A filmek és sorozatok írói, rendezői, na meg a kellékesei számára is komoly kihívást jelent, ha egy sci-fi jelenetben a szereplőknek valamilyen játékkal kell múlatnia az időt. Lehet szó kikapcsolódásról, fogadás alapját képező szerencsejátékról vagy épp sportágról, a lényeg ugyanaz: olyasmit kell alkotni, amit a nézők még korábban nem láthattak.
Ebben a kategóriában egészen széles a skála, a ténylegesen játszható, rendkívüli alapossággal kidolgozott szabályrendszerekre épülő megoldásoktól a rögtönzésre épülő játékokig. Utóbbiaknál gyakori, hogy a rendező vagy az író nem gondolkodott előre, esetleg lusta volt kitalálni, hogy pontosan hogyan menjen egy-egy parti, ilyenkor pedig sok múlik az adott jelenetekben szereplő színészek tehetségén és leleményességén.
Lássuk, milyen fiktív játékokkal szórakoztatják magukat a kedvenc film-, és sorozatszereplőink, de egy-egy példáért átkacsintunk majd a videojátékok világába is, elvégre ez itt mégis csak a GameStar! Mielőtt belevágnánk, annyit azért muszáj leszögezni, hogy távolról sem teljes az alábbi lista, de igyekeztünk a legismertebb és/vagy leglátványosabb példákból szemezgetni.
Holo-, és egyéb sakkok
A fiktív játékoknak gyakran a szemére vetik, hogy a többségük a sakk, vagy kártyajáték esetén a póker valamilyen variánsa. Ebben van is valami, elvégre ezeket a játékokat sokan ismerik, így elég csak egy picit csavarni rajtuk, hogy máris egzotikus, idegennek ható változatokat láthassanak a nézők.
Ennek a kategóriának talán a legjellegzetesebb képviselője a Star Wars univerzumából ismert, holografikus táblán játszott sakkszerűség, a Dejarik, amelyet először az 1977-es negyedik epizódban láthattunk, amikor C3PO és R2-D2 játszanak Csubakka ellen az Ezeréves Sólyom fedélzetén.
A játék látszólag nem sokban különbözik a sakktól: bár nem szögletes, hanem kerek pályán játsszák, az egyes figurák egyedi módon tudnak mozogni, ha pedig az egyik figura egy, az ellenfél által birtokolt mezőre lép, elpusztítja az ellenséges "bábut". Ez alapján a Dejarik leginkább az 1988-ban kiadott Battle Chess című játékra hajaz, amely egy sima sakkprogram volt, azzal az extrával, hogy az egymást ütő figurák látványos animációk során végeztek az ellenfeleikkel - lásd az alábbi videót. Ha az egyes harcokat külön le is kellene játszani, inkább az 1983-as Archon világát idézné a Csillagok háborúja sakkjátéka.
A Dejariknak egyébként nincs hivatalosan kidolgozott szabályrendszere, de a megszállott rajongói fórumokon többféle változatot is találni a játékhoz, így a partihoz már csak egy holografikus táblára lesz szükség. A műfaj egyébként nem csak a sci-fi, hanem a fantasy világában is megtalálható, elég csak a Harry Potter varázslósakkjára gondolni, ahol minden figurának önálló akarata van.
A Star Trek univerzumának is megvan a maga válasza a sakkra: a háromdimenziós, vagy Tri-D sakk több epizódban és filmben is megjelenik. Érdekesség, hogy a több pályán játszható sakknak már a XIX. század végén, a XX. század elején kidolgozták néhány változatát, amelyek közül a legrégebbinek az 1851-ben Lionel Kieseritzky által kidolgozott Kubikschach számít. A játék egy 8x8x8 mezőből álló pályát használt. Ezt követte az 1907-ben feltalált Raumschach (űrsakk, németül), amelyet Ferdinand Maack talált ki, aki 191-ben alapított is egy 3D-sakkozókat tömörítő klubot.
