Olyan régen beleégtek már az agyunkba a WWE játékok alapmechanikái, hogy ezen a téren felesleges is lenne változtatni, ahogy a foci is fura lenne, ha nem gólra játszanák. A széria azonban évek óta komoly hiányosságokkal küzd; mióta a 2K Sports átvette a kiadói szerepkört a THQ-tól, igazán kiemelkedő epizódról nem is beszélhetünk. A mélypont kétségtelenül a tavalyi rész volt, de ahogy mondani szokták, innen szép felállni. Nos, a jelek szerint a Yuke's és a Visual Concepts csapatait nem olyan fejlesztők alkotják, akiket könnyű két vállra fektetni, a WWE 2K19 ugyanis az utóbbi évek legjobb pankrációs játéka lett (bár továbbra is bőven akad benne hiba), ez pedig leginkább az új játékmódoknak köszönhető.
Álomkarrier sírással és nevetéssel
Az első és legfontosabb újítás az, hogy végre-valahára adtak nekünk egy tisztességes karriermódot az eddigi tessék-lássék módon összepakolt megoldások helyett. A MyCareer-mód új lineáris sztorija során egy kitalált független szervezet, a BCW szépreményű pankrátorát irányíthatjuk, aki elég hamar a WWE közelébe kerül. Persze nem vezet egyenes út a leghíresebb pankrációs cég ringjeibe, de pont attól lesz izgalmas a sztorimód, hogy rengeteg váratlan csavart pakoltak bele az alkotók, sőt humorban sem szenved hiányt a történet. Nem véletlen, hogy olyan író is dolgozott a sztorin, aki a valódi WWE-műsorok forgatókönyveiért is felelt régebben. Ugyancsak nagyot dob az egész körítésen, hogy John Cena kivételével az összes szereplőnek a valódi pankrátorok adják hangjukat, így tehát a játékbéli Triple H, Daniel Bryan vagy épp A.J. Styles is pontosan úgy szólal meg, ahogy azt az adásokban megszokhattuk. Saját karakterünk szinkronjáért egy A.J. Kirsch néven futó független pankrátor felel, szóval ő is abszolút autentikus választás.
Bár a körítés nagyon szórakoztató, azért vannak olyan elemek, amelyek képesek belerondítani a karriermódba. Ilyen például a karakterfejlesztés, amely fájóan körülményes. Adott egyfelől többféle képességfa, ahol a szintlépések után megszerzett pontokat oszthatjuk szét, így növekednek alapértékeink, és ugyancsak itt szerezhetünk meg néhány létfontosságú alapképességet. A különleges, egyedi mozdulatokért és pankrátorunk ruhatárának teljes egészéért viszont loot boxokat kell nyitogatni. Mielőtt mindenki azonnali agyvérzést kapna, gyorsan leszögezem: ezekhez a ládákhoz nem tartozik semmiféle mikrotranzakció, kizárólag háromféle játékbéli valutával vásárolhatunk cuccokat. Ezekből kettő típusért magukat a dobozokat vehetjük meg, a harmadik fizetőeszközért pedig konkrét tárgyakat oldhatunk fel (ugyancsak ezzel a virtuális bankóval kell fizetni az induláskor lezárt arénákért és WWE-sztárokért, ha nem akarjuk teljesíteni feloldásuk követelményeit), de ez a lehetőség arcpirítóan drága. Marad tehát a szerencsefaktor, ez pedig egy fájó korlát, mivel álmaink WWE szupersztárját tényleg úgy szeretnénk öltöztetni, ahogy azt elborult fantáziánk épp megálmodja, nem pedig csak bízni szeretnénk abban, hogy sikerül menő cuccokat szerezni.
Hatalmas kihagyott ziccer, hogy csak és kizárólag férfi karaktert kreálhatunk. Évekkel ezelőtt még nagyjából 10 percben maximalizálták a női meccsek hosszát a WWE-ben, mostanra viszont már annyi női pankrátor dolgozik a szervezetnél, hogy az idén október 28-án megrendezett WWE Evolution gálán már csak hölgyek léptek a ringbe.
Yes! Yes! Yes!
