Játékvilágok cikksorozatunkban a legérdekesebb, fantázia szülte világokat mutatjuk be, amelyek különböző médiumok (könyvek, filmek stb.) mellett számos videojátéknak is otthont adtak.
Ha a klasszikus értelemben vett szuperhősökről van szó, mindenkinek a két nagy amerikai képregényóriás ugrik be először. A DC Comics és a Marvel Comics hosszú évtizedek óta dominálja az iparágat, most ez utóbbit vizsgáljuk meg tüzetesebben.
Amerika Kapitány vs. Adolf Hitler
Martin Goodman még 1939-ben alapította meg Timely Publications néven azt a céget, amit ma Marvel Comicsként ismerünk. Első füzetük, a Marvel Comics #1 1939 októberében jelent meg, a képregényben felbukkant a mutáns Namor és az android szuperhős Fáklya is (őt nem szabad összekeverni a Fantasztikus Négyesben hasonló néven futó sráccal, mindketten lángolnak, de teljesen különböző karakterek). Nem sokkal később, 1941-ben már Amerika Kapitány is csatlakozott a Timely hőseihez. A Kapitány belépője bombasztikus sikernek bizonyult, több mint egymillió példányt adtak el a képregényből - természetesen ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a borítón Amerika Kapitány nemes egyszerűséggel kiüti Hitlert. A második világháború után azonban megcsappant a szuperhősök iránti érdeklődés.
Ekkor a Timely lényegében minden témából merített egy keveset, amire csak kereslet mutatkozott. Kiadtak western, horror, romantikus, vicces állatos, sőt középkori és bibliai történeteket is. A márkanév is megváltozott, a Goodman tulajdonában lévő Atlas News Company újságosstand-hálózat logója került a képregények borítójára. Az '50-es vége felé főleg sci-fi-kiadványokat készítettek, már ekkor is a cégnél dolgozott a legendás Stan Lee-Steve Ditko alkotópáros.
Az ugyancsak tudományos-fantasztikus témakörbe tartozó Journey into Mystery #69 lett az első füzet, amelyen már a Marvel Comics-logó díszelgett, hamarosan azonban ismét felvirágzott a szuperhősök kora. A rivális DC Comics ugyanis Flash megjelenésével, az újragondolt Zöld Lámpással és az Igazság Ligájával új lendületet vitt a zsánerbe.
Hősök kora
Stan Lee ekkor páratlan lehetőséget kapott, hősök egész seregét alkothatta meg a Marvel Comics számára. Ezekben az években születtek meg azok a karakterek, akik már a popkultúra szerves részét képezik, az utcán tucatnyi pólón köszönnek vissza, a moziba pedig nehéz lenne úgy betoppanni, hogy ne lenne éppen műsoron egyik adaptációjuk.
A '60-as évek első felében mondhatni futószalagon érkeztek az új szuperhősök Stan Lee ötlettárából. Pókember, Vasember, az X-Men mutánsai, Hulk, a Hangya, Doctor Strange mind ekkor debütáltak a kiadó füzeteiben. Az azóta eltelt évtizedekben már előfordult, hogy a csőd közelében táncolt a cég, manapság viszont erről természetesen szó sincs, a Marvel csillaga talán még sosem ívelt ennyire felfelé. 2009-ben a The Walt Disney Company megvásárolta az anyacéget, vagyis a Marvel Entertainmentet egyes források szerint 4, más hírek szerint 4,2 milliárd dollárért. Elstartolásuk óta a Marvel képregényei többször is komoly változáson estek át; hősök jöttek és mentek, haltak és keltek életre megszámlálhatatlanul sokszor, talán mégis a 2015-ös Secret Wars volt az a képregényes esemény, amely a legnagyobb változást hozta a kitalált világba. Eddig számos különálló Marvel univerzum létezett, külön világban játszódtak például az Ultimate képregények, amelyekben a fiatal, színes bőrű Miles Morales lett Pókember. Az említett esemény hatására viszont csak egyetlen maradt meg közülük a Marvel képregényekben, ezen osztozik az összes, még létező hős.
Moziverzum
Kevesen tudják, hogy az 1986-os Howard, a kacsa volt az első, Marvel képregényen alapuló mozifilm. Az űrből érkezett szárnyas kalandját meglehetősen kétes minőségű filmek követték, ilyen volt például a Dolph Lundgren főszereplésével készült The Punisher (magyarul ekkor még A Büntető) vagy az 1994-es The Fantastic Four, amely olyan bűn rossz volt, hogy végül sosem adták ki. Az 1998-as Blade (Penge) és 2000-ben az első X-Men film hozta meg a nagy áttörést. Nem sokkal később már a Pókember mozi is erősítette azt a kikerülhetetlen tényt, hogy a képregényfilmeknek ott a helyük a sikeres blockbusterek között.