A Star Trek Tri-D sakkját eredetileg a klasszikus sakkhoz hasonló, 64 mezőből álló pályán játsszák, a pálya egyes részeit azonban térben különálló platformok jelenítik meg. Az eredeti sorozathoz nem fejlesztették ki a játék szabályait, az epizódokban látható pályát többféle játékból építették meg. A hivatalosnak tekintett szabályokat végül Franz Joseph, a Star Trek egyik kellékese fektette le, a játékot magát pedig 1976-ban dolgozta ki részletesen Andrew Bartmess.
Sakk után sabacc és a többi kártyajáték
Ahogy említettük, a sci-fi univerzumok kártyajátékai is gyakran a létező játékfajták továbbgondolásai, ezek közül pedig talán a Star Wars világának sabacc nevű játéka a legismertebb. Ez a pókerre és blackjackre is hajazó játék a galaxis legnépszerűbb kártyajátéka, amelyen annak idején Han Solo elnyerte az Ezeréves Sólyom tulajdonjogát Lando Calrissiantól.
A sabacc első említését az 1983-as Lando Calrissian és Sharu varázskulcsa című regényben találjuk, érdekesség, hogy a filmek rajongóinak egészen a 2018-as Solo: Egy Star Wars-történet bemutatójáig kellett várnia, hogy a képernyőn (vagy a mozivásznon) is láthassanak egy sabacc-partit, annak ellenére, hogy a játék hivatalos szabálykönyve már 1989-ben elkészült, sőt, azt ajándékba adták a Magyarországon is megjelent Star Wars-szerepjáték eredeti kiadása mellé. A Lucasfilm egyébként annak idején elfelejtette levédetni a sabacc elnevezést, ezért érdekes helyzet alakult ki, amikor a Hasbro 2018-ban ki akart adni egy változatot a játékból, amit a szerzői jogi viták miatt végül Star Wars Han Solo Card Game néven adtak ki.
Szintén pókerszerű játék a 2004-es Battlestar Galacticában (BSG) játszott Triad, amelynek érdekessége, hogy ugyan szerepelt az 1978-1979 között vetített eredeti sorozatban is, ott azonban még Pyramid néven emlegették. Utóbbi játék már teljesen máshogyan került be a 2004-es rebootba, erre nemsokára visszatérünk.
A Triad szintén egyfajta pókervariáns, amelyet hatszögletű, absztrakt szimbólumokkal ellátott lapokkal játszanak. A játék kulcseleme a blöffölés, a legmagasabb leosztást pedig full colorsnak hívják, ami nagyjából a royal flush űrbéli megfelelője lehet. A BSG egyik mellékszereplője, Leo Chiang elárulta, hogy a játékhoz nem dolgoztak ki szabályokat, így a színészeknek kellett improvizálnia az epizódokban látható partikat.
Hasonló a helyzet a Joss Whedon nevével fémjelzett Firefly című sorozat különös kártyajátékával, a Tall Card-dal is. Az egyetlen évadot megért széria egyik epizódjában a szereplők ezzel múlatják az időt, miközben fogva tartják őket. A játékban különböző színű és formájú kártyák láthatóak, a szabályok pedig nagyjából a pókerre emlékeztetnének, ha léteznének. Mivel azonban nem léteznek, a színészeknek itt is a forgatás során kellett rögtönözve kitalálni, hogyan zajlik a játék, ez valamelyest érződik is az adott jeleneten. A sorozat megszállott rajongói aztán később elkészítették a Tall Card használható változatát is, ami a mai napig megrendelhető.
Bár nem filmben vagy sorozatban látható, ide kívánkozik a Fallout: New Vegas kártyajátéka, a Caravan is, amelyet kifejezetten a játék kedvéért dolgoztak ki, és amit a játék több karakterével is lehet játszani. A két játékos által játszható Caravan lényege, hogy az ellenfélnél nagyobb kártyahalmot, azaz karavánt építsünk úgy, hogy a számozott kártyák értéke 21-nél magasabb, de 26-nál alacsonyabb legyen. Ha pedig már a videojátékos kártyajátékok felé kanyarodtunk el, legalább egy félmondatot mindenképpen érdemel a The Witcher 3: Wild Hunt Gwentje, amiből dobozos fizikai verzió is készült.
