Csütörtökön Londonban jártam a Square Enix meghívásából, hogy Magyarországról egyedüliként közelebbről is szemügyre vehessem a Hitman: Absolution-t. Tapasztalataimról egy árva szót sem írhatok le, az embargó lejártáig, hacsak nem akarom, hogy egy regimentnyi jogászt küldjön a nyakamra a kiadó. Akkor inkább legyen 47-es, kinek szakavatott kezeiben még a gumikacsa is halálos fegyverré válik.
A több példányban is aláírt NDA nem vonatkozik viszont a Hitman: Sniper Challenge-re, és mivel jövő héten esedékes debütálása előtt kipróbálhattam, úgy láttam jónak, ha összefoglalom mesterlövészkedés során szerzett élményeimet.
Először is nem árt tisztázni, hogy pontosan mi is az a Hitman: Sniper Challenge, ami része is a játéknak, meg nem is. Nos, úgy alakult, hogy a Square Enixnél valaki kitalálta, hogy mi lenne, ha egy gyakorlatilag DLC-nek is beillő extra játékmódot kapnának az előrendelők, de nem ám a novemberi megjelenéskor, hanem előtte fél évvel. (Sajnos a PC-t favorizálóknak egészen augusztus elejéig kell várniuk.) 
Aki pedig úgy véli, hogy nem kell a döntést elhamarkodni, az sem marad le semmiről, hiszen a szóban forgó kiegészítés benne lesz a játékban.
A Hitman: Sniper Challenge során 47-es azt a feladatot kapja, hogy Chicagóban többszáz láb távolságról mesterlövészpuskát használva likvidálja Richard Strong Jr.-t a Stallion Armaments CEO-ját. Miközben Diana Burnwood elmondja, hogy mi a teendő, láthatjuk, amint helikopteren megérkezik a célszemély egy toronyház penthouse-ában tartott buliba, ahonnan 15 perc múltán távozni kíván.
Ennyi időnk van tehát arra, hogy golyót eresszünk a fegyvergyáros koponyájába, ami már önmagában elegendő a küldetés teljesítéséhez. Természetesen csapnivaló bérgyilkosok lennénk, ha mindezt rengeteg szemtanú előtt hajtanánk végre, az igazi művész úgy szabadul meg Strongtól, valamint az őt körülvevő testőröktől, hogy a szórakozó civilek észre sem veszik.
Éppen ezért a sikerhez ugyanaz az út vezet, mint a klasszikus Hitman játékokban, tehát első lépésben felderítjük a környezetet, megjegyezzük az őrök pozícióját és útvonalát. Azonosításukban segít 47-es ösztöne – az Absolution egyik újítása –, ami a célszemélyt piros, az őröket pedig sárga színbe burkolja egyetlen gombnyomásra. Kellemes – bár itt egyesek biztos csalásról beszélnek majd, de közben elfelejtik, hogy használni nem kötelező – mellékhatásként még a falakon át is látjuk, hogy épp hol tartózkodnak, ami végső soron a gyilkosságok időzítésének kritikus mivolta miatt jön kapóra. Ezt követi a tervezés fázisa, amikor kifundáljuk, hogy melyik gorillától hogyan kívánunk megszabadulni, végül pedig átültetjük a gyakorlatba mindazt, amit előzetesen elképzeltünk. 
Célszerű az öltönyösöket úgy leszedni, hogy ne legyen tanúja az esetnek, de még jobb, ha akkor tüzelünk, amik épp az erkély korlátján hajolnak át, a medence közelében kószálnak, vagy épp az általunk a kapcsolótábla meglövésével szabaddá vált liftaknába bámulnak. Persze előfordul, hogy nem pont úgy vágódnak el, ahogy szeretnénk (Az egyikük például az istennek sem akart bepottyanni a liftaknába, így néhány jól irányzott lövéssel löktem a tetemen annyit, hogy még azelőtt lezuhanjon, mielőtt észrevenné valaki.), ezért fokozottan kell ügyelnünk arra, hogy ha valaki belebotlana, annak ne nagyon legyen azt már módja világgá kürtölni. Az őröknek ilyenkor be kell jelentkezniük rádión, a civilek viszont egyszerűen sikoltozni kezdenek.