Az 2008-as, első Vasemberrel indult el a Marvel Cinematic Universe-ként ismert kezdeményezés, amely megteremtett egy teljesen új mozis műfajt. 10 év MCU filmjeinek történetszálai értek össze idén a Bosszúállók: Végtelen háborúban. Azóta is rengetegen szeretnék leutánozni a patikamérlegen kiszámolt, tökéletes világépítést, de ez még mindig a Marvel Studios sajátja. Az évek alatt több fontos karakter megfilmesítésének joga is visszavándorolt hozzájuk (Penge, Szellemlovas, Fenegyerek és a Megtorló felett is más rendelkezett, de már hazatértek a Marvelhez), így készíthették el a sikeres Netflix sorozatokat is. Pókember filmes adaptálása és a hozzá kapcsolódó karakterek még mindig a Sony tulajdonát képezik (bár a hálószövő harmadik filmes inkarnációja már a Marvel filmes univerzumának része, köszönhetően a két cég együttműködésének), az X-Men-csapat és a Fantasztikus Négyes pedig a 20th Century Foxnál tanyáznak - legalábbis ezekben a pillanatokban még biztosan, utána azonban a nagy Fox-Disney felvásárlásnak köszönhetően újra az anyacéghez vándorolnak a mutánsok és az első képregényes család filmes jogai. Külön bekezdést lehetne szentelni a Marvel képregényeken alapuló animációs sorozatoknak is, de ideje rátérni a videojátékokra.
Pixelhősök
Kétségtelenül Pókember a legismertebb Marvel karakter, nem csoda hát, hogy az ő főszereplésével készülhetett el az első Marvel játék: ez volt az 1982-es Spider-Man, amely Atari 2600-ra jelent meg. A játékban Pókemberrel a város épületei között hálóhintáztunk, és össze kellett szednünk a Zöld Manó szétszórt bombáit. A '80-as években leginkább az Adventure International adott ki Marvel játékokat, összesen három grafikus kalandjátékot készítettek el Hulk, Pókember, illetve Fáklya és a Lény párosának főszereplésével. Tizenkét részes szériát terveztek, de a kiadó csődje közbeszólt. A NES-SNES-Genesis érában több Pókember, X-Men és Megtorló játék is érkezett, nagy részük a Game Boyt és a Game Geart sem kerülte el. Évi hat-hét új címre mindig számítani lehetett. Komplett képregényes történetfolyamokat is adaptáltak, ilyen volt például a Spider-Man and Venom: Maximum Carnage. Az 1990-es években a Sega szállította az új X-Men címeket, az Acclaim Entertainment pedig Pókember játékaiért felet. A Capcom sem akart kimaradni a képregényes tortából, ők azonban egészen rendhagyó módon szakítottak ki maguknak egy saját szeletet.
1996-ban a X-Men vs. Street Fighter tulajdonképpen elindította a Marvel vs. Capcom szériát, olyan verekedős játékok sorát, amelyekben a Marvel képregényes hősei a Capcom különböző játékainak szereplőivel bunyóznak. A hosszú sorozat legújabb része tavaly szeptemberben jelent meg Marvel vs. Capcom: Infinite címmel.
Modern igazságosztók
A 2000-es években a képregényfilmek térhódításával elég egyhangúvá vált a játékpaletta. Előre tudni lehetett, hogy minden Marvel film külön játékadaptációt kap, amelyeket általában az Activison adott ki. Ilyen volt például az X2: Wolverine's Revenge vagy a 2004-es Spider-Man 2; nehéz lenne olyan filmet találni, amelyből nem készült videojáték verzió.
Akadtak persze saját ötletek is. A Raven Software-féle X-Men Legends remek felülnézetes akció-szerepjátéknak bizonyult, amely folytatásával együtt a későbbi (és ugyancsak kétrészes) Marvel: Ultimate Alliance-nek ágyazott meg. Ugyanezt a vonalat vitte tovább egyébként az idővel Omega alcímet kapó Marvel Heroes is, amely 2013-ban startolt el. A kizárólag online játszható Marvel Heroes teljesen ingyenes volt, és rengeteg választható hőst kínált, de nemrégiben véglegesen elkaszálták a játékot.
Még a mobiljátékokat nem is érintem, de inkább a legfontosabb címekre koncentrálok, hiszen nem akarjuk úgy elnyújtani a témát, mint a nagyi a rétestésztát. Vétek lenne kihagyni például a Zen Studios-féle Marvel Pinballt, amely 2010-ben rabolta el a flipperek szerelmeseinek szívét. 2013-ban a Deadpool alkotott maradandót kendőzetlenül durva humorával, egy évvel később pedig már a Disney Infinity: Marvel Super Heroes miatt nyitottuk ki a pénztárcánkat. Nem is olyan régen fejeződött be a Guardians of the Galaxy: The Telltale Series, a legóvonal pedig tavaly novemberben bővült ki a Lego Marvel Super Heroes 2-vel. Idén sem fognak unatkozni a Marvel-rajongók, hiszen szeptember 7-én érkezik az Insomniac Games Spider-Manje, sőt a Square Enix és a Crystal Dynamics egy egyelőre cím nélküli Avengers játékon is munkálkodik.
10 legkedvesebb Marvel játékunkat egy külön cikkben mutattuk be, ezt ide kattintva éritek el.
