Rengeteg dologtól függ az, hogy milyen minőséget képvisel egy történetorientált videojáték.
Nyilván fontos, hogy a cselekménynek egy lehetőségekkel teli, izgalmas világ adjon otthont, találkozhassunk érdekes karakterekkel, és közben még jól is érezzük magunkat. Nem ritkán az is megesik, hogy egy kaland elengedi a kezünket, és rajtunk áll, melyik úton haladunk tovább a végkifejlet felé. Ez pedig remek dolog.
Össze is szedtünk nektek tíz címet, ami nemcsak azt várja el tőlünk, hogy kattintgassunk és pötyögjünk, hanem bizony elég sűrűn fontos választás elé állít minket.
Until Dawn
A Supermassive Games 2015-ös játéka gyakorlatilag egy sablonos tinihorror alapjaira építkezik, de a szereplők megismerése és a cselekmény előrehaladása után hamar rá fogunk jönni, hogy itt azért többről van szó, mint néhány sikítozó iskolás szerencsétlenkedéséről. Nagyon fontos ugyanis, hogyan döntünk az egyes szituációkban, ráadásul a következményekkel gyakran nem azonnal szembesülünk.
Ítélőképességünk alapján mind a nyolc irányítható főszereplő túlélheti a rémálmokat, de pillanatok alatt össze is omolhatnak a dolgok, és fűbe (vagy hóba?) haraphat a csapat. Nem mindegy tehát, hogy Mike csak két ujját veszíti el a medvecsapdában, vagy szénné ég egy meggondolatlan villanykapcsolás következtében.
The Walking Dead
Nem mindig lehetünk elégedettek a Telltale Games játékainak történetvezetésével, de az kétségtelen, hogy a szezonokra bontott, epizódikus formában tálalt The Walking Dead tartogatott meglepetéseket a zombirajongóknak. Habár emlékezetes volt, az nem számított túlságosan, hogy Clementine evett-e az igencsak gyomorforgató forrásból származó húsból. Néha viszont az egész történetre hatással volt egy elsőre nem túl fontosnak tűnő döntés.
Hasonlóan járt el a Telltale a többi játékával is. A Game of Thrones első epizódjában még azt is sikerült elhitetniük, hogy az egyik szereplő fontos lesz, és tényleg számít, hogyan döntünk őt irányítva.
Mass Effect 2
Nem csak a kalandjátékok állíthatnak minket választás elé. A Mass Effect-trilógia Shepard parancsnokával igazi vezetővé válhattunk, és viselhettük annak pozitív és negatív következményeit. Jó móka volt saját brigádunknak utasításokat osztogatni, de az már némileg neccesebb helyzet volt, amikor döntenünk kellett, kiengedjük-e a rejtélyes krogant a tartályból. Arról nem is beszélve, hogy társaink sem csak ágyútöltelékek voltak, és egy bizonyos misszió alaposan meg is tizedelhette csapatunkat, ha nem voltunk megfelelően felkészülve.
Persze arra is akadt példa a BioWare sorozatában, hogy habár a részletek tekintetében eltérőek voltak egymástól a döntések, a következményeik már nem igazán számítottak... ugye, Mass Effect 3?
The Witcher III: Wild Hunt
Nagyon is érthető, miért lett az előző évtized egyik, ha nem a legjobb játéka a The Witcher III: Wild Hunt. Nemcsak az számított, mit csinált Ríviai Geralt az előző részekben, illetve a főküldetések során, hanem még a mellékküldetések közben is nehéz helyzetekbe került. Elég csak a Véres báró szomorú históriájára gondolni, vagy épp arra, hogy mi lett Keira Metz sorsa. Aztán ott volt még a fába szorult szellem, és a vaják még egy babát is bevághatott a kemencébe.
A szörnyvadászat mellett Geraltra még a szerelmi életben is súlyos döntések vártak, és ha ez még nem elég, az sem volt mindegy, hogyan neveli Cirit, vagy miképp viszonyul Nilfgaard rettegett császárához. Nem is olyan egyszerű hivatás vajáknak lenni.
