Habár a dedikált játékkonzolokat már sokszor és sokan eltemették hol a PC, hol a mobilok, most pedig épp a felhőalapú szolgáltatások miatt, a hetvenes években megszületett kategória továbbra is virul, még ha nem is ez termeli a legtöbb bevételt az elérhető platformok között.
Az Xbox Series X|S és a PlayStation 5 2020 őszi megjelenésével most épp a kilencedik konzolgenerációt tapossuk, mi pedig arra gondoltunk, hogy érdekes lenne visszatekinteni az elmúlt 50 év legendás masináinak legsikeresebb játékaira. Melyik cím rúghatott még labdába a Pac-Man mellett? Mi szorongatta meg Marióékat a NES-en? Melyik GTA tarolt a PS2-n? Itt az alkalom, hogy tovább mélyítsd a játéktörténelmi ismereteidet.
Az első generáció - a gép, mint játék
Az otthoni konzolok 1972 és 1980 között kapható első generációja trükkös téma, a műfaj úttörői ugyanis még rögzített játékokkal érkeztek, tehát a legtöbbet eladott gép egyben a legtöbbet eladott játékot is jelentette. Ezt a generációt pedig a Nintendo első konzolja, az 1977-ben piacra dobott Color TV-Game dominálta, amiből 3 millió példány talált gazdára, még annak ellenére is, hogy kizárólag Japánban árulták. A név valójában 5 eltérő gépet takar, melyek legsikeresebbjei a Pong különböző variációit rejtették, változó mennyiségben.
Az első modell a 6 variánst tartalmazó Color TV-Game 6 volt, ezt követte a Color TV-Game 15, az 1978 nyarán piacra dobott Color TV-Game Racing 112 pedig már egy felülnézetes versenyjátékkal hódított, amit egy tekergethető kormánnyal irányíthattak a szerencsés tulajdonosok. 1979-ben és 1980-ban két további készülékkel bővült a repertoár: a Color TV-Game Block Breaker az Atari Breakout című sikerjátékának klónja volt, a Computer TV-Game pedig a Nintendo egy korábbi arcade címét, a Computer Othellót hozta el az otthonokba. A legtöbb példány a Color TV-Game 6-ból és 15-ből fogyott, mindegyikből 1-1 millió darabot adtak el.
Így pedig megemlíthetjük az amerikai Coleco Telstar-sorozatot is, ami 14 különböző konzol formájában szállította a Pong-klónokat, a becslések szerint szintén 1 milliós eladást összehozva. A Pong-őrület Európában is dúlt, az ugyanerre építő olasz Ping-O-Tronicból (belföldön Sèleco néven futott) 1974-1977 között ugyancsak 1 millió példányt sikerült eladni.
Második generáció - a kazetták támadása
Az 1976-tól 1984-ig számított második generáció konzoljai óriásit léptek előre, hiszen cserélhető kazettákkal tágították ki a játékosok lehetőségeit. Az új nemzeték első hírnöke az 1976 őszén megjelent Fairchild Channel F (eredeti nevén Video Computer System) volt, amelyhez összesen 26 kazetta jelent meg.
A második hullám legsikeresebb gépe azonban az 1977-ben piacra dobott, riválisait jócskán leköröző Atari 2600 lett, amiből egyes források szerint 25, mások szerint több mint 30 millió példány fogyott. Akárhogy is legyen, az Atari 2600 legkelendőbb címének egy 1980-as játéktermi móka portja bizonyult, melynek főhőse, egy bizonyos Pac-Man szűnni nem akaró éhséget mutatott az ostyák iránt.
A játékból több mint 8 milliót sikerült eladni, annak ellenére, hogy a kritikusok olyan rossz adaptációnak találták, hogy bérelt helyet kapott a történelem legpocsékabb játékai között. S hogy a bevezetőben említett kérdést is megválaszoljuk, a sárga zabagép mellett leginkább a Pitfall! és az Asteroids rúgott labdába, az előbbiből 4,5 millió, az utóbbiból pedig 4,3 millió darab fogyott. Az Atari 2600-as játékok eladási toplistáját itt böngészheted.
