Igazán jó dolguk van a videojátékok rajongóinak, ha azt vesszük figyelembe, mennyi remekmű jelent meg az elmúlt években, és milyen sok különleges, egyedi alkotás készült. A személyes kedvenceken, megszokott zsánereken és a modern klasszikusokon kívül viszont ne feledkezzünk meg azokról a címekről sem, amelyek nagyban hozzájárultak a játékok jelenéhez és jövőjéhez.
Se szeri, se száma persze az olyan címeknek, amelyek megoldásai, látványvilága vagy témája rosszul öregedett, ám mi most ezek ellentettjét kerestük. Toplistánkban tíz olyan játékot mutatunk be, amelyek a megjelenésük idején innovatívnak számítottak, történetük vagy egyes játékelemeik pedig mind a mai napig megállják a helyüket a legjobbak között. Ezek azok a játékok, amelyeket akár évtizedek elteltével is érdemes elővenni.
Doom
Kezdjük a listát egy olyan címmel, amelybe 2016-ban a kritikusok és a rajongók szerint is az egyik legkiválóbb reboot lehelt új életet. Persze nagyszerű alapra könnyebb építkezni, és az 1993-ban kiadott FPS tökéletes példája, hogyan lehet egy stílust egyedi megoldásokkal felrázni. Az id Software klasszikusa nemcsak jelentősen hozzájárult a belső nézetes lövöldék népszerűségéhez, de remekül ötvözte a videojátékok világát a dübörgő metallal is, ami ideális aláfestő zene a démonok trancsírozásához. A sztori nem bonyolult, de ebben az esetben nem is ez a lényeg - a retró grafika még most is is megállja a helyét, ráadásul számos modern, pixelartos FPS ábrázolásmódját inspirálta.
Half-Life 2
Nem véletlenül tartjuk minden idők egyik legjobb FPS-ének a Valve 2004-ben kiadott remekművét. Az 1998-as első Half-Life sikerét követően Gordon Freeman újabb története nagyszerűen kombinálta az akciódús jeleneteket a figyelemreméltó történettel és a kihívást jelentő fejtörőkkel. A Valve saját fejlesztésű, a játékbeli fizikát kiválóan kezelő Source játékmotorja pedig remekül megágyazott a vállalat és megannyi kitűnő Valve-játék sikerének is. A Half-Life 2 története később két fejezettel bővült, ám befejezetlen maradt, miután a Valve lefújta a további epizódokat. A rajongók ennek ellenére még mindig reménykednek benne, hogy egy napon érkezik majd olyan Half-Life, aminek címében szerepel a hármas szám.
Super Mario World
Nem egyszerű feladat kiemelni csupán egyetlen címet a meglehetősen vaskos Mario-katalógusból, viszont a franchise méretes rajongótáborának jelentős része szerint a Super Mario World az, amelynek még napjainkban is bérelt helye van a platformerek élvonalában. Az 1990-ben SNES-re megjelent remekmű a Nintendo egyik legnagyobb sikersztorija, a világ egyik legnépszerűbb és legjobb játékaként őrizzük emlékezetünkben. A 2D platformer precíz irányítása, a játékmechanikák, valamint a különböző tematikus pályák dizájnja együtt mutattak követendő példát a műfaj későbbi sztárjai számára. Azt se feledjük, hogy a játék rengeteg kihívást, na meg újrajátszási lehetőséget kínál.
The Legend of Zelda: Ocarina of Time
Egy ilyen listáról nem maradhat le a Nintendo másik klasszikus sorozatának talán legnépszerűbb darabja sem. Az 1998-as Ocarina of Time volt az első Zelda-játék, amely 3D grafikával látott napvilágot Nintendo 64-en, pár évvel később pedig GameCube-on is. 2011-ben kapott egy felújított 3DS verziót, de akinek van rá lehetősége, feltétlenül próbálja ki az eredetit. Abban, hogy minden idők legjobb Metacritic-értékelésével büszkélkedhet, a remek történet és zene mellett a kiváló játékmechanikák is fontos szerepet játszottak. Ilyen volt az egyedi célzórendszer, a kontextusérzékeny opciók, és több esetben csak akkor lehetett továbbhaladni, ha megfelelően eljátszottunk dalokat az okarinán.
Age of Empires II: The Age of Kings
Nemcsak az RTS zsánerében számít klasszikusnak, hanem az Ocarina of Time-hoz hasonlóan az Age of Empires széria második darabját is a világ egyik legjobb videojátékaként tartják számon. A Microsoft 1999-ben adta ki az Ensemble Studios által fejlesztett eredeti verziót, ezt 2013-ban követte a HD Edition, 2019-ben pedig a még gondosabban modernizált, még több kiegészítőt felvonultató Definitive Edition. A The Age of Kings letarolta a piacot, az amerikai, európai, japán és dél-koreai régiókban több mint két éven át nem lehetett kirobbantani az eladási toplistákról. Testreszabhatósága, az egyes nemzetek szinkronja, a letisztult felhasználói felület, illetve a komoly stratégiai lehetőségek mind hozzájárultak ahhoz, hogy még ma is érdemes legyen elindítani a játékot.
