Az iparági trendek évek óta a lemezes játékok korának leáldozásáról árulkodnak, hiszen a tisztán digitális formátumot nemcsak az azonnali elérhetőség és az egymást érő akciók teszik vonzóvá, hanem az olyan előfizetéses szolgáltatások is, mint az Xbox Game Pass vagy a PlayStation Plus, amelyekkel egy viszonylag alacsony havidíjért cserébe címek egész sorához férhetünk hozzá, számos esetben élből kiváltva bármiféle vásárlást.
Jó páran akadnak azonban, akik még mindig előnyben részesítik a kézzelfogható adathordozókat, akár egy egyszerű alapjáték, akár egy méregdrágán mért gyűjtői kiadás formájában. Az utóbbiak ugyan minden földi jóval megpakolva érkeznek, de még ezekből a látványos Collector's Editionökből is hiányzik valami, ami néhány évtizeddel ezelőtt többször is felbukkant: a játékokat kiegészítő illatok. Bizony, a 90-es és 2000-es években néhány stúdió az orrunkat is igyekezett megdolgoztatni, az alábbiakban pedig négy példáról mesélünk nektek.
EarthBound - a játék, ami bűzlött
Cseppet sem ciki, ha még nem hallottál az 1994-ben megjelent EarthBoundról, az Ape Inc. és a HAL Laboratory szerepjátéka ugyanis a Magyarországra szórványosan érkező Super Nintendo Entertainment System konzolon debütált, Európában pedig egyáltalán nem adták ki. A játék mindenesetre leginkább a szatirikus, a hagyományos RPG-ket kifigurázó hangvételéről emlékezetes, a viccelődésben pedig az illatoknak is nagy szerep jutott.
Az Earthbound marketingkampányában számos olyan hirdetést jelentettek meg, amely dörzsölésre kellemetlen szagokat kibocsátó, ún. scratch-and-sniff felületeket tartalmazott - mindezt azzal a szlogennel, hogy az Earthbound a játék, ami bűzlik ("The game that stinks"). Emellett az RPG stratégiai útmutatóval ellátott kiadásába is került hat darab, különböző illatokat tartalmazó kártya, melyek közül az egyiket a játékosnak kellett kitalálnia egy nyereményjáték keretében. A megfejtést postai úton fogadta a Nintendo, de csak az nyert, aki a pizzára tippelt.
Leisure Suit Larry: Love for Sail! - gázolaj és szellentés
Akinek erre van igénye, az a Steamre tévedve szügyig gázolhat a különböző minőségben elérhető erotikus játékokban, a fülledt műfaj királya azonban valószínűleg mindig is a Leisure Suit Larry sorozat lesz, amely leginkább a humor oldaláról közelíti meg a témát, a középpontban egy kanos főhőssel, akinek az esetek többségében nagyon nem akar összejönni a szebbik nem képviselőinek meghódítása. Az Al Lowe által megálmodott franchise első hat epizódját még a Sierra On-Line adta ki, ezek közül az utolsó, a Leisure Suit Larry: Love For Sail! pedig egy üdülőhajóra helyezte a cselekményt.
Az 1996-os PC-játék nemcsak a mutatósabb grafikával és a teljes szinkronnal újított, hanem lemez mellé járó "Cybersniff 2000" kártyával is. Ez összesen 9 különböző illatot tartalmazott, amelyeket a történet megadott pontjain kellett megdörzsölni, hogy jobban beleéljük magunkat Larry bőrébe. A téma miatt adná magát, hogy a szerencsétlen vásárlóknak különféle testnedveket kellett szimatolniuk, ám az illatok többsége valójában teljesen ártalmatlan volt (pl. óceáni fuvallat, kókusz, csokoládé), még ha akadtak köztük merészebbek is, mint például az 5-ös számú fing és a 6-os gázolaj.
Semmi spam, csak napi 2-3 értesítés Viberen, hogy képben maradj a játék- és filmvilág, a geek kultúra legérdekesebb híreivel.
Gran Turismo 2 - a száguldás aromája
Az 1997 óta futó Gran Turismo széria legutóbb a 2022-ben megjelent 7. epizóddal bizonyította, hogy a fejlesztő Polyphony Digital még mindig verhetetlen a versenyjátékok műfajában, az eredetileg a Japan Studióhoz tartozó csapat pedig már rögtön a sorozat nyitányával legendásat alkotott. Két évvel később, 1999-ben be is futott a simán csak Gran Turismo 2-nek hívott folytatás, amely a maga közel 650 autójával és 27 pályájával jócskán túllicitálta a 140 járgányt és 11 aszfaltcsíkot kínáló elődjét.
A szédületes mennyiségű tartalom beemelése mellett pedig a szorgos japánoknak még arra is jutott erejük, hogy illatosított lemezt tervezzenek a PlayStation 1-re kiadott játékhoz, amit megdörzsölve benzin és égett gumi elegyét szívhattuk magunkba. A Polyphony ezzel a boxutcák jellegzetes illatát igyekezett megidézni, ezért a lemezt is "pit-stop disknek" nevezték el. Egy versenyt nyilván senki sem szakított meg a szimatolásért, de a játék beröffentése előtt tökéletes rituálénak bizonyult a dolog, megadva az alaphangulatot a száguldáshoz.
FIFA 2001 - üdv a pályán
Mire az EA Sports 2000 őszén előrukkolt a borítóján Paul Scholesszal ékeskedő FIFA 2001-gyel, a futballjáték már túl volt 8 sikeres epizódon, és ezek már akkoriban sem mindig hoztak dimenzióugrást az elődeikhez képest. Így volt ez a PC-re, PlayStation 2-re és lebutított formában PlayStation 1-re is megjelent 2001-es felvonással is, aminél nagyrészt a szokásos csiszolásokat hajtották végre a grafikán és a játékmeneten, cserébe viszont a lemezzel megengedtek maguknak némi kreativitást is a készítők.
A FIFA 2001 korongja ugyanis ugyanazt a sratch-and-sniff technológiát alkalmazta, mint az Earthbound, a Leisure Suit Larry és a Gran Turismo 2, ám itt pizza, szellentés és égett gumi helyett a pálya illatát ígérte a dörzsöléssel előcsalható aroma. Hogy ez mennyire jött össze az EA-nek, azt sajnos nem tudjuk megmondani, de a Redditen találtunk olyan kommentelőt, aki szerint a frissen nyírt fű és a vadonatúj bőrlabda illata helyett simán csak papírszagot árasztott a felület.
Szerintetek ha a scratch-and-sniff technológia még ma is trendi lenne, milyen illatokkal érkeznének a kortárs sikerjátékok?
