Különleges élmény ötévenként visszalépkedni a múltba. Ilyenkor jól láthatjuk, mennyit fejlődött a játékipar ilyen rövid időintervallumok alatt is, és rácsodálkozhatunk, hogy ez vagy az a játék mennyire idős már - pedig az nem lehet, hogy így megnőtt, tegnap még csak pár bájt volt, ki sem hűlt a CD, mióta utoljára használtuk. Ó, mikor még CD-ket használtunk!
Az alábbi cikk remélhetőleg titeket is melegséggel áraszt el, még ha közben azt is érezteti, hogy az idő megállíthatatlanul rohan, meg régen sokkal jobb játékok voltak, ma meg csak a CoD meg a FIFA.
50 év - Magnavox Odyssey és Pong
A tudósok nagyjából az 1950-es évek elejétől próbálkoztak azzal, hogy az alapvetően másra kitalált gépekre játékokat készítsenek, de csak 1972-ben vettek célba szélesebb közönséget. Nagyjából párhuzamosan kezdték el fejleszteni az első, az elektromechanikus masinák alapjaira épülő, de virtuális játékot futtató árkád játékgépet, valamint az első videójáték-konzolt: ekkor született meg a Pong és a Magnavox Odyssey.
Előbbit Nolan Bushnell és Ted Dabney, az Atari alapítói hozták össze, a gépen futó programot pedig Allan Alcorn írta. Bushnell csak gyakorló projektnek szánta ezt a videójátékok terén még tapasztalatlan Alcorn számára, de a végeredmény annyira jó lett, hogy végül erre építették masinájukat.
Két hónappal a Pong debütálása előtt érkezett a szerény képességű Odyssey, melynek dobozába társasjátékos kellékeket is csomagoltak. 13 játékkal jelent meg (köztük egy teniszessel), később még 15 érkezett hozzá. Alkotóját, Ralph H. Baert a videójátékok atyjának tartják.
Magnavox Odyssey
45 év - Atari 2600 és Apple II
Nem kellett sok, hogy az Odyssey másokat is megihlessen. Öt évvel később már a második konzolgeneráció dübörgött, amelyben toronymagasan az Atari 2600 dominált, annak ellenére, hogy amikor a konzol megjelent, a fogyasztók bátortalanul álltak hozzá.
Miután Bushnell látta, hogy az árkád gépek gyártási költsége nő, élettartamuk pedig csökken, úgy érezte, a cégnek az otthoni szórakoztatás irányába kell fordulnia. Az Atari VCS (ami 1982-ben kapta az Atari 2600 nevet) 1977 szeptemberében került fogalomba, két joystick járt hozzá, és első körben olyan játékok átiratai érkeztek rá, melyek árkád gépeken már bizonyítottak. A '80-as évek elején a Space Invaders és a Pac-Man dobták meg a népszerűségét igazán.
Szintén 1977-ben jelent meg az Apple II, egy 8 bites számítógép, melynek egyes elemeit az Atari-féle Breakout ihlette, amit Steve Wozniak, az Apple egyik alapítója hozott létre. Az Apple II-t esősorban nem játékra szánták, de igazi klasszikusok készültek rá, köztük a Prince of Persia.
Atari VCS (Atari 2600)
40 év - Commodore 64, Microsoft Flight Simulator 1.0
A Commodore 1981-ben még játékkonzolban gondolkodott, de ezt a projektet törölték, és inkább a VIC-20-as számítógép egy aránylag olcsó utódját hozták létre. A VIC-40, végleges nevén Commodore 64 az 1982-es CES-en mutatkozott be, amikor már javában zajlott az otthoni számítógépek versenye, és alacsony árával, rugalmas hardverével sikerre tett szert.
Hamar beindult az árverseny. A megjelenésekor 595 dolláros gépet 1983-ban már 199-ért lehetett kapni, és mivel ez az otthoni konzolok szintje volt, sokan inkább ezt választották, ami hozzájárult a játékipar már jó ideje formálódó, 1983-ban bekövetkező összeomlásához.
IBM PC-kre 1982 novemberében jelent meg az első Microsoft Flight Simulator, amit úgy reklámoztak, hogy "ha az IBM PC-n való repülés valósághűbb lenne, jogosítvány kellene hozzá". Egy Cessna 182-t lehetett reptetni az Egyesült Államok négy régiójában; akkor minősítettek egy gépet IBM PC-kompatibilisnek, ha ezt és a Lotus 1-2-3 táblázatkezelőt képes volt futtatni.
