A sorozat korábbi részei:
Witcher történelem 1. - ez történik a Vaják: Az utolsó kívánság kötetben
Witcher történelem 2. - ez történik a Vaják: A Végzet Kardja kötetben
Witcher történelem 3. - ez történik a Vaják: Tündevér kötetben
Witcher történelem 4. - ez történik a Vaják: A megvetés ideje kötetben
Witcher történelem 5. - ez történik a Vaják: Tűzkeresztség kötetben
Witcher történelem 6. - ez történik a Vaják: Fecske-torony kötetben
Witcher történelem 7. - ez történik a Vaják: A Tó Úrnője kötetben
Witcher történelem 8. - ez történik a Vaják: Viharidő kötetben
Witcher történelem 9. - ez történik a The Witcher játékban
Geralt a The Witcher zárójelenetében megküzdött egy másik szörnyvadásszal, aki valamiért Foltest, Temeria királyának meggyilkolására készült. Egy hónap telik el az első játék eseményei után, ezt a vaják az uralkodó szolgálatában tölti testőrként. Ám amikor a király ostrom alá veszi volt szeretőjének kastélyát, hogy megszerezze tőle törvénytelen gyermekeit, egy olyan eseménysorozat veszi kezdetét, amely jócskán túlmutat szerelmesek uracskák és nemesek civódásán, és keresztülhúzza a Fehér Farkas egyszerű életről szövögetett terveit.
Királyok gyilkosai
A temeriai király elleni merénylet a jelek szerint nem egyedi eset volt, hiszen a játék nyitányában láthatjuk, amint egy izomkolosszus witcher végez Demavenddel, Aedirn uralkodójával és annak kíséretével:
Geralt a La Valette kastély ostromgyűrűjének egyik sátrában ébred Triss mellett, ahova Foltest megbízásából érkezett. Emlékei továbbra is homályba burkolóznak, a varázslónő szerint egy dolgot lehet tenni: türelemmel várni, hogy maguktól visszatérjenek. A király hívatja a vajákot, hogy legyen mellette az ostrom során, mint személyes védelmezője. Noha Geraltnak nincs kifejezetten ínyére a katonásdi, és az egész háborút értelmetlennek tartja, tisztában van vele, hogy nem tanácsos ellentmondani a koronás főknek. El is határozza, hogy az ostrom végeztével mindenképp továbbáll.
Segít a La Valette família elleni harcban, a vár bevétele során pedig megismerkedik Vernon Roche-csal, aki a Kékszalagosok, Temeria különleges erőinek vezetője. A várfalat megmászva egy Socia'tael egységre lesz figyelmes, de a harcok miatt nem igazán van lehetősége azon agyalni, hogy mit kereshetnek itt a másfajú szabadságharcosok/terroristák. Bejutnak a várba, azonban nagy meglepetésükre egy sárkány támad rájuk, amit Geralt csak értékes ezüst kardjának feláldozása révén tud elkergetni.
Végül a király és a vaják a vár szentélyébe ér, ahol az uralkodó házasságon kívüli utódaira egy vak szerzetes vigyáz. A Fehér Farkas félrehúzódik, amíg Foltest a gyermekeivel foglalkozik, így későn veszi észre a pengét, mely a csuhás köpenye alól kerül elő, és végignézi, ahogy az átvágja az uralkodó torkát. Az álruhát levetve ugyanaz a hústorony witcher bukkan elő, aki Demavenddel is végzett; a jól előkészített merénylet után a vipera iskolájának jelét viselő szörnyvadász az ablakon keresztül menekül el, így a helyszínre érkező őrök a kivont kardú Geraltot pillantják meg Foltest holtteste fölött.
Rövid úton tömlöcbe kerül, ezután pedig a vallatásnak vetik alá, a korábban megismert Vernon Roche kezdi faggatni. Ekkor a fehér hajú witcher előadja az ostrom teljes történetét a saját szemszögén keresztül, és a kémfőnök meglepő módon elhiszi a hallottakat, amik nyilván alátámasztják saját értesüléseit. Közli, hogy Geraltot nagy csinnadrattával tervezik kivégezni, ám a tünde kommandók feltűnése egy remek nyomnak bizonyulhat a valódi gyilkos utáni hajszában. Végül segít a szökésben, hogy együtt indulhassanak el az ember után, akinek elfogásával tisztára moshatják Geralt nevét.
