Sokan nem is tudják, milyen óriási a 2000-ben alapított PopCap játéktörténelmi jelentősége. Az eredetileg - a Desperado című film egyik posztere nyomán - Sexy Action Cool néven létrehozott, aztán mindannyiunk szerencséjére átkeresztelt stúdió számára a kezdőlökést egy Foxy Poker nevű vetkőzős pókerjáték adta meg, majd ezt követően célul tűzték ki, hogy egyszerű, letölthető játékokat alkossanak, amik aztán nagy kiadók (például a Microsoft) segítségével indulnak világhódító útra, nem feltétlenül a hardcore játékosokat célozva.
Így született meg a 2001-es, böngészőből játszható Diamond Mine, ami aztán Bejeweled néven lett világszerte népszerű - talán nem túlzás azt állítani, hogy minden tizedik sikeres mobiljátékban a legtöbbek által ennek köszönhetően megismert match-3 mechanika köszön vissza (ami egyébként egy Shariki nevű, orosz játékban már előbb felbukkant, de ennek létezéséről még a fejlesztők is csak később értesültek). A PopCap nélkül talán nem lett volna Bejeweled, Bejeweled nélkül meg Candy Crush Saga, ami a Kingnek, majd az azt felvásárló Activisionnek több mint 20 milliárd dolláros bevételt hozott máig, és nem képes eltűnni a köztudatból.
Drágakövek
A Bejeweledtől a Plants vs. Zombiesig hosszú, kiváló játékokkal teli út vezetett. A 2000-es évek elején az alkalmi játékok, a flash játékok és hasonló, könnyed szórakozást kínáló címek nem voltak már teljesen ismeretlenek a közönség számára, ráadásul a pasziánsz és az aknakereső még azokat is rabul ejtette, akik addig a videojátékozást a gyerekek elfoglaltságának tartották, így a PopCap egy olyan piacot tudott betámadni, ami áhítozott az újdonságokra.
A szókirakós, nálunk nyelvi akadályok okán kevésbé népszerű Bookworm játékok mellett ott volt például a felvásárolt Sprout Games alkotása, a Feeding Frenzy, melyben egyre nagyobb halként kellett mindig megzabálnunk a nálunk kisebbeket, a Chuzzle, amiben aranyos szőrös lényeket raktunk egymás mellé hármasával, de említhetnénk még a flippereket idéző Peggle-t, amiben színes pöttyök ügyes eltüntetése volt a cél, vagy a Zumát, melyben lehengerlő kombókat hozhattunk létre egy-egy jól elhelyezett bogyóval. Ezek mindegyike folytatást érdemelt, legalább egyet, de sokszor inkább többet. Könnyed, addiktív játékok voltak egy mikrotranzakciók és érintőkijelzős készülékek nélküli világban.
Szerencsére még a 2009-es Plants vs. Zombies is ebbe születhetett bele. Első változata hagyományos, fizetős játékként PC-re és Mac OS X-re jelent meg, és mind a kritikusok, mind a játékosok nagyon szerették: ez lett a PopCap leggyorsabban és legnagyobb számban fogyó játéka. Tervezője George Fan, aki a PvZ-t az Insaniquarium folytatásaként álmodta meg, de a Tapper, a Magic: The Gathering és a Warcraft III tower defense modjai, valamint A Robinson család is nyújtott neki ihletet a 3,5 éven át tartó fejlesztés során.
Először a növényeket találta ki, mint a védelem megfelelő képviselőit (sőt, egy ponton azt gondolta, a növények eladásából befolyó pénzt lehetne védekezésre fordítani), akiknek az eredeti terv szerint földönkívüliekkel kellett volna megbirkózni, ám rajzolgatás közben megalkotta "a tökéletes zombit", és onnan már nem volt visszaút. Címnek először a Weedlingset választotta, de úgy látta, a túl sok kertészkedős játék között eltűnne, majd áttért Lawn of the Deadre, ami egy szójáték a Dawn of the Dead (A holtak hajnala) címével, ám ezt George A. Romero nem engedélyezte. Szóba került a Residential Evil és a Bloom & Doom is, de végül az ideiglenes munkacímnek szánt Plants vs. Zombies lett a befutó.