Harmadik generáció - vízvezeték-szerelő kerestetik
Ahogy azt a nagy videójáték-krízisről szóló cikkünkben már elmeséltük, a második generációs konzolok túlkínálata és az azokra kiadott vállalhatatlan szoftverek az összeomlás szélére sodorták az észak-amerikai játékipart, ami kiváló lehetőséget adott a Nintendónak az USA meghódítására.
Az offenzívára induló cég teljesen áttervezte az 1983-ban megjelent belpiacos konzolját, a Famicomot, így született meg a Nintendo Entertainment System (NES) 1985-ben. Ez a harmadik generáció legsikeresebb képviselőjeként csaknem ötszörösen lepipálta a rivális Sega Master Systemet, 61,9 millió eladott példánnyal és több mint 500 millió eladott játékkal. A 8-bites masina legnépszerűbb címe az 1985-ös Super Mario Bros. lett, amely a két évvel korábban megjelent játéktermi Mario Bros.-ban lefektetett alapokat ültette át a legendássá vált platformer formulába.
Mario második saját kalandja 40 millió 240 ezer példányban fogyott, vagyis az esetleges duplázásokat (elveszett és tönkrement kazetták, benézett ajándékok) figyelmen kívül hagyva a NES-tulajok kétharmada birtokolta. A játék még két közvetlen folytatást élt meg a NES-en, a második epizódjából 7,4 millió, a harmadikból pedig 18 millió darabot sikerült eladni, amivel az utóbbi a platform harmadik legsikeresebb címe lett. És hogy mi verekedte fel magát a dobogó második fokára? A Nintendo Entertainment System másik legendája, a híres-neves Duck Hunt, több mint 28 millió játékost csábítva fénypisztolyos kacsavadászatra.
Ami pedig a Sega Master Systemet illeti, itt olyan címek taroltak, mint a Sonic the Hedgehog 8-bites portja, az ellen-Mariónak szánt Alex Kidd in Miracle World, az OutRun és a Phantasy Star.
Negyedik generáció - bajusz és tüske
Az 1987-től számított negyedik konzolgenerációban több egzotikus gép (TurboGrafx-16, Philips CD-i, Neo Geo CD) is versenybe szállt, ám nem sok babér termett a számukra, mivel ekkor már végképp a Nintendo és a Sega rivalizálására szűkült a háború: a 49 milliós eladást besöprő Super Famicom/Super NES állt szemben a 30,7 millióig kapaszkodó Mega Drive/Genesisszel, illetve ott volt még a nem túl sikeres Sega CD is.
Így aztán nem meglepő, hogy a korabeli játékeladási toplistákat is a két cég vezető kabalái, Mario és Sonic dominálták. A mindent vivő hős ezúttal is a bajszos vízvezeték-szerelő, aki az 1990-ben kiadott Super Mario Worlddel 20,6 millió kazettán jutott el a vásárlókhoz. A franchise legjobb felvonásai között számontartott játék egy látványos térképen fogta össze a teljesíthető pályákat, a másik nevezetessége pedig az, hogy ebben debütált Mario hű hátasa, a dinoszaurusz Yoshi is. A SNES-élmezőny második helyezettje szintén egy Mario-cím, a Super Mario All-Stars játékgyűjtemény 10,5 millió eladással, a harmadik helyet viszont a Donkey Kong Country csípte meg, amiből 9,3 millió példány talált gazdára.
A Sega éveken át igyekezett megalkotni a saját Marióját, vagyis egy olyan karaktert, aki az egész céget képviselheti a sikereivel és az ismertségével. Az áhított kabalát végül Naoto Ohshima hozta el Sonic képében, aki az 1991-es Sonic the Hedgehoggal debütált. A szupergyors platformer igazi system seller lett, összesen 15 millió példányban kelt el, amit nagyban segített, hogy a MegaDrive/Genesis konzol mellé is csomagolták. A következő évben jött a folytatás, ami 7,55 millió eladásig sprintelt, s ezzel a második lett a platform legnépszerűbb címei között. A harmadik helyen viszont az Aladdin videójátékos feldolgozását, a Disney's Aladdint találjuk 4,55 millió eladott kazettával.