Roche és a hírszerzés hajóján kelnek útra, melyre Triss is felszállt, miután Foltest halála miatt nem volt már helye a királyi udvarban tanácsadóként. Így indulnak hát el Flotsam felé, ahol a kémfőnök szerint utoljára látták az egyik leghírhedtebb Scoia'tael vezér, Iorveth kommandóját - ha valakitől, hát tőle kitelik, hogy segédkezzen egy királygyilkosságban. A Pontar folyó menti város kikötőjét azonban lezárták, így attól távol kell partra szállniuk, és úton a település felé bizony azonnal belefutnak Iorveth-be, aki nem is igyekszik titkolni bűnrészességét. A bozótosban rejtőző tündék hamar nyílzáport zúdítanak rájuk, a kelepcéből csakis Triss mágiájának segítségével tudnak kikecmeregni.
Végül beérnek a város biztonságába, ahol éppen egy kivégzés zajlik, a bitón pedig nem mást találnak, mint Zoltan Chivay-t és Kökörcsint, Geralt régi barátait. Egy kis csetepaté veszi kezdetét a kiszabadításukért, amit Flotsam katonai vezetője, Loredo szakít félbe, aki megkegyelmez a witcher komáinak, cserébe beszélni akar vele, és meginvitálja egy fogadásra.
Kökörcsint - nem meglepő módon - bujálkodásért, míg Zoltant a Scoia'taellel való összeesküvésért akarták fellógatni. A három jó barát és Triss a város fogadójában isznak egyet a szerencsés találkozásra, amikor is egy ember ront be, hogy riadót fújjon a közeli dokknál támadásba lendült szörny miatt. Mire odaérnek, az óriási kayran már eltűnt, hála a közelben tartózkodó varázslónőnek, Tansarville-i Sílének (a könyvekben Sheala de Tancarville).
Loredóval találkozva Geralt két feladatot kap; intézze el a kayrant, ami teljesen lebénítja a város kereskedelmét, valamint kapja el Iorveth-et - az előbbi feladat teljesítése a feltétele annak, hogy a férfi elengedje Zoltant a városból. A witcher neki is lát a szörny levadászásának, hiszen Iorveth-nek egyelőre nyoma sincs. Ebben segítségére van Síle is, aki állítása szerint egy értékes összetevőt szeretne megszerezni a polipszerű lényből.
Miután a szörny leölésével sikerül újra hajózhatóvá tenni a Pontart, a városba be is fut egy börtönbárka, melyen - mint kiderül - Iorveth egyik legfontosabb tanácsadóját őrzik. Geraltnak sikerül kikérdeznie az tündét, tőle tudja meg, hogy a királygyilkos witchert Lethónak hívják, aki most, hogy megkapta a segítséget a tündéktől, Iorveth-et is el akarja tenni láb alól, mivel már nincs hasznára.
Kis kitérőként fontos megemlíteni, hogy Geraltnak a játék egyes pontjain - ahogy itt is - elkezdenek visszatérni az emlékei, és jeleneteket lát a múltjából. Ezekkel akkor foglalkozunk, amikor fontos az éppen aktuális történések szempontjából, illetve a cikk végén részletesebben kitárgyaljuk őket, hogy jobban átlátható legyen Geralt múltja.
A börtönhajón arra emlékszik vissza, hogy az almafákkal tarkított szigeten, melyen Ciri hagyta őket, nem lehettek sokáig boldogok Yenneferrel. Egyik nap megjelentek a szigeten a Vadak (ez a Wild Hunt) és elragadták Geralt szerelmét, aki megesküdött hogy levadássza a lidérceket, és visszaszerzi a szívének kedves nőt.
Triss szerint ez arra utal, hogy gyengül a gát, mely visszatartja az emlékeket, és a közeli erdőben növő emlékezés rózsájának levelével képes olyan főzetet készíteni, mely visszaállíthatja a szörnyvadász memóriáját. (A játék ezen részén dönthetünk, hogy szeretnénk-e a továbbiakban is folytatni a románcot a varázslónővel.)