Commodore 64
35 év - Contra, Street Fighter, Mega Man, Maniac Mansion, Metal Gear
Mai fejjel azt gondolhatnánk, hogy amikor a videójáték-konzolok és a játékok futtatására is képes PC-k ilyen szépen elterjedtek, senki nem akart már játéktermekbe járni, de ez nem igaz: 1987-ben is érkeztek árkád gépek, csak annyi változott, hogy az ezekre készült játékok gyorsabban utat találtak a játékosok otthonaiba.
A Konami például a változatos játékmenetet kínáló shootert, a kimondottan nehéz Contrát mutatta be, melynek sikeréhez nagyban hozzájárult, hogy egyszerre két játékos játszhatta kooperatívan. Ez tette széles körben ismertté a Konami-kódot, a Gradiusszal debütált csalást, melynek segítségével 30 extra élethez juthattunk.
Hasonlóan szenzációs sikert aratott a Street Fighter, az első kompetitív verekedős játék, amely lefektette a műfaj alapjait. Az, hogy speciális, csak gyakorlással előidézhető mozdulatokat lehetett benne használni, külön érdekessé tette a játékosok számára. Mindeközben az otthoni szórakozást a NES-es Mega Man, az első Metal Gear, valamint a Lucasfilm Games első játéka, a Maniac Mansion garantálta.
30 év - Mortal Kombat, Ecco the Dolphin, Wolfenstein 3D
Amikor a Mortal Kombat megjelent, a játéktermeket már a Street Fighter II uralta. Alkotói, Ed Boon és John Tobias igyekeztek az elejétől fogva egyediséget vinni bele tűzgolyók és egyéb "mágikus" mozdulatok formájában, a szériában meghatározó, túltolt erőszak csak idővel, a fejlesztés során került bele. Népszerűségét ez, valamint a karakterekre és a történetre fektetett hangsúly dobta meg, egyben az erőszakossága nyomán kialakult párbeszéd következtében jött létre a játékok amerikai korhatár-besorolását végző ESRB szervezet.
1992-ben egy új műfaj is született: bár nem a Wolfenstein 3D volt a legelső belső nézetű lövöldözős játék (avagy FPS), ez fektette le a zsáner alapjait, amire aztán később a Doom, a Quake, majd a Hexen, a Heretic, a Star Wars: Dark Forces és sok minden más építkezett.
Számunkra különösen fontos még a javarészt magyar fejlesztésű, meglehetősen egyedi Ecco the Dolphin, mely a Sega Mega Drive egyik legsikeresebb, legemlékezetesebb játéka lett.
25 év - Carmageddon, Fallout, Diablo, Age of Empires, Nintendo 64, Grand Theft Auto
Az ötödik játékkonzol-generációban olyan gépek versengtek, mint a PlayStation, a Sega Saturn, illetve a Nintendo egyik legsikeresebb terméke, az N64, ami olyan csodálatos dolgokra volt képes, mint például a négyfős osztott képernyős játék támogatása. Aránylag kevés játék jelent meg rá élettartama alatt (393, míg elődjéhez, az SNES-hez 725 készült), de számos klasszikussá vált, köztük a GoldenEye 007-tel vagy a Super Mario 64-gyel.
Az 1997-es év PC-s fronton is tartogatott izgalmas, a játéktörténelem szempontjából kiemelten fontos újdonságokat. Ekkor érkezett a Carmageddon, amiben embereken és teheneken gázolhattunk át versenyzés közben; az Age of Empires széria első része, melyben ősi civilizációkat vezethettünk győzelemre; a napjaink egyik legsikeresebb játékának alapjait lefektető Grand Theft Auto, ami vegyes értékeléseket kapott, de a közönség szerette; illetve kettő minden idők legnépszerűbb akció-szerepjátékai közül: a Diablo és a Fallout. A Carmageddon kivételével mindegyik máig aktív.
20 év - Mafia, Battlefield 1942, Splinter Cell, Medal of Honor: Allied Assault
Új konzolt nem, de új élményeket 2002 is bőséggel hozott. A Medal of Honor-sorozatot legtöbben bizonyára az Allied Assault miatt ismerik, pedig ez már a széria harmadik része volt: megelőzte az 1999-es, PlayStation-exkluzív Medal of Honor és a 2000-es Medal of Honor: Underground, amelyek Steven Spielberg közreműködésével készültek, mivel a rendezőnek a Ryan közlegény megmentése közben eszébe jutott, hogy jó lenne egy egyszerre szórakoztató és tanulságos játékot készíteni.
Az Allied Assault nélküle állt össze, de a film emlékezetes pillanatai itt-ott visszaköszönnek benne. A második világháborús lázat az EA is meg akarta lovagolni a Battlefield 1942-vel, amiben nem a történetmesélésen, hanem a többjátékos élményen volt a hangsúly.