Ötödik generáció - pörög a fekete lemez
Habár már a negyedik generációban is voltak próbálkozások a jóval fejlettebb CD-formátum meghonosítására, az igazi áttörést csak az ötödik hullám hozta el PlayStation színre lépésével. Az újonc Sony szabályosan ráborította az asztalt az egymással kergetőző Nintendóra és a Segára: a PS-ből 102 millió darabot sikerült eladni, míg a kazettához ragaszkodó Nintendo 64-ből 32,9 millió, a szintén CD-s Sega Saturnből pedig csak 9,2 millió példányt húztak be a vásárlók.
A PlayStation legsikeresebb játékának díja az 1997-es Gran Turismót illeti, amelynek épp a héten jelent meg a hetedik számozott felvonása, tovább öregbítve a nagy múltú széria hírnevét. A GT nemcsak a grafikájával és az akkoriban grandiózusnak számító, 140 autóból álló választékával tűnt ki, hanem azzal is, hogy a Gran Turismo-módban jogosítványt kellett szereznünk a versenyeken való induláshoz. A 10,8 milliós eladás igazolta, hogy megérte 5 évig csiszolni az élményt.
A Nintendo 64-ből hiába fogyott jóval kevesebb a PS-nél, a konzol legnépszerűbb címe még a Gran Turismót is lepipálta a pénztáraknál: a 3D-s platformerek útját kijelölő Super Mario 64 11,9 millió példányig jutott, mögötte szorosan pedig a Mario Kart 64 robogott 9,8 millió eladással. Az N64 erős felhozatalát tükrözi, hogy a platform harmadik helyezettje a történelem egyik legjobb FPS-e, a 8 millió kazettán értékesített GoldenEye 007 lett.
Hatodik generáció - hé CJ, merre visz az utad?
Az ezredfordulón piacra dobott PlayStation 2-vel a Sony egyértelművé tette, hogy a PS1 sikere nem véletlen szerencse volt, hiszen a 155 millió példányban eladott folytatás nem csak a hatodik generációt vitte fölényesen, de a mai napig ez a történelem legsikeresebb otthoni konzolja.
A PS2-es címek eladási toplistája kifejezetten érdekes, a mezőnyt ugyanis nem egy exkluzív alkotás, hanem a GTA: San Andreas vezeti, ami 4 évvel a gép rajtja után jelent meg. Carl Johnson PS2-es garázdálkodására 17,33 millióan fizettek be, amivel közel 3 milliót vert a másodikként befutó Gran Turismo 3-ra, 7-et pedig a negyedik helyezett GTA: Vice Cityre.
A hatodik generáció az Xboxot is elhozta nekünk, a Microsoft 24 millió példányban elkelt debütáló konzolja rögtön második lett a konzolháborúban, megelőzve a kudarcos Nintendo GameCube-ot is. Az X-doboz húzóneve egyértelműen a Halo volt, a prímet a 8,46 milliós eladású Halo 2 vitte, mögötte az 5 millióig jutó első résszel. A bronzérmes pedig kifejezetten vicces: ezt a címet a Burger King gondozásában megjelent, 2006-os Sneak King birtokolja, ami a kalóriabomba menükhöz csomagolva 3,2 millió felhasználóhoz jutott el. Az eredmény azonban csalóka lehet, a felejthető alkotás ugyanis az akkor már 1 éves Xbox 360-on is játszható volt, így sokan már azon tolhatták.