A főzet elkészültéig pont van idő kézre keríteni Iorveth-et, akihez Zoltanon keresztül vezet az út. Geralt a börtönhajón szerzett információkkal állít be a tünde vezérhez, aki természetesen nem bízik benne és le akarja ellenőrizni szavahihetőségét, így szervez egy találkozót Lethóval, aki egy percig sem tagadja az árulását. Az szembesítés közben betoppan Roche és a Kékszalagosok, hogy elkapják a tündét.
Ekkor jutunk el a játék legfontosabb döntéséhez, ugyanis választásunktól függően szinte teljesen máshogyan alakul majd a kaland további része. Segíthetünk Iorveth-nek, vagy Roche-nak az alapján, hogy kivel szimpatizálunk inkább: a szabadság nevében ártatlanokat gyilkolászó tündékkel, vagy az ártatlanok védelmének ürügyén etnikai tisztogatásokra is képes emberekkel.
A döntéstől függetlenül Geralt elszeparálódik a harctól, és szembe kerül Lethóval, aki legyőzi őt párbajban, viszont meghagyja az életét. Szemmel láthatólag ismeri a Fehér Farkast, noha az nem emlékszik a drabális witcherre, aki búcsúzóul még annyit mond, hogy Trisshez tart, akit rá akar kényszeríteni, hogy elteleportálja Aedirnbe - azt nem tudjuk meg, miért akar odajutni.
Miután Geralt kikecmereg a Veremből, ahol Letho hagyta, Triss segítségére indul, de későn érkezik, csak a hűlt helyüket és csetepaté nyomait találja. A támadásnál a nő egyik bizalmasa is jelen volt, aki már halálán van a vipera medalionos witcherrel való találkozás után, de még elmondja, hogy a férfi egy Aedirnben található városka, Vergen mellé teleportáltatta magát Trissszel együtt. Így Geralt befejezi ügyes-bajos dolgait Flotsamban és elindul Vergen felé.
Iorveth-tel Vergen városában
Az említett törp város Felső-Aedirnben található, és azon felkelők központja, akik Demavend halála után lázadtak föl az őket sanyargató nemesség ellen. Vezetőjük, Sárkányölö Saskia, egy fiatal és karizmatikus parasztlány, akinek nemcsak a katonai vezetéshez, hanem a politikához is érzéke van. Ő és Demavend király fia, Stennis herceg - aki szintén támogatja a felkelést - együtt indulnak el tárgyalásra a kaedweni Hanselt királlyal. A szomszédos ország uralkodója az előző Nilfgaardi háború során elfoglalta ezt a területet (erről a Vaják - A megvetés ideje kötetben esik szó), majd a cintrai békekötés során kellett visszaszolgáltatnia azt. Most hogy Aedirnben fejetlenség uralkodik, ismét szeretné annektálni a régiót.
A Henselt és Saskiáék közötti tárgyalás gyorsan véres összecsapásba torkollik a pökhendi király miatt, az itt kiömlő vér pedig megidéz egy hatalmas erőt, amelytől elsötétül az ég és a környékre mágikus köd borul, amelyből szellemkatonák válnak ki. Ekkor fut be Geralt, Kökörcsin és Zoltan is, akik Iorveth csapatával érkeztek a város mellé. Az eseményeket látva gyorsan Saskia és Stennis herceg segítségére sietnek, a ködből viszont csak Philippa Eilhart mágiájának köszönhetően sikerül kikecmeregni, aki bagoly alakjában jelenik meg mellettük.
Kiderül, hogy a varázslónő is Saskiáék ügyét támogatja, Vergen biztonságos falain belül pedig azonnal haditanács alakul, hogy megvitassák, miként bánjanak el a köddel és a rájuk törő Henselt királlyal. A város befolyásos emberei között találjuk Yarpen Zigrint is, a witcher régi cimboráját, aki mindenben a segítségére van. Geraltot és Philippát bízzák meg azzal, hogy oldják meg az átkozott köd kérdését, mely szemmel láthatólag egy, a három évvel korábban, Aedirn és Kaedwen között lezajlott ütközet helyszínén jött létre, és jelenleg elválasztja a várost az ostromra váró Henselt seregétől.
A tanácskozás végén poharat emelnek a megbeszéltekre és a város védelmére, azonban Saskia a tószt után összeesik - megmérgezték. Philippa stabilizálja az állapotát, de ahhoz, hogy meggyógyítsák a lányt, egy erősebb elixírre van szükség, olyan ritka összetevőkből, mint a szalmagyopár, egy mágikus ereklye, királyi vér, valamint egy emlékezés rózsája.