Tony Hawk's Pro Skater 2
A sorozat első része sem volt rossz, de a 2000-ben debütált Pro Skater 2 alapozta meg igazán a Tony Hawk játékok népszerűségét. A játékmenet fókuszában a realizmus helyett a gördeszkás életérzés és stílus átadása állt, a remekül megtervezett pályákon pedig végtelenbe nyúló kombinációkat lehetett végrehajtani. Az intuitív irányításnak hála akkor lehet igazán kiteljesedni a játékban, ha érezzük a ritmusát is. A Tony Hawk's Pro Skater 2 felejthetetlen hangulatához hozzájárult a kiváló zenei felhozatal, amelyhez a 90-es évek rock és skatepunk dalaiból válogatták össze a legjobb darabokat. A játék kapott 2020-ban egy közös remaster kiadást az első epizóddal, de akinek módjában áll, adjon egy esélyt az eredeti alkotásnak is, nem fog csalódni.
The Curse of Monkey Island
A Monkey Island franchise minden idők egyik legnépszerűbb point-and-click kalandsorozata, és nem véletlenül. A játékok története, humora, na meg a főszereplője, Guybrush Threepwood roppant szerethetők, de a szériából kiemelkedik a harmadik epizód, a The Curse of Monkey Island. A LucasArts 1997-es játékában megújult a korábbi címekben használt menürendszer, és mivel már CD-ROM-on is megjelent, lehetőség volt arra, hogy teljesen animált átvezető videókat, nagyszerű aláfestő zenét és kiváló szinkront is kapjon. A The Curse of Monkey Island a manapság kissé háttérbe szorult zsáner egyik alapműve, amelynek sztorija időtállóan szórakoztató, és még a rajzfilmszerű grafikának sincs miért szégyenkeznie a modern játékok világában.
Metal Gear Solid 2: Sons of Liberty
Hideo Kojimát talán senkinek sem szükséges bemutatni, a japán mester munkásságához számos remekmű kapcsolódik, amelyek közül nehéz csak egyet kiemelni. De ha már feltétlenül muszáj, akkor legyen az a Metal Gear Solid sorozat 2001-es második epizódja, amely a PlayStation 2 lehetőségeit maximálisan kihasználva igencsak magasra helyezte a lécet a külső nézetes, lopakodós lövöldék későbbi generációi előtt. A Sons of Liberty nem csupán a játékmechanikai megoldásai, hanem a kiváló története és komplex narratívája miatt vált az egyik legnagyobb becsben tartott játékká a világon. Számos díjat is bezsebelt, évekig szerepelt az eladási toplistákon, a különleges történetmesélési módja és a lopakodós mechanikája pedig több játékfejlesztő stúdiót is megihletett.
Pokémon Red & Blue
Sokak számára meglepő lehet, hogy nem az animációs sorozattal, hanem valójában az 1996-ban megjelent Red és Blue játékokkal kezdte világhódító útját a Pokémon médiafranchise. A Japánban eredetileg Pocket Monsters: Red & Green címen kiadott alkotás a nyugati piacon már Pokémon Red & Blue néven jelent meg, és megalapozta a mai napig sikeres szerepjáték népszerűségét. A 151 eredeti pokémont bemutató játékokban a klasszikus felülnézetes világban navigáltuk főszereplőnket, és csatáztunk minden szembejövő trénerrel, illetve a nyolc Gym Leaderrel. Meglepő módon az idő vasfoga nem kezdte ki a Red & Blue játékmenetét, sem a történetét, így aztán érthető, hogy világszerte több mint 31 millió példányban talált gazdára. A sorozat pedig a mai napig sem állt le, nincs is oka rá, idén novemberben érkezik a Scarlet és a Violet kiadás.
Tetris
Némileg kilóghat a sorból, elvégre számtalan verziója létezik, de a különböző Tetris-változatok játékmechanikája nagyrészt ugyanaz maradt, mint az 1984-es eredeti kiadásé. Az alapvetően könnyen tanulható mű a sikerét az egyszerű, de mégis kihívásokkal teli játékmenetnek köszönheti. A játék több mint 65 platformon érhető el, a világ egyik legnagyobb eladási számával büszkélkedő címe. Az úgynevezett Tetris-effektust, illetve a játék pozitív kognitív hatásait pedig az orvostudomány is régóta kutatja.
Nektek melyik a kedvenc régi játékotok? Milyen címekkel bővítenétek még a listát?