Hetedik generáció - a mozgás öröme
A 2005-től 2017-ig jegyzett hetedik generációé a fél évszázados konzolháború legizgalmasabb csatája, hiszen ebben három hasonlóan népszerű gép, az Xbox 360 (84,7 millió eladás), a PlayStation 3 (87,4 millió eladás) és a Nintendo Wii (101,6 millió eladás) versengett egymással. A rivalizálást megnyerő Wii atomot robbantott a mozgásérzékelős irányítással, húzócíme, a Wii Sports pedig 82,9 millió eladásával nem csak a generáció királya, de a történelem legsikeresebb nem-multiplatform játéka is lett.
Ebben persze komoly szerepe volt, hogy Japánt kivéve mindenhol alapértelmezetten járt a gép mellé, sokan viszont kifejezetten a Wii Sportsért szerezték be a konzolt, így balgaság lenne elvitatni a sportjáték érdemeit. A Nintendo sikerét megirigylő Microsoft 2010-ben állt elő a saját mozgásérzékelős megoldásával, a Kinecttel, az ehhez járó Kinect Adventures! pedig 24 millió eladással ült fel a legnépszerűbb Xbox 360-as címnek járó trónra.
A Sony a PlayStation Move-val próbált beszállni az izgő-mozgó buliba, ám a kiegészítő végül nem forgatta fel a PS3 játékeladási toplistáját, és hát mást se nagyon. A PlayStation 3 legnépszerűbb címe a 29,52 millió példányban értékesített Grand Theft Auto V lett, ami az Xbox 360-on a második helyig jutott 22,95 millió eladással. A PS3 ezüstérmese a Gran Turismo 5 11,95 millió eladott példánnyal, a bronzot pedig minden idők egyik legjobb PS-exkluzívja, a The Last of Us érdemelte ki 7 millió eladással.
Nyolcadik generáció - Midgardtól a Rainbow Roadig
Az előző generációban a mindössze 13,5 millió példányban eladott Wii U csúfosan leszerepelt, az Xbox One gyártását pedig már 2020-ban leállították, a PlayStation 4 és a Nintendo Switch viszont köszönik szépen, remekül vannak, így itt továbbra is egy élő történetről beszélünk.
Ha a nyolcadik generációs konzoljátékok abszolút győztesét kell megneveznünk, az jelen állás szerint a Switch-exkluzív Mario Kart 8 Deluxe, amiből eddig 43,35 millió darabot vitt haza a közönség. Az idén 5 éves versenyjáték valójában a Wii U-ra kiadott Mario Kart 8 bővített változata, és ugyanazért imádják az emberek, amivel már az eredeti Super Mario Kart is tarolt: a sokszor idegtépő, de iszonyú szórakoztató többjátékos futamokért. A gokartos mókát szorosan követi a pandémia miatt elrendelt lezárások nagy győztese, a 2020-as Animal Crossing: New Horizons 37,62 millió eladással.
A közel 117 millió példányban értékesített PlayStation 4 (egyelőre) 13 millióval több eladással büszkélkedhet, mint a 4 évvel később rajtolt Switch, a szélesebb játékkínálata miatt viszont nem találunk olyan impresszív számokat a játékeladási toplistáján: első a God of War 19,5 millióval, a második az Uncharted 4: A Thief's End 16 millióval, a harmadik pedig a Marvel's Spider-Man 13,2 millióval. Csupa remek exkluzív, "kívülről" csak a The Witcher 3: Wild Hunt került közel az élbolyhoz, 10,8 millió eladott példánnyal.
A Microsoft viszont csúnyán elszúrta, hogy a 2013-as rajt idején multimédiás központként pozicionálta az Xbox One-t, később pedig nem igazán szállította a csábító exkluzívokat sem, így a gépből (hivatalos adatok híján becslések szerint) csak 47 millió darab fogyott. A PS4-nél és a Switch-nél jóval szűkebb keresztmetszet a játékok eladásaiban is megmutatkozik, hiszen a legnépszerűbb GTA V itt csak 8,7 milliós eredményt tudott összehozni, mögötte a 8 millióig jutó PUBG-vel, harmadik helyen pedig a 7,37 milliószor eladott Call of Duty: Black Ops III-mal.