A parasztok és közemberek Stennis herceget vádolják Saskia megmérgezésével, mondván így akarta mégis hatalomra juttatni a nemeseket. Noha sok jel utal a bűnösségére, nincs kézzel fogható bizonyíték, így Geralt dönthet a sorsáról: ha átadja a parasztoknak, azok meglincselik a trónörököst, így a királyi vér megszerzésének kérdése megoldódik. Ha rendes tárgyalást követel neki, akkor ezt az összetevőt máshonnan kell beszereznie.
A városban és környékén a legtöbb komponenst képes felkutatni, de az emlékezés rózsája egyedül Trissnél található, aki valószínűleg a köd másik oldalán landolhatott Lethóval. Így a witchernek át kell kelnie az örök csata sújtotta területen a kaedweniek táborába, ebben Philippa támogatja. Miután átér, egy furcsa szobrocskát talál az úton, melyet elrak. Belefut Roche-ba is, aki neheztel rá, amiért Flotsamban Iorveth mellé állt, de mivel azt gyanítja, hogy a Henselt táborában tartózkodó nilfgaardiaknak is közük lehet Triss eltűnéséhez, így segít neki bejutni oda, mivel ő sincs kibékülve a korábbi megszállók ittlétével.
Geraltot szinte azonnal elfogják az őrök, majd a nilfgaardi nagykövet elé kísérik, aki elveszi tőle a szobrocskát, melyről kiderül, hogy mindvégig Triss volt benne. Geralt szerelmét a teleportálás után átváltoztatták egy apró figurává - ezt egy, magát Philippa Eilhart szolgájának kiadó Nilfgaardi varázslónő, Cynthia tehette. A nagykövet magával viszi Trisst Loc Muinne-ba, ahol hamarosan tárgyalások kezdődnek a királyságok felosztásáról és a varázslók konklávéjának (a könyvekben káptalan) újraalapításáról.
Roche segítségével Geralt kitör a nilfgaardiak táborából, ha pedig megkímélte Stennis herceget, akkor Henselt királytól szerzi be a királyi vért, akinek cserébe megígéri, hogy feloldja a mágikus ködöt. Ezután visszatér Vergenbe, ahol Saskiát sikerül meggyógyítani; a lány hálából a witchernek adja a három évvel korábbi csata egyik hadvezérének ereklyéjét. Még néhány ilyen kell, hogy Geralt szét tudja oszlatni a ködöt, melyben a szellemek az örökkévalóságig harcolnak, és újraélik a csata borzalmait.
Ezeket szintén beszerzi a környéken bolyongva, így nincs más hátra, mint feloldani az átkot. Geralt az ereklyék segítségével újraéli a csatát, melynek menetét megváltoztatva végül sikerül megszabadulni a szellemkatonáktól. Mire magához tér, szinte az összes emlékét visszanyeri, de még vár rá egy komoly csata, mielőtt Triss után indulhatna Loc Muinne-ba. Henselt serege ugyanis megindult a város ellen, így Saskia oldalán vissza kell vernie a támadókat.
A kaedweniek sorát erősítő varázsló, Dethmold majdnem bejut a várba, ebben Geralt és Saskia akadályozzák meg. Utóbbi úgy tudja visszaverni a támadókat a város alatti barlangrendszerben, hogy sárkánnyá változik. Kiderül, hogy ő volt az a sárkány, akivel megküzdöttünk a La Valette vár ostromakor, és már régóta harcol az elnyomó királyok ellen. Végül sikerül legyőzni Henseltet és seregét, aki megadja magát Saskiának, és elismeri a független Felső-Aedrint, de a megállapodás feltételeit Loc Muinne-ban kell megtárgyalni Észak többi uralkodójának jelenlétében és jóváhagyásával.
Philippa és Saskia teleporttal indulnak a találkozó helyszínére, míg Geralt a hagyományosabb módszer mellett dönt. Csatlakozik hozzá Iorveth is, aki aggódik Saskiáért, mivel szerinte a lány furcsán viselkedett, ami annak a jele lehet, hogy Philippa Eilhart valamilyen varázslatot szórt rá. Így tehát a következő megálló Loc Muinne.
Cikkünk még nem ért véget, a következő oldalon folytatódik!
