Az MMORPG-k aranykorának ugyan vége, de a műfaj egy-egy képviselője még mindig játékosok tömegeinek tudja megragadni a fantáziáját. Az Amazon ebből nem csupán a New World rajtjakor profitált, hanem a cég segítségével Koreából nyugatra érkező Lost Ark is rengeteg gamert vonzott, olyannyira, hogy a játékosok leggyakrabban a szerverek telítettsége miatt reklamálnak. A rajt körüli izgatottság utózöngéjeként viszont fellángolt egy vita is a játékkal kapcsolatban, aminek a központjában a női karakterek állnak.
Kötéltánc
Ha időrendi sorrendben szeretnénk haladni, akkor azzal kell kezdenünk, hogy az első felháborodott fórumposztok még arról szóltak, hogy a Lost Arkot cenzúrázni készül a játékot nyugaton kiadó Amazon. Az alkotók előre jelezték egy blogposztban, hogy nem fogják változatlanul átemelni a játék keleten megjelent verzióját, ám igyekeznek megőrizni annak eredeti szellemiségét. Felismerték, hogy egyes elemeket nem igazán lehetne egy az egyben átvenni, illetve akadhatnak olyan játékosok, akik bizonyos változtatásokat igényelnének ahhoz, hogy "igazán otthon érezhessék magukat" a Lost Arkban.
A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy az NPC-k sokszínűbbé váltak hovatartozásuk és bőrszínük tekintetében, illetve több lehetőséget (ismét csak bőrszínre, ruhákra, illetve hajstílusokra kell gondolnotok) kínál a karakterkészítő is. A kiadó kiemelte továbbá, hogy ebben a témában folyamatosan egyeztetni szándékozik a Lost Ark játékosbázisával, és ennek megfelelően alakít majd az élményen.
Volt rajtuk sapka, meg nem is
Ezeket a sorokat olvasva többen a Lost Ark cenzúrájával vádolták az Amazont, a játék megjelenésekor pedig arra mutattak rá, akik ezt a véleményt osztják, hogy a női karakterek kezdőruháit sok esetben többet takaró változatokra cserélték. Amint később kiderült, a ledérebb ruhadarabok egyáltalán nem kerültek ki a játékból, a prológust követően a lootként megszerezhető tárgyak gyakorlatilag mind ilyen, lengébb darabok, és lényegében a kezdő ruházat az egyetlen, amit ténylegesen lecseréltek a nyugati verzióban a készítők.
Ezzel párhuzamosan hangosabbá váltak a Lost Arkot túlszexualizált, illetve szexista játékként bemutató vélemények. A legtöbb ilyen kritika arra irányult, hogy a női karaktermodellekből többet mutató ruhák gyakorlatilag az egyetlen, a játékban megtalálható stílust képviselik (legalábbis bizonyos karakterosztályok esetében), a játékosoknak nincs igazán beleszólásuk abba, mennyire öltözzön kihívóan a karakterük, mert gyakorlatilag minden egyes opció magas sarkút és forrónacit ad a hősnőkre.
Az MMO szexizmusának bizonyítékát látták sokan a karakterek csípőit túlzó módon ringató animációkban is, ami művészileg vitatható döntés. Azt viszont tényleg nehéz megmagyarázni, hogy miért határozott úgy a Smilegate csapata, elzárnak a különböző nemektől egyes karakterosztályokat, emiatt például nők nem lehetnek paladinok a Lost Arkban.
what the fuck is this walk cycle lmfaaoooooooooooo pic.twitter.com/J8jSGLSMIW
— dani kruse (@danipanteez) February 12, 2022
Loving Lost Ark... HOWEVER
— Naguura (@Naguura) February 9, 2022
Anyone else notice the uhh.. *dainty* lady-like walks? pic.twitter.com/z8V6FdCike
A nemhez kötött kasztok problémáját egyébként már a megjelenés előtt jelezték a potenciális játékosok, amin úgy tűnik, az alkotók később változtatni is terveznek. De ezen a rajtra feltételezhetően esélyük sem volt változtatni, mivel egyszerűen nem készültek korábban az ehhez szükséges karaktermodellek és animációk. A megjelenést pedig egyébként is halasztani kellett, a Smilegate-et tehát szorította az idő.
Aknamező
A lokalizáció kérdése régóta érzékeny témának számít: a játékkiadók már a '80-as évek óta megváltoztattak olyan, eredetileg Japánban kitalált játékelemeket (sőt, extrém esetekben, mint a Square Tom Sawyer RPG-je, ki sem adták őket), amikről úgy gondolták, sértők lehetnek a nyugati közönség számára. A lokalizációt végző szakemberek ezt azzal indokolják, hogy egy szöveg nyers fordításához hasonlóan, ami általában önmagában nem állná meg a helyét, a teljes játékélményt is valamelyest adaptálni kell az új kulturális kontextushoz.
Ezt részben azzal magyarázzák, hogy az alkotóknak általában saját kulturális közegükben nem áll szándékukban megbántani senkit, és akkor tudnak hűek maradni az eredeti vízióhoz, ha az új közönség számára sértő elemeket kiveszik, ezzel az eredeti alkotás nem-sértő mivoltát megőrizve. Ezzel egyetértett például a Xenoblade Chronicles X rendezője, amikor arról kérdezték, zavarja-e, hogy játékából kivették azt az opciót, hogy alsóneműben láthassanak a játékosok egy, a történet szerint tizenhárom éves karaktert, illetve a lehetőséget, hogy beállítsák a mellméretét.
A nyugati közönség egy része nem fogadja el a fenti érveket, hanem azt követeli, hogy a szöveg (és esetleg a szinkron) nyelvét leszámítva tartalmi változás nélