Ahogy a filmekben is, a videojátékokban is meghatározó szerepet játszik a zene, hiszen egy jól megválasztott szerzemény hatalmasat tud dobni egy már egyébként is érdekes jelenet hangulatán. Természetesen még a kiváló érzékkel megrendezett jelenetek között is akadnak majd olyanok, amelyek kiemelkednek a többi közül és eggyé válnak a játék történelmi jelentőségével, hiszen mindenki emlékszik rájuk. Most mutatunk pár igazán emlékezetes jelenetet, amelyek zenéik miatt is mély benyomást tettek ránk.
Vigyázat! Az alábbi lista spoilereket tartalmaz!
Portal - még mindig életben vagyunk
Kezdjük rögtön egy olyannal, amit talán nem is kell különösebben bemutatni. A Portal megjelenését követően egyszerű (de kétségtelenül ötletes) logikai játékból nagyon hamar kulturális jelenséggé nőtte ki magát, ami nagyban köszönhető annak a számnak, amit Jonathan Coulton írt a játékhoz és a stáblistában felcsendülve teljesen váratlanul bűvölte el játékosok millióit.
Red Dead Redemption - irány Mexikó
Nagyon elfogultak vagyunk, ha a Red Dead Redemptionről vagyok szó, és nem csak azért, mert szilárdan hittünk abban sokáig, hogy jön PC-re, hanem mert az egyik legjobb videojáték, kortalan klasszikus. John Marston saját megváltásának története egy keserédes kaland, tele olyan pillanatokkal, amelyek felváltva viccesek, meglepőek vagy éppen tragikusak. Ezek közül is az egyik legkiemelkedőbb momentum volt, amikor a játékos először lovagolhatott át Mexikóba, miközben José Gonzalez kitűnő akusztikus száma szólt.
Max Payne 3 - a könnyek hangja
A Max Payne-sorozat harmadik része nagyon megosztotta az első két játék rajongóbázisát. A sötét, rideg New York helyét hirtelen átvette a napsütötte Dél-Amerika, hősünk pedig a haját egy szakállra cserélve folytatta a drogkartellek felszámolását, ezt látva pedig sokan úgy gondolták, hogy a játék ezzel elvesztette azokat a dolgokat, amik a jellegzetes noir hangulat alapját képezték. Viszont a játék utolsó fejezetében volt egy jelenet, ahol a Health nevű noise rock zenekar Tears című számával nagyon sikerült a műfajtól elvárható kétségbeesett és sötét feelinget.
Prey - nem félünk a kaszástól
Jelenleg is készül egy, az első résztől független Prey nevű a játék, viszont az eredeti, 2006-os alkotás igen különleges volt. A történetben egy fiatal cseroki indiánt irányítottunk, aki képes volt a testétől függetlenül is mozogni, így tudta kicselezni az elvetemült földönkívülieket, akik megtámadták a rezervátumát. A játék egyik legzseniálisabb pillanata volt, amikor az első jelenetben egy zenegépből hirtelen felcsendül a Blue Oyster Cult klasszikus száma, a Don't Fear The Reaper véletlenül pont akkor, amikor megkezdődik az invázió.
Alan Wake - a heavy metál legyőzhetetlen
Az akciójátékokat és a Twin Peaks-re emlékeztető kisvárosi rejtélyeket vegyító Alan Wake alapvetően egy komolyabb hangvételű játék volt, de akadtak pillanatok, amikor látszott, hogy azért a fejlesztőknél sincs feltétlenül minden rendben. Ezek közé tartozott az a jelenet is, amikor a játék világában létező fiktív Old Gods of Asgard zenekar fénytechnikáját felhasználva egy rögtönzött koncert keretében verhettük vissza a sötétség erőit.
Journey - amikor az élet és a halál egyet jelent
Nehéz szavakba önteni, hogy mitől is annyira különleges a Journey. Egy rövidke, ránézésre egyszerű játékról van szó, viszont amennyire tömör, annyira tele is van mondanivalóval és szépséggel. A körforgásról és öröklétről szóló alkotás inkább hasonlít egy interaktív festményre vagy zenei kompozícióra, ehhez pedig rengeteget hozzátesz az Austin Wintory által nyújtott aláfestés.
Metal Gear Solid 3 - a világ leghosszabb létrája
Talán mondani sem kell, hogy a Metal Gear Solid játékok bizony elég furák. A nyakatekert sztori, a filozófikus háborúellenes üzenetek és Hideo Kojima néhol bárgyú, de szerethető humora nagyon bizarr egyveleget képeznek, de mégis a világ egyik legsikeresebb sorozatává nőtte ki magát. Emiatt minden játék tele van szokatlan pillanatokkal, melyek közül talán az egyik legszebb, amikor a CD váltást jelölő nevetségesen hosszú létrán felcsendül a játék főcimdala.
Final Fantasy VII - úgyis tudjátok, hogy mire gondolunk
Kicsit megtévesztő a cím, mert több pillanatról is érdemes megemlékezni a játék kapcsán és most az igazat megvallva hirtelen el is bizonytalanodtunk, hogy melyik legyen. Egyrészt a világ egyik legszomorúbb fordulata, amikor Aeris meghal, de ugyanakkor Sephiroth főcimdala, a One Winged Angel egy rendkívül pátoszos, kihagyhatatlan szám. Tudjátok mit? Legyen mindkettő!
Saints Row 3 - amikor egy hősre van szükség
Az abszurd humor terén a Volition csapata kiválóan teljesít, saját világukban soha semmi sem normális. Csúcsra járatni pedig akkor sikerült igazán ezt a koncepciót, amikor az utolsó küldetésben megszólal a Holding Out For Hero, még akkor is, ha egy meztelen nőt irányítunk, akinek férfi hangja van.
Mass Effect - a jövőben is lesznek elektromos gitárok
Ahogy közeledik a Mass Effect: Andromeda megjelenése, biztosan egyre többen fogják majd elővenni a korábbi részeket, hogy feleleventsék a BioWare zseniális űroperáját. Az első rész tökéletesen adta meg az alaphangot a sorozatnak mind a hangulat, mind pedig a játékmenet szempontjából, ehhez pedig rengeteget hozzátett a stáblista alatt megszólaló szám, melynek az előadója ugyanabból a városból származik, ahonnan a BioWare csapata is, Edmontonból.
Ez a lista természetesen nagyon szubjektív (nem is lehetne más), így kíváncsian várjuk, hogy a hozzászólásokban milyen kiemelkedő momentumokkal bővítitek ki ezt a gyűjteményt.
Ha pedig igazán szeretitek a videojátékos zenéket, akkor mindenképpen gyertek el november 26-án a Video Games Live-ra, ahol rengeteg ismerős dallam szólal majd meg!
Video Games Live Budapest
Időpont: 2016. november 26., 21:00
Helyszín: Hungexpo, Budapest, Alberirsai út 10
Facebook esemény: Itt jelezd, hogy jössz!
Jegyvásárlás: Video Games Live Budapest jegyek