Táblás és sportjátékok
A különféle társasjátékok is képviseltetik magukat a sci-fi és a fantasy világában, elég csak a Jumanjira gondolni, amely már önmagában két külön filmet és egy folytatást is megért - igaz, maga a társasjáték csak az első, Robin Williams főszereplésével forgatott 1995-ös komédiában játszott főszerepet, a 2017-es rebootban már egy öreg konzol vette át az elátkozott játék szerepét.
A játékok többségét azért nagyon nem dolgozták ki, csak egy-egy vonásukban emlékeztetnek az általunk is ismert társasokra. A Trónok harca világában például népszerű stratégiai játék a Cyvasse, amely a sakk és a torpedó elegyére hasonlít.
A Star Trek világa is kapott saját társasjátékot: a Kadis-kot a Star Trek: Voyager epizódjaiban látható táblás játék, amelyben különböző színű, kerek és hatszögletű bábukat kellett elhelyezni egy hatszögletű táblán. Hivatalos szabálya ennek sincs, ennek ellenére bárki készíthet magának egy játéktáblát, ha van otthon 3D-nyomtatója.
Szintén kakukktojás, de a GameStaron igazán itt a helye a Mass Effect univerzum kitalált játékának, amely leginkább a torpedó és a 3D-sakk elemeit elegyíti. A Kepesh-Yaksi nevű játék a Citadel DLC-ben látható, amikor Shepard parancsnok találkozik az írnokával, Samantha Traynorral, a Castle Arcade játékteremben. Amikor azonban Shepard odaér, kiderül, hogy Traynor épp vérre menő partit folytat a sportág elismert bajnokával, egy - magyar győzelem! - Polgara T'Suza nevű asarival, aki bizony Polgár Zsuzsa sakknagymesterről kapta a nevét.
A 3D-sakkot és az egyszínű kövek gyűjtögetését/sorba rendezését célzó játékok érdekes elegye a Bolodon, amely a 2017-ben indult sci-fi paródia-sorozatban, az Orville epizódjaiban látható. A pálya hologramként jelenik meg a játékosok előtt, akik egy kézi kontroller segítségével hajtják végre a különféle lépéseket. A kövek színét a lépések megváltoztatják, így nehezítve a boldogulást.
A játékot Lex Cassar dolgozta ki a sorozat kedvéért, aki egyértelműen a Star Trekből merítette az inspirációt. A Bolodonhoz azonban sajnos - egyelőre - még nem létezik hivatalos szabályzat, igaz, Jon Cassar rendező szerint ez csak idő kérdése, mert egy rajongó előbb-utóbb biztos megcsinálja majd.
A listát a szerverünk elrozsdásodásáig lehetne folytatni, a végére ezért egy különlegességet hagytunk: a már említett Battlestar Galactica 2004-es újrájában fontos szerepet kap a Pyramid nevű játék. ahogy feljebb írtuk, az 1978-as eredetiben ezt még Triadnak hívták, azonban egy kisebb kavarodás miatt végül átnevezték. Az eredeti minden esetre így nézett ki:
A játék a kosárlabda, az amerikai futball és a birkózás elemeit vegyíti: az egymással szemben álló játékosoknak a háromszög alakú pálya csúcsaiban álló kapuk egyikébe kell bedobnia.
A sorozatban a Michael Trucco általa alakított Samuel T. Anders a galaxis egyik legjobb játékosa, akinek földi megfelelője az NFL-félisten Tom Brady is lehetne. A színészek itt is improvizálnak, miután a rendező annyit mondott nekik, hogy "és most játsszatok!". Amikor zavartan megkérdezték, hogy oké, de mik a szabályok, azt az utasítást kapták, hogy találjanak ki valamit. Érdekesség, hogy a már említett Fireflyban is szerepel egy hasonló játék, ahol a pálya közepére belógatott hatalmas gyűrűn kell átdobnia a labdát a játékosoknak.
