Játékvilágok cikksorozatunkban a legérdekesebb, fantázia szülte világokat mutatjuk be, amelyek különböző médiumok (könyvek, filmek stb.) mellett számos videojátéknak is otthont adtak.
A képregénykedvelők között legalább akkora ellentét feszül, mint a konzolosok és a PC-sek vagy a Real Madrid és az FC Barcelona rajongói között. A Marvel mellett a DC Comics a másik óriás, amely uralja a piac nagy részét, így sokan kényszeresen választani akarnak Marvel és DC képregényfüzetek, filmek és videojátékok között. Mi inkább arra buzdítanánk mindenkit, hogy mindkét nagy képregénykiadó produktumai közül keressétek meg a nektek tetsző darabokat, bőven megfér a polcon egymás mellett Batman és a csodálatos Pókember, legyen szó akár egy képregénykötetről, DVD-ről vagy videojáték-lemezről. A sértetlen egyensúlyhoz mi is szeretnénk hozzájárulni, így miután nemrég megvizsgáltuk a Marvel Comics történetét, most következzen a DC múltja.
A hőskor
Nem kevesebb, mint 83 évvel ezelőtt, 1934-ben alapította meg Malcolm Wheeler-Nicholson a National Allied Publications nevezetű céget. Első kiadványuk, a New Fun: The Big Comic Magazine #1 a következő év februárjában került az újságosbódékba. Ezt követte 1935 decemberében a New Comics #1. Az utóbbi sorozatot keresztelték át később Adventure Comicsra, ami egészen 1983-ig megszakítás nélkül futott. Ekkor az 503. lapszámnál tartott a széria. 2009-ben egyébként a DC visszatért az Adventure Comics eredeti számozásához. (A világ egyik legismertebb szuperhőse, Superman 1938 júniusában, az Action Comics #1-ben bukkant fel először.) A National Allied Publications harmadik sorozata a Detective Comics lett, ennek 27. számában, egészen pontosan 1939 májusában tűnt fel először az azóta ugyancsak világméretű ismeretségre szert tett Batman, a Denevérember (eredetileg még kötőjellel Bat-man volt a karakter neve, de 1940-ben áttértek a ma is használt Batmanre). Nem hagyhatjuk ki a DC híres triójának harmadik tagját sem. Wonder Womant az a William Moulton Marston pszichológus álmodta meg, aki Don't Laugh at the Comics (Ne nevessenek a képregényeken) címmel fontos cikket írt erről a feltörekvő médiumról. Ennek az írásnak köszönhette, hogy szerkesztői tanácsadó állást kapott, és 1941-ben az All Star Comics #8-ban bemutathatta a világnak Wonder Womant. A képregények ezüstkorában a három nagy DC-hőshöz még olyan közönségkedvencek csatlakoztak, mint Flash, a Zöld Lámpás, Supergirl vagy éppen Batwoman. Ugyancsak ekkor született meg az Igazság Ligája. 1993 óta a DC komolyabb, felnőtteknek szóló kiadványai a Vertigo márkanév alatt jelennek meg.
Nem volt egyszerű az út a kiadó mai elnevezéséig, vagyis a DC Comicsig. A National Allied Publications és az 1937-ben, Wheeler-Nicholson és Jack S. Liebowitz által alapított Detective Comics Inc. 1938-ban egyesült National Comics Publications néven. A cég 1946-ban bekebelezte az All-American Publicationst is. 1961-ben a National Periodical Publications névre váltottak, végül csak 1977-ben vették fel hivatalosan a DC Comics nevet. Érdekesség, hogy már az 1940-es évektől kezdve az olvasók legtöbbje Superman-DC néven emlegette a kiadót.
Tulajdonosi téren is izgalmasan alakult a cég sorsa. 1967-ben a National Periodical Publicationst felvásárolta a Kinney National Company, amelyet később megvett a Warner Bros.-Seven Arts (1972-től Warner Communications). 1989-ben a Warner Communications és a Time Inc. egyesült, így született meg a Time Warner, amely a mai napig a DC Comics tulajdonosa.