Ugyancsak ebben az évben jelent meg a Mafia, amit összetett története és realizmusa miatt dicsértek, és nem ártott, sőt még talán használt is neki, hogy a GTA III pár hónappal korábban felforgatta az akció-kalandjátékok piacát. A lassabb, megfontoltabb játékosok a Splinter Cellben gyilkolhattak csendben.
15 év - Uncharted, The Witcher, Skate, Crysis, BioShock, Assassin's Creed, Mass Effect és sok más
2007 annyi legendás játékkal ajándékozott meg minket, hogy ha csak felsorolás állna itt, akkor is elfáradnátok a görgetésben. A PlayStation 3-ban és az Xbox 360-ban rejlő lehetőségeket ekkor kezdték el igazán kihasználni a kiadók, szárnyalt a tapasztalt fejlesztők és a kezdők fantáziája is.
A Sony az Uncharted-sorozattal megmutatta, hogyan kell látványos, filmszerű akciójátékot készíteni, egy kis lengyel csapat, a CD Projekt pedig megismertette velünk a Vaják-regények világát a The Witcheren keresztül. Az Activision épp kifulladni készülő sorozatai helyett az Electronic Arts kínált alternatívákat: a Tony Hawk's Pro Skater-szériát kedvelőknek a Skate-tel, míg a Guitar Heróban zúzóknak a Rock Banddel kívánt újszerű élményt adni.
Ez volt az az év is, amikor először tehettük be a lábunkat Rapture víz alatti városába a BioShockban, kalandozhattunk a Közel-Keleten az Assassin's Creedben, elmélyülhettünk egy-egy sci-fi kalandban a Mass Effectben, vagy épp megfelelő gép hiányában először nézhettünk gyönyörű diavetítést a Crysisban.
10 év - Wii U, PlayStation Vita, Dishonored, Journey, Forza Horizon, The Walking Dead
A Nintendónál megfigyelhető az a tendencia, hogy egy sikeres konzolt egy csúfos bukás követ: miután a Wii az alkalmi játékosok nappalijától az idősek otthonáig mindenhol felbukkant, sajnos a Wii U látványosan elhasalt. Az induláskor nem voltak elég csábító játékok, a külsős fejlesztők már inkább az új generáció 2013-as startjára készültek, és a Nintendo marketingesei sem jeleskedtek. A koncepció ma az iszonyú sikeres Switchben él tovább.
Nem mondható kimondottan dicsőségesnek a PlayStation Vita története sem. A kézi konzol rossz időben érkezett, a mobiljátékok akkor már látványosan törtek előre, a piacot pedig a Nintendo 3DS uralta. A nagy játékok hiánya miatt nem tudta megismételni elődje, a PSP sikerét.
Otthoni konzolokon sem a sokmilliós költségvetésű játékok taroltak. A lopakodós Dishonored, valamint a The Walking Dead kalandjáték közönségre talált, de nagyot ment az egészen sajátos élményt kínáló Journey is. A Forza-sorozat mellékága, a Horizon mindeközben betöltötte az árkád versenyjátékok világában tátongó űrt.
5 év - Nintendo Switch, PUBG, Fortnite, Assassin's Creed: Origins, Star Wars: Battlefront II
Egyértelmű volt, hogy a Nintendo levonta a tanulságot a Wii U kudarcából. 2017 márciusában a The Legend of Zelda: Breath of the Wilddal indította útjára a Nintendo Switchet, mely közel jár ahhoz, hogy minden idők öt legjobban fogyó játékkonzolja közé kerüljön. A saját kiadású játékok ütemes adagolása, a fejlesztők folyamatos támogatása, a gép sokoldalúsága hozzájárul ahhoz, hogy állandó hiánycikk legyen világszerte.
Ekkor vette kezdetét a battle royale őrület is a PlayerUnknown's Battlegroundsszal, majd még nagyobb szintre emelkedett a Fortnite-tal - feltehetően mindkettő veszített valamennyit népszerűségéből, de még mindig felfoghatatlanul sikeresek.
Az év végén egymást követte egy örömteli esemény és a játékipar egyik legnagyobb botránya: míg az Assassin's Creedet a Ubisoft fel tudta frissíteni az Originsszel, az Electronic Artsot széttépték a játékosok, miután kiderült, mennyire rossz monetizációs rendszert dolgozott ki a Star Wars Battlefront II-höz. Ez utóbbi miatt több ország kormánya is elkezdte a loot boxokat vizsgálni.