A tower defense műfaj népszerűsége már a csúcson járt, pörögtek például a Bloons TD játékok is, ezért kellett valami újítás - ez lett végül az 5-6-sávos, vízszintes elrendezés, és a jobbról támadó zombik. Fan különös figyelmet fordított arra, hogy mind az alkalmi, mind a keményvonalas játékosok jól szórakozzanak, fokozatosan tanította meg az új játékelemeket, szándékosan lerövidítette az oktató szövegeket, és bizonyos tanácsokat csak akkor jelenített meg, ha szükséges volt (például hogy a játékosok lehetőleg a házhoz közel rakják a növényeket, ha ez esetleg nem jött volna nekik ösztönből). Tökéletes volt a tanulási görbe, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy hamar óriási sikert arasson.
Április 1-jén az iménti a megnyerő videoklippel adtak ízelítőt az élményből, majd április 22-én egy rendes trailer, május 4-én egy demó, végül május 5-én a teljes változat is megjelent. Szeptemberben még könnyebbé tették a kipróbálását: a demót átírták flash játékká. Mivel a mobiljátékok piaca akkor már lendületben volt, hamar megjött az iPhone-os változat is, majd az ipades, és a terjeszkedés megállíthatatlanul folytatódott.
Az EA ebbe is belenyúlt
Aztán az akkoriban a mostaninál sötétebb, pénzéhesebb korát élő Electronic Arts 2011-ben lecsapott a PopCapre, és önmagát meg nem hazudtolva felrúgott mindent, ami miatt a csapatot szerettük - még George Fant is elbocsátotta 49 kollégájával együtt. Az első évek még ígéretesen teltek, jött a Peggle 2, ami szuperül építkezett az első játék alapjaira vagy a Facebookot rabul ejtő Bejeweled Blitz, ám az Angry Birds, illetve általában a mobiljátékok felemelkedése miatt egyértelművé vált, hogy az iOS és az Android felé kell fordulni, ha az ember szeretne alkalmi játékosok zsebéből szemtelenül sok pénzt kiemelni. A Plants vs. Zombies 2 egészen szórakoztató volt, mert nem tolták túl benne a mikrotranzakciós lehetőségeket, de amit a Peggle Blasttal műveltek, az már túlment a jó ízlés határán: csak addig játszhattuk, amíg volt életerőnk, aztán ha az elfogyott, vagy vártunk, vagy fizettünk. Most is látni ilyen megoldásokat, de már sokkal szofisztikáltabbak, okosabbak; a fejlesztők el tudják érni, hogy szívesen adjunk pénzt egy-egy játékért, ne pedig kényszerből.
Mindeközben PC-n és konzolokon érdekes fordulatot vett a Plants vs. Zombies franchise sorsa, 2014-ben ugyanis megjelent a Plants vs. Zombies: Garden Warfare. Álmunkban sem gondoltuk volna, hogy az egyszerű tower defense játék alapjaira egy hősalapú kompetitív shooter épül, ahogy arra sem, hogy a végeredmény mennyire szórakoztató lesz. A koncepció a 2016-os folytatásban csúcsosodott ki, amely lényegesen tartalmasabb, változatosabb és szórakoztatóbb lett elődjénél, ám a 2019-ben megjelent Battle for Neighborville több szempontból visszalépést jelentett.
Most készül, és bizonyos régiókban már publikusan tesztelhető a Plants vs. Zombies 3, ami állítólag a második részhez képest sokkal élvezhetőbb; aki nosztalgiázni akar, hamarosan azzal is megteheti, de soha nem késő elővenni az eredetit az igazi élményért.