A szuperhősök moziba mennek
Az első olyan filmek, amelyek DC Comics képregényhősökről szóltak, általában az éppen futó televíziós sorozatokhoz kapcsolódtak. Ilyen volt az 1951-es Superman and the Mole Men és az 1966-os Batman is. A Christopher Reeve főszereplésével készült 1978-as Superman viszont már teljesen más színvonalat képviselt. Reeve ezután még háromszor ölthette magára az Acélember piros köpönyegét, utoljára az 1987-es Superman IV. - A sötétség hatalmában. 1989-től már az összes DC moziért a Warner Bros. Felelt; Tim Burton rögtön két remek Batman filmmel nyitotta ezt a korszakot. A Batman és a Batman visszatér után viszont a Joel Schumacher-féle Mindörökké Batman, valamint a Batman és Robin már nem aratott osztatlan sikert. Nem véletlen, hogy az 1997-es Steel mozira szinte senki sem emlékszik, a 2004-es Macskanőt is sokan inkább elfelejtenék. Megoszlanak a vélemények a 2005-ös Constantine, a démonvadászról, amely csak lazán kapcsolódott a DC Hellblazer képregényeihez. Ugyancsak ebben az évben készült el azonban a Batman: Kezdődik!, Christopher Nolan trilógiájának első darabja. Sokan máig Nolan adaptációit tartják a legjobb Batman filmeknek.
A 2000-es évek második felében sorra jöttek az új DC mozik, ekkor kaptuk meg a Superman Visszatért, a V mint vérbosszút és Zack Snyder első DC-s filmjét, a Watchmen: Az őrzőket. 2010 és 2011 nem volt erős filmes fronton, a Vesztesek bosszúja (The Losers) egy elég kellemetlen akció-komédia lett csupán, alapjául egy Vertigo kiadvány szolgált. A Jonah Hexet sem fogja büszkén mutogatni Josh Brolin, ahogy Ryan Reynolds életrajzában sem kap vastagbetűs részt a Zöld Lámpás. A 2012-es A sötét lovag - Felemelkedés után viszont új időszámítás kezdődött a DC mozik számára. A Marvel sikereit látva a DC is kiterjesztett filmes univerzumot akart építeni, ennek alapköve lett 2013-ban az Acélember. Ebben az univerzumban játszódik a Batman Superman ellen - Az igazság hajnala, a Suicide Squad - Öngyilkos osztag, a Wonder Woman és Az Igazság Ligája is. Sajnos ezek a filmek nem tudtak olyan sikereket elérni, mint a Marvel alkotásai (bár a Wonder Woman a kritikusok és a nézők előtt is jelesre vizsgázott), így kérdéses a DC filmes univerzumának sorsa.
Sorozatok terén sem tétlenkednek a DC kreatív elméi, a The CW csatornán jelenleg is fut A zöld íjász, a Flash - A Villám, a Supergirl és A holnap legendái. Mindezeken felül évente több kiváló animációs filmet is kapunk.
Superman, Batman és a haverok
Nem meglepő módon a korai DC videojátékok mind a kiadó két legismertebb hősét, Supermant és Batmant választották központi karakternek. A legelső ilyen cím az 1979-es Superman volt, amely Atari 2600-ra jelent meg. Egészen a '90-es évek elejéig kellett várnunk arra, hogy más DC-hősök is saját játékot kapjanak. A THQ kiadásában ekkor érkezett meg a The Flash (kizárólag Game Boyra) és a Swamp Thing (Game Boyra és NES-re). Az 1990-es évek játékai ezután mind az aktuális Batman mozifilmhez, illetve az éppen futó Superman és Batman rajzfilmsorozatokhoz kapcsolódtak. Nagyjából ez volt a helyzet a 2000-es években is, de néha azért akadtak önálló ötletek is, más kérdés, hogy ezek mennyire bizonyultak életképesnek. A 2006-os Justice League Heroes például nem tudott túllépni a középszerűségen. A Mortal Kombat harcosai oldalán 2008-ban a DC képregényes karakterei is beszálltak egy nagyszabású bunyóba, ez volt a Mortal Kombat vs. DC Universe. Ez persze sokkal jobban működött később a mortalos banda nélkül, az Injustice: Gods Among Us és az Injustice 2 már kizárólag DC-s hősöket és rosszfiúkat vonultatott fel - persze DLC formájában azért érkeztek itt is vendégszereplők.
Közben elindult a négyrészes (Asylum, City, Origins, Knight) Batman: Arkham széria is, a kicsiknek pedig a Traveller's Tales szállította a LEGO Batman játékokat. 2011-ben startolt el a máig népszerű, immár konzolokon is játszható DC Universe Online, az MMO akciójáték, amelyben saját szuperhősöket és gonosztevőket alkothatunk meg. Azok sem bánkódhattak, akik a lassabb tempójú, sztoriközpontú címeket keresik, hiszen a Telltale Games már adott nekünk egy The Wolf Among Ust és két Batman sorozatot, és minden esély megvan rá, hogy a jövőben sem hagynak cserben minket. Egyelőre nem tudhatjuk, mi lesz a következő nagy DC-s játék, de az biztos, hogy valamilyen képregényes vonatkozású cím készül a WB Games Montréal csapatánál - egy esetleges Superman adaptáció egyáltalán nem tűnik lehetetlennek.
