Előzetesem meglehetősen semmitmondó címmel és nevetséges alcímmel (Death or Glory... most komolyan?) rendelkező tárgya azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy a Total War széria nyomdokain haladva még a neves elődnél is pontosabban és mélyebben adja vissza a nagy csaták stratégiai részének fontosságát. Hogy ezt sikerül-e valóra váltani, az hamarosan elválik. Addig is lássuk, hogy milyen ígéreteket kapunk!
Kevésbé totális, annál inkább „war"
A játék hangsúlya annyira a csatákon van, hogy a Total War rajongók (igen, ez a párhuzam még párszor fel fog bukkanni :)) érzékeny búcsút vehetnek a birodalmat irányítós, terjeszkedős részektől: egyik harcból a másikba „ugrunk", és feladatunk annyi, hogy a rendelkezésünkre álló sereget használva letaroljuk az ellent, mással nem is kell foglalkoznunk. Ez persze nem egyértelműen negatív változás: bizonyára sokan fognak örülni annak, hogy a taktikai térkép felett görnyedés helyett inkább harcolhatnak még egy kicsit. Főleg, hogy a stratégiai elemek itt is annyira alaposan ki vannak dolgozva, mint a.... tudjátok miben. Azt persze már az Age of Empires első része óta tudjuk, hogy lovasokkal nem rohamozunk dárdás seregbe, mert hősi halált halnak, az íjászokkal meg nem rohamozunk lovasokra, mert kiröhögnek, de ezeknél nyilván sokkal több körülményt kell figyelembe vennünk. Ügyelnünk kell arra, hogy minden oldalról védve legyünk, figyelnünk kell a morálra, a sebesültekre, és ha ez mind rendben van, még akkor is ott van fontos tényezőként a terep.
Történelmileg hiteles terepasztal
A készítők ugyanis az ígéretek szerint minden szempontból a történelmi hűségre törekednek, és így a helyszíneket is pontosan másolták a valóságról. Ez nem csak a földrajzi tényezőkre (dombok, rétek, erdők, folyók) terjed ki, hanem az időjárási viszonyokkal és a napszakkal is számolnunk kell (nem vagyok egy nagy stratéga, de az ösztöneim azt súgják, hogy éjszaka az íjászok nem látnak messzire). Taktikai szempontból kevésbé jelentős, de esztétikaiból annál inkább, hogy az egységek is autentikus kinézetet kapnak, megfelelő páncélzattal, fegyverekkel, színekkel.
Egységekben az erő
A játékban öt nép történelméből vehetjük ki a részünket, melyek sorban: az angolok, a franciák, a németek, az oroszok és a mongolok. Természetesen mindegyik nemzet legnagyobb XIII. századi csatáit megvívhatjuk, így az angolokkal például Evesham-nál, Falkirk-nél vagy Lincolnnál szállhatunk harcba, a franciákkal pedig, többek között, Taillebourg-nál vagy Bouvines-nál bizonyíthatjuk rátermettségünket.
A változatosság (no meg továbbra is a történelmi hűség) végett minden nép rendelkezik csak rájuk jellemző speciális tulajdonságokkal és egységekkel. Így például a francia lovasság a legerősebb az összes közül, míg az angolok a wales-i íjászokkal villanthatnak harc közben.
A játék az USA-ban már egy ideje elérhető, és a fogadtatása meglehetősen vegyes. Amint azonban hozzánk is elér, mindenki saját maga eldöntheti, hogy melyik táborhoz szeretne csatlakozni. Total War rajongók számára mindenesetre mindenképpen megér egy próbát a játék, hiszen szinte ugyanazt ígéri, mint felmenője.
GameStar