Tetszett, hogy bizonyos mértékig még terelgethetjük is leendő áldozatainkat, ha ugyanis eleresztünk egy golyót mellettük – nem túl közel persze –, akkor kíváncsivá válnak, és megnézik, mi volt az a koppanás.
A környezet kismértékben rombolható, hiszen lámpákat lőhetünk ki, nehéz hordókat boríthatunk az alatta kószáló fejére, ha eltaláljuk a tartóköteleket, s bár a falakon át nem hatol a töltény, ne feledjétek, hogy az ablaküveg nem akadály neki.
Maga a lövöldözés majdnem olyan hitelesre sikerült, mintha mindig is erről szólt volna a Hitman. Egyedül a röppálya és a szél szimulálása nem került bele, ellenben itt sem azonnal ér célba a lövedék. A leglátványosabb késés akkor figyelhető meg, amikor az egyik challenge részét képező figurát puffantjuk le egy másik toronyház tetejéről. A szálkereszt egyébként imbolyog, ahogy kell – a fegyver elsütése után jobban, tehát az azt követő lövések egyre pontatlanabbak lesznek, hacsak nem várunk egy keveset, de ezen lehet javítani. Rögtön elárulom, hogyan.
Minden sikeres – Strong halálával járó – missziót követően összegzi a program a statisztikánkat. A likvidált őrökért is kapunk pontokat, melyek összegét a gyilkosság módja (pl. fejlövés, testlövés, baleset stb.), az észrevétlenségért és a teljesített challenge-ekért járó extra szorzó, valamint az esetleges civil áldozatok után járó levonások teszik ki. Pontjaink szépen összeadódnak, aztán lassan elérik a háromszázezret, a milliót, és így tovább. Egyes mérföldkövekhez – ha élhetek ezzel a kifejezéssel – érve unlock-olunk egy-egy fejlesztést a mesterlövészpuskához. A Controlled Breathing hatására 47-es jobban odafigyel a légzésre, ezért kevésbé remeg a keze, az Extended Clip eggyel növeli a tár kapacitását, a Rapid Fire Bolt a tűzgyorsaságra, a Magazine Well pedig a tárcsere gyorsaságára van jótékony hatással. Mind a négy fejlesztés hatásfokán további két lépcsőfokban tudunk javítani, így aki mindent meg szeretne nyitni, annak csekély 50 millió pontot kell összelövöldöznie.
A pontgyűjtésre jótékony hatással van az a tucatnyi challenge (pl. nindzsa a tetőn, galamblövészet, gumikacsavadászat, célszemély likvidálása két és fél percen belül stb.) amelyek 1,06-7-8-as szorzóval járulnak hozzá minden egyes körben szerzett pontszámunk gyarapodásához. Jó hír, hogy elegendő mindegyiket egyszer teljesíteni ahhoz, hogy a szorzó a következő alkalmakkor is aktív legyen, arról nem is beszélve, hogy összeadódnak, és így erősítik egymást.
Lesz tehát mivel agyonütnünk az időt a novemberi megjelenésig, s bár nem valószínű, hogy a fegyver, ill. 47-es mesterlövész képességeinek csúcsra járatása után is visszatérnénk hozzá – hacsak nem bosszant bennünket, hogy a haverok lehagytak a pontversenyben -, összességében mégiscsak kellemes adalék a Hitman: Sniper Challenge. Ráadásul még a Glacier 2 motor képességeiről is meggyőződhetünk (nem lesz ronda a játék, na). Ha pedig teljesen beleszerelmesednétek a távcsővel való kukucskálásba, és még többre vágynátok, akkor elárulhatom, hogy Danielle Mounsey, a Square Enix elbűvölő PR-osa ebéd közben elkotyogta, hogy amennyiben a visszajelzések pozitívak lesznek, akkor a megjelenés után sem kell majd 47-esnek elzárnia a mesterlövészpuskát tartalmazó bőröndöt.
Fontos: A Hitman: Sniper Challenge extra tartalom országonként csak egy-egy bolthálózatban jár az előrendelés mellé. Magyarországon ez az 576.