Valódi népharag övezte a közkedvelt Showcase-mód kukázását a két évvel ezelőtti részben. Tavaly sem kaptuk vissza ezt a játékmódot, most viszont jobb belátásra tértek a fejlesztők és a WWE fejesei, és régi pompájához méltó módon építették be a játékba ismételten a Showcase-t. Tökéletes döntés volt, hogy ezúttal Daniel Bryan teljes karrierje köré épül fel ez a játékmód, amelyben a híres pankrátor összes fontos meccsét újrajátszhatjuk. Ugyancsak okos húzás, hogy az egyes mérkőzéseket megelőzően nem egy narrátor vezeti fel az aktuális eseményeket, hanem maga Daniel Bryan ül a kamera előtt, és ő meséli el, hogyan érzett, amikor mondjuk The Miz lett a mentora az NXT-ben - nyugi, nem kell keményvonalas WWE-rajongónak lenni ahhoz, hogy szórakoztató legyen számotokra Daniel Bryan életműve, szóval az sem gond, ha The Mizt sem ismeritek, és az NXT hallatán is csak vakarjátok a fejeteket; azonnal meg fogtok érteni mindent, amikor Daniel Bryan belefog a nosztalgiázásba.
A meccseket csak és kizárólag úgy nyerhetjük meg, ha teljesítjük az összes, egymást követő feladatot, ezáltal pontosan azokat az eseményeket idézzük elő, amelyek a valóságban is megtörténtek. A korábban taglalt MyCareer kampányban is sokszor előjön egyébként ez a megoldás, de ott azért gyakran elég csak összehozni egy kopogásos vagy feladásos győzelmet.
Tornyok és ketrecek
Üdítő újdonságként köszönthetjük a klasszikus verekedős játékok tornyait megidéző 2K Towers-módot is. Ebben megadott sorrendben kell legyőznünk az ellenfeleket, a meccseket pedig különböző módosítók teszik még izgalmasabbá - akadnak közöttük teljesen agyamentek is, mint a "nagyfejű" mód. A tornyok napi és heti rendszerességgel is cserélődnek, szóval garantált a folyamatosan megújuló kihívás. Remek módját jelentik továbbá ezek a tornyok a legértékesebb játékbéli valuta farmolásának - ez az a korábban is említett fizetőeszköz, amelyből egy nagyobb vagyonért cserébe azonnal megszerezhetünk WWE szupersztárokat vagy épp új ruhákat és mozdulatokat saját karakterünknek.
Sikerült a fontosabb meccstípusokon is hangolni egy picit. A Royal Rumbe mérkőzéseknél például mostantól mi magunk határozhatjuk meg, milyen sorrendben érkezzenek meg a pankrátorok. Ugyancsak nagy pacsi jár azért, hogy immár tervezhetünk saját Money in the Bank táskákat.
Egyértelműen az acélketreces bunyók és maga a Hell in a Cell meccstípus kapta idén a legtöbb szeretgetést, kulcsfontosságú aspektusait alakították át ezeknek a formátumoknak, és a változtatások szerencsére mind olyanok lettek, amelyek élvezetesebbé teszik ezeket a meccsfajtákat. Lehetőség van például kívülről megkerülni a ketrecet (eddig egyszerűen nem fért el a karakter a ketrec fala és a rajongókat távol tartó kordon között), több betörhető panel került a ketrec tetejére, illetve számos új animáció és szabadulási mód színesíti a ketrecharcot.
Mozdulatok és képességek terén a Payback jelenti az újdonságot. Két ilyen skillt kapott minden pankrátor, amelyeket akkor alkalmazhatunk, ha épp mi húznánk a rövidebbet. Mondanom sem kell, a multiplayer részleg most is jelesre vizsgázott, semmiféle problémába nem futottam bele az online meccsek során.
Igazolatlan hiányzók
Bár rengeteg WWE szupersztár közül válogathatunk, sajnos a pankrátorok listája így is komoly lukakkal büszkélkedhet. Rey Mysterio és Ronda Rousey (mely utóbbi nem mellesleg a Raw Women's Champion öv jelenlegi birtokosa, bár ez október 28. után változhat) csak előrendelői ajándékként fért be a játékba. A meccsek alatti kommentár még mindig borzalmas, legközelebb mindenképp illene már csiszolni ezen egy keveset, illetve a grafikai motor cseréjét sem lehet tovább halogatni. Nem a világ legrondább játéka a WWE 2K19, de kétségtelenül pofásabb vizuális tálalás dukálna a sorozathoz, a jelenlegi motor felett viszont bőven eljárt az idő. Az irány ugyanakkor kiváló, és ha ilyen ütemben fejlődik a sorozat, akkor a WWE 2K20 majd akár a valaha készült legjobb pankrációs játék is lehet.
