert megelőző hetekben már elérhető lesz a kalózhálózatokon. A nagyobb fogyasztóvédelmi szervek máris felemelték a szavukat, ugyanis véleményük szerint a törvény a fogyasztókat egyszerűen bűnözőnek titulálja, akik tönkreteszik a kormányzat erőfeszítéseit egy tudás alapú gazdaság létrehozására. Patrick von Braunmühl, a Német Fogyasztói Szervezetek Szövetségének nevében úgy nyilatkozott, hogy ez a lépés a lehető legrosszabb megmozdulás a társadalom felé. Felesleges mértékben zavarja meg az internetes közösséget, és bűnözőket "csinál" a fogyasztókból. Brigitte Zypries igazságügyi miniszter azonban megvédte a törvényt, mondván nem az a céljuk, hogy mindenki kezére bilincset rakjanak, aki letölt valamit az internetről, de ettől függetlenül olyan filmek letöltése, amelyeket még nem is játszanak a mozik, nyilvánvalóan illegális cselekedetnek számít, amit valahogyan meg kell fékezni. Hangsúlyozta, hogy a legális úton szerzett DVD-kről továbbra is szabad személyes felhasználásra másolatot készíteni. Günther Krings, a Keresztény Demokrata Párt szóvivője hozzátette, hogy "Nem kellene különbséget tenni egy rágógumi boltból való ellopása, és egy film illegális letöltése között." Nem csak a filmipar szenved óriási károkat a kalózkodás miatt. A német adatok szerint 2005-ben hetedik alkalommal zárt veszteséggel a zenei iparág. Abban az évben 1,7 milliárdos mínusszal zárták a mérleget. Az eladások 1998 óta 45%-kal csökkentek, s a Nemzetközi Hanglemezkiadók Egyesületének német divíziója szerint múlt évben mintegy 439 millió zenei lemezt másoltak le illegálisan, csak Németországban.

A Szilícium Völgy nagyjai közül az idők folyamán többen is eltűntek, az egyik azonban még mindig virágzik, pontosabban gyümölcsözik: az Apple. A vállalat a héten ünnepli harmincadik születésnapját. Legnépszerűbb termékei - a Mactől az iPodig - egyre szélesebb körben terjednek, ám a szolgáltatások terén is új kihívásokat keresnek. Az iTunes néven elhíresült digitális zeneletöltő központ bebizonyította, hogy bizony van kereslet a legális letölthető tartalmak iránt is. Ám pont ez az, amit a legtöbben támadnak. A francia törvényhozók például azért nem nézik jó szemmel az Apple tevékenységét, mert az nem a megfelelő eszközökkel kapcsolja össze az iPodot az iTunes szolgáltatásaival. Emellett a nagyobb zenekiadók is tiltakoznak az ellen, hogy miért csak 99 centet kérnek az egyes letöltött dalokért. A folyamatosan a bevételi élbolyban elhelyezkedő vállalatnál mostanában fordult elő először, hogy biztonsági réseket találtak a Macintosh operációs rendszerek új változataiban. A szkeptikusabbaknak az is szemet szúrt, hogy nem sokkal ezután partnerkapcsolatot létesítettek az Intellel, és egyre többen gondolják úgy, hogy Macükön inkább Microsoft operációs rendszert szeretnének futtatni. A dolgok valószínűleg nem függnek össze - inkább csak egyre több hacker fordul az Apple gépei felé, vagy ellen. Az "Alma" története 1976-ban kezdődött, amikor két fiatal egyetemista, Steve Jobs marketingzseni és barátja, Steve Wozniak műszaki szaki aláírt egy együttműködési nyilatkozatot április elsején, bolondok napján. A papírokon lefektetett célok között a számítógép árusítás, és építés szerepelt. Egy harmadik barát, Ron Wayne nem látott fantáziát a dologban, ezért inkább két hét múlva távozott. Első termékük egy "csináld magad számítógép" csomag volt. Egy évvel később, 1977-ben megszületett az Apple II mikroszámítógép. Nem ez volt az első személyi számítógép, de akkor ez nyújtotta a legteljesebb szolgáltatásokat, főként otthoni használat esetén. Ez hozta meg az első igazi sikereket a fiatalok számára. Innentől indult be a gépezet igazán. Az Apple Lisa 1983-as bemutatása volt a következő mérföldkő. Ez egy olyan számítógép volt, amely már grafikus kezelőfelülettel rendelkezett, amihez elengedhetetlen volt az egér. Itt debütált az ikonos parancsrendszer is. A gép egyetlen hátránya a 9995 dolláros induló ára volt, ami az üzleti felhasználókat inkább a rivális IBM féle megoldások felé irányította. Az egy évvel később piacra dobott Macintosh azonban meghozta a kellő kompromisszumokat - ezt már örömmel választotta sok ezer otthoni felhasználó. A Microsoft időközben lemásolta a grafikus kezelőfelületet, majd beépítette azt a Windowsba, amit aztán továbbadott a gyártóknak. Az Apple azonban úgy döntött, hogy nem ad engedélyt szoftvereinek licenszelésére a hardvergyártók számára. A következő évtized volt a vállalat holtpontja - számos rossz vezetői döntés és gyenge termékpolitika következtében nagyon úgy állt a helyzet, hogy Jobs kénytelen lesz távozni az élről. Az egyik legnagyobb bukást elszenvedett termék a Newton nevű hordozható személyi asszisztens volt. 1996-ban az általános piaci stagnálás kellős közepén úgy döntöttek, hogy megvásárolják a NeXT számítógépes céget, amely a második volt az Apple eddigi történelmében. Ezután már sorban következtek a jobbnál jobb ötletek és elképzelések, kezdve az iMactől az új OS X operációs rendszerig, keresztül az iPodokon egészen az iTunes digitális központig. Jelenleg a Microsoft egyik legnagyobb riválisának számít az Apple, amely a végsőkig kitart függetlensége mellett. Ennek következménye, hogy a világ számítógép állományának mindössze 4%-át birtokolják, és elemzők szerint a Microsoft következő operációs rendszere újabb csapást mérhet a beleépített innovatív újdonságoknak köszönhetően. Ám aggodalomra semmi ok. A számítások szerint a piacvezető iPod - amely egyaránt használható Apple és Microsoft környezetben is -, és az új, Intel alapú processzorokkal szerelt Macintoshok elősegítik majd az Apple növekedését. Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy a vállalat pénzügyi helyzete jobb, mint valaha. 2005-ös pénzügyi évét 14 milliárd dollár rekordbevétellel zárta, amiből 8 milliárd készpénz volt.

A közvélemény igen negatívan értékelte azt a döntést, melyet egy államügyész hozott pénteken. Eszerint a Google köteles az Egyesült Államok kormányának információt szolgáltatni keresőmotorjának indexéről - bár a cégnek a keresések témaköreiből is mintákat kellene szolgáltatniuk, ezt megtagadták. Növekszik a feszültség az online felhasználók személyiségi jogai és a törvényszéki végrehajtás igényei között: James Ware, Észak-Kalifornia kerületi bírója döntésében a Google-t arra kötelezte, hogy a kormány részére ötvenezer web címet adjon át keresési indexéből. Emellett felkérte arra is, hogy dolgozzon ki egy olyan protokollt, amely véletlenszerűen kiválasztott URL-eket listáz ki az indexből, de a bíró szerint ehhez a vállalatnak nem kötelessége saját információkat szolgáltatni a webcímeket tartalmazó adatbázisból. Továbbá a fenti adatok előállításának költségeit a kormánynak kell állnia. Ennek ellenére a bíró kérését a Google elutasította. "Győzelemről számolhatok be a felhasználóink számára. A webes kereséseken alapuló bizonyítás drasztikus mértékben korlátozott, de ami a legfontosabb, hogy végül sikerült elkerülnünk a keresési témakörökre vonatkozó kérelem megvalósítását." - mondta Nicole Wong, a Google egyik tanácsadója. Még januárban az amerikai Igazságügy-minisztérium indítványozta, hogy a Google működjön együtt velük a kereső használati adatainak és index adatainak terén. Egyes értesülések szerint a beszolgáltatásra váró információk mennyiségét az azóta eltelt idő alatt óriási mértékben csökkentették. Így lehetett, hogy a legutóbbi rendelkezés szerint már csak ötvenezer webcímet, illetve ötezer keresési kifejezést követeltek a Google-től, míg egy évvel korábban még egymillióról volt szó. A Google képviselői minden esetben a személyiségi jogokra, illetve üzleti titkokra hivatkoztak, a kormány pedig mindig azzal érvelt, hogy nem érdekeltek egyéni felhasználók azonosítását lehetővé tevő információk terén.

A Mindscape bemutatta legújabb puzzle játékát Mindscape Kakuro címmel. Továbbra is kilenc számbeli törvényszerűség körül forog a téma, mint a korábbi Sudoku esetében, viszont növekedett a bonyolultság. A játék tíz fontért egyes üzletekben máris megvásárolható.

A Franciaországi Nemzeti Gyűlés vitába szállt a francia kormány fájlcserélő hálózatok megszüntetésére vonatkozó törvényjavaslatával szemben. Az új tervezet ugyanis az illegális úton zenéket és filmeket letöltő otthoni felhasználókat pénzbírsággal, a szerzői jogvédelem alá eső szoftvereket terjesztőket pedig akár börtönbüntetéssel is sújthatja. Nicolas Sarkozy belügyminiszter a fájlcserélést egyszerűen lopásnak nevezte. A kormány el szeretné törölni azt az apró törvény-kiegészítést is, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy minimális díjért cserébe korlátlanul tölthetnek le. Az eredeti javaslat szerint az említett bűncselekmény 300 ezer euróval és akár elzárással is büntethető lett volna. A baloldali ellenzék azonban, társulva az UMP-vel, tavaly decemberben sikeresen elérte a tövénymódosítási javaslat elvetését. Sarkozy továbbra is kiáll a véleménye mellett: "A fiataloknak jogot kell biztosítani személyes másolatok készítésére, de az ipari szinten űzött illegális letöltés akkor is lopás." - mondta. A következő szavazás március 15-én várható. A kormány időközben lényegesen lentebb csökkentette a javaslatában előterjesztet pénzbüntetést 38-150 euróra.

Az Amerikai Filmforgalmazók Szövetsége (MPAA) újabb lépést tett a filmes kalózkodás megfékezése érdekében. Most úgy vélik, a keresőoldalak és keresőmotorok a kalóz tartalmak melegágyai. Ők maguk nem kínálnak fájlokat, csak éppen az egész infrastruktúrának olyan fontos részét alkotják, amely lehetővé teszi magát a kalózkodást. A szövetség bírósági eljárást indított a BinNews.com, Torrentspy.com, IsoHunt, BTHub.com, TorrentBox.com, NiteShadow.com, Ed2k-It.com, NZB-Zone.com, és DVDRs.net oldalak ellen. Most először nyújtottak be keresetet Usenet alapú szolgáltatások ellen, amelyek egyébként manapság a leginkább terjedő félben vannak, miután a fájlcserélőkre már kellően "rászálltak" a különböző hatóságok. A fájlcserélő, P2P rendszerekkel ellentétben, ahol a tartalmakat a felhasználók egymás között osztják meg, a Usenet rendszerek esetében a rendszergazdák saját szervereiken osztják meg a kalóz tartalmakat. Azonban a szervereket üzemeltető szolgáltatók nem vállalnak felelősséget az egyes kiszolgálókon tárolt fájlokért, azokat nem ellenőrizhetik és nem is ellenőrzik. A Digitális Millenium Szerzői Jogvédő törvény (DMCA) hasonló védelmet nyújt a keresőmotorok üzemeltetőinek is, egészen addig, amíg "nincsenek tisztában" az általuk kínált tartalmak illegalitásával, s kérésre letörlik azokat. Az MPAA még tavaly novemberben írt alá egy megállapodást a BitTorrent.com oldallal, amelyben az beleegyezett, hogy eltüntetnek minden olyan hivatkozást, amelyek szerzői jogvédelem alatt álló filmekre mutatnak. "Az olyan weboldalak üzemeltetői, akik olyan technológiákat adnak a felhasználók kezébe, amelyek segítségével illegális tartalmak birtokába juthatnak, nem bújhatnak el. Meg lehet és meg is kell őket fékezni, ha arra szükség van. Az ilyen erőteljes hálózatok leállításával nagyon fontos lépést tehetünk előre az illegalitás megfékezésének rögös útján." - mondta John Malcolm, az MPAA kalózellenes műveleteivel foglalkozó nemzetközi igazgató. A kereseteket egyébként azután nyújtották be a bíróságra, hogy nemrég sikeresen leállíttattak egy Razorback2 néven ismert szervert, ami az eDonkey2000 hálózat oszlopos tagja volt. Ez a kiszolgáló tette lehetővé több millió felhasználó csatlakozását egy P2P hálózathoz. Az MPAA számításai szerint 2005-ben 1,9 milliárd dollárnyi kárt okozott a filmiparnak csak az internetes kalózkodás. Mindeközben 75 BitTorrent és eDonkey oldalt zárattak be.