Life is Strange
A 2015-ös Life is Strange hangulata nagyon könnyen magával ragadhatta a játékosokat, akik egy alapvetően földhöz ragadt világban kalandozhattak. Persze leszámítva a főszereplő Max idő-visszatekerős képességét, meg a folytatásokban prezentált furcsaságokat. A megfelelő döntéseket meghozva sok tragédiát elkerülhettünk a játékban, de azért volt olyan, amire sajnos nem lehettünk hatással. A vége pedig... de ne menjünk bele spoilerekbe.
Far Cry 3
Furcsa lehet itt látni egy alapvetően akcióközpontú FPS-t, de a Far Cry 3-ban sem csak a pontos célzásra kellett figyelnünk. Gyakorlatilag az egész sztori során azon ügyködik a főszereplő Jason Brody, hogy megmentse barátait a rosszarcúak karmai közül. Ennek ellenére a játék felkínál nekünk egy döntést, ami alapvetően szembemegy az egyetemes jóval, és alaposan felforgathatja az ifjú harcos életét.
The Elder Scrolls V: Skyrim
Az egészen kiváló The Elder Scrolls V: Skyrim izgalmas kalandokat tartogatott nekünk. Harcolhattunk óriásokkal, beléphettünk mindenféle kétes erkölcsű társaságba, és nyilván még varázsolhattunk is össze-vissza. Aztán egy sárkány miatt elgondolkodhattunk azon, hogy melyik a jobb: jónak születni, vagy nagy küzdelmek árán legyűrni a gonosz természetet?
Bizony, Paarthurnax gyorsan önjelölt filozófust tudott csinálni a játékosokból.
Deus Ex: Human Revolution
Adam Jensen cyberpunk kalandjának szintén több befejezése volt, de korábbi cselekedeteink szerepet játszottak abban, hogy egyáltalán elérhető volt-e az összes lezárás, amikor elérkeztünk a nagy pillanathoz. Ha figyelembe vesszük a játékstílusunk alapján változó monológokat, akkor összesen 12 egyedi befejezéssel büszkélkedhet a Deus Ex: Human Revolution.
Persze ebben a játékban is fontos témákhoz kapcsolódtak az egyes döntések. Például ahhoz, hogy milyen következményei vannak a technológiai fejlődésnek, és jó döntés-e az emberiség kezébe adni a saját sorsát.
Detroit: Become Human
A Quantic Dream az interaktív történetmesélés igazi nagymestere, és korábbi, szintén súlyos döntésekkel megpakolt játékai (Heavy Rain, Beyond: Two Souls) után a Detroit: Become Human is bizonyított ezen a téren. Több ponton is új mederbe sodorhattuk a sztorit annak megfelelően, hogyan viszonyulunk az androidok és az emberek közötti kapcsolathoz, és nemcsak a főszereplők szavai, hanem tetteik is olykor veszélyes következménnyel jártak.
Ügyesen szlalomozva viszont elérhettük azt, hogy az egész kalandból élve keveredjenek ki a fontosabb szereplők, ami egy ilyen szövevényes sztori esetében nem kis teljesítmény.
NieR: Automata
Tudtátok, hogy a PlatinumGames játékának összesen 26 befejezése van? Jó, ezek között azért akadnak olyanok, amelyek inkább vicces apróságok, de így is számít, hogyan dönt az ember. Bizonyos helyzetekben még az is opció, hogy szimplán elszaladunk a boss elől. Nyilván ez is egy választás. Ha nagyon céltudasok vagyunk, akkor akár még a stáblistát is szétlőhetjük.
Olykor úgy tűnhet, hogy bármi is legyen a döntésünk, nem tudunk változtatni a végeredményen. Ám bármennyire is reménytelennek érezzük hőseink sorsát, nem szabad hagyni, hogy a játék döntsön helyettünk egy kulcsfontosságú pillanatban.
