Jókora darázsfészekbe nyúlt a Blizzard Entertainment, amikor pénzmegvonással és eltiltással sújtott egy Hearthstone-játékost. Chung "Blitzchung" Ng Wai bűne az volt, hogy az Asia-Pacific Grandmasters keretében sugárzott streamje végén egy demokratikus és szabad Hongkong mellett foglalt állást. Erre válaszlépésként a Blizzard szabályzata vonatkozó pontjaira hivatkozva - miszerint ha valaki megsérti a közösség egy csoportját, vagy olyat tesz, amivel ronthatja a cég hírnevét, azonnal kizárható a versenyből és pénzdíjára is keresztet vethet - villámgyorsan foganatosította a szükségesnek ítélt intézkedéseket, amelyek számtalan játékosnál kiverték a biztosítékot függetlenül attól, hogy egyébként mit gondolnak az egykori brit gyarmaton zajló eseményekről. De miért reagált ily pánikszerűen a cég és statuált látványosan példát Blitzchunggal? A válasz egyszerű: Kína miatt.
A pénznek nincs szaga
A legnépesebb ország Japánt megelőzve már a második legnagyobb gazdaság a világon, és ez önmagában elég, hogy a tárgyalóasztalnál elhomályosítson minden más szempontot. Emiatt nem firtatja senki Tibet, Tajvan, a Tienanmen téri vérengzés, a muszlim kisebbség átnevelő táborokba zárásának, vagy épp a kiadatási törvényjavaslat elleni tiltakozásból rendszerellenes mozgalommá szélesedett hongkongi tüntetések ügyét, amikor üzletelni akar Kínával. Ezért teszi félre fennen hangoztatott elveit és - mondjuk csak ki - húzza be fülét-farkát az Apple-től a Google-ön át az NBA-ig gyakorlatilag minden globális piaci szereplő. Tudják jól, hogy nem ugyanakkora a súlya annak, ha Peking ráncolja össze a szemöldökét, mint amikor egy századakkora közép-európai ország kormánya csinál mindenből nemzeti sorskérdést, és csapkodja az asztalt szuverenitása megsértése és belügyeibe való beavatkozása okán. Az efféle öncenzúra kétségtelenül imponálhat a kínai vezetésnek, és a kommunista párt újabban már nacionalizmussal is átitatott ideológiájával azonosuló tömegeknek.
Viszont a döntés következményekkel jár
Sokan vélekednek úgy, hogy nem helyénvaló egy videojátékot politikai töltetű üzenetek platformjaként használni, az ő szemükben úgy tűnhet, hogy a Blizzard csupán a szabályok szellemében járt el. Mégis elég visszakeresni a cég korábbi hivatalos megnyilvánulásait néhány témában - köztük a nemi hovatartozás kérdésében -, és máris napvilágra kerül a vállalat kétkulacsos magatartása. Magyarán csak addig támogat egy ügyet és áll ki mellette, amíg az nem veszélyezteti valamilyen formában a bevételeit. Ebből a Janus-arcú hozzáállásból lett elegük a játékosoknak. Az egyre nagyobb méreteket öltő elégedetlenség párosulva az amerikai kongresszus kritikájával és támogatók visszalépésével arra sarkallta a Blizzardot, hogy lépjen egyet hátra, csökkentse a felére Blitzchung eltiltását, fizesse ki neki járandóságát, és kirúgásról módosítsa felfüggesztésre a játékossal interjút készítő műsorvezetők büntetését. De vajon elég megígérni a közösségnek, hogy innentől fogva átgondoltabb lesz a döntéshozatal hasonló esetekben, valamint gyorsabban, nyíltan és őszintén kommunikálnak majd minden lépést? Kétséges, mivel a Blizzard akarva-akaratlanul olyan helyzetbe manőverezte magát, amelyből szinte képtelenség győztesként kikerülni. Kérdés persze, hogy a cél visszaállítani a vállalat morális integritását, vagy megőrizni a kínai hídfőállásokat. Nincsenek illúzióim, innentől hintapolitika következik, és egy picit mindig erősebben lendül majd abba az irányba, ahonnan a legtöbb bevétel remélhető.
Politika az egész
Egyértelműnek látszik, hogy elsősorban adott cég tulajdonosi szerkezete és esetleges kínai érdekeltségei határozzák meg, miként reagál a hongkongi tüntetésekre. A kínai Tencent birtokában lévő Riot Games (League of Legends) vezetője közleményben óvott mindenkit politikai és vallási kérdésekben történő állásfoglalástól, míg a gyártását épp más ázsiai országokba kiszervezni készülő Wizards of the Coast felől nyugodtan politizálhatnak a Magic: The Gathering játékosai.
Lent a kommentek között természetesen a ti véleményeteket is várjuk a témában!