Rush of Seven Episodes - ROSE Online. Ez bizony az Ázsiában töretlen népszerűségnek örvendő MMORPG nyugati kiadása, a Codemasters gondozásában. Hét különleges bolygó, mindegyik egyedi környezettel, törvényekkel, szabályokkal, sajátosságokkal. Ez vár ránk is. Egy új videót tölthettek le a játékról innen.

A Nemzeti Törvényszolgák Emlék-alapítványa (NLEOMF) egy átfogó kampányt indított a 25 to Life videojáték ellen, melynek keretében arra kérik a szülőket, hogy ne vegyék meg a terméket, illetve ne engedjék gyermekeiket használni azt. A nonprofit szervezet az Egyesült Államok 15 legnagyobb rendészeti szervezetét képviseli. 1984-ben azzal a szándékkal hozták létre, hogy növelje a különböző bűnügyi állami dolgozók társadalmi elismertségét. Az Eidos január 17-én jelentette meg a 25 to Life című videojátékot, amelynek erőszakos természete ellen lépett fel a NLEOMF szervezet. Egészen pontosan azt kifogásolják, hogy a játékban olyan bandatagoka, illetve rendőrtiszteket személyisíthetünk meg, akik például élő pajzsként egyszerű civileket használnak fel a tűzpárbajokban. A szervezet egyúttal a forgalmazókat is felkérte arra, hogy ne árusítsák a játékot. "Teljességgel lelkiismeretlenek a játék fejlesztői, hogy fiataloknak - vagy gyakorlatilag bárkinek - megengedték a lövöldözés és gyilkolás szórakoztatás céljából történő felhasználását, miközben ártatlan emberek halnak meg a valódi utcákon nap mint nap." - mondta a szervezet elnöke Craig W. Floyd. "Minden szülőt, gondviselőt, és mindenkit, aki törődik a rendészeti alkalmazottakkal, arra kérünk, hogy ne engedjék a játékot gyermekeik közelébe." Majd hozzátette, az elmúlt 10 évben hetven tisztet öltek meg szolgálatban 18 év alatti fiatalok. Kampányuknak egy petícióval adtak nyomatékot, amit már így is rengetegen aláírtak. Az Eidos főnöke, Bill Gardner mindeközben úgy nyilatkozott, hogy nem érti, miért pont ezt a játékot találták meg ismét az ellenzők. A legtöbb helyen igen alacsony értékeléseket kapott. Az óriási felhajtásnak pedig csak az lesz a következménye, hogy a minimális marketing ellenére is növekedik majd a játék iránti kereslet. Minden esetre a hatóságok nem tervezik a játék betiltását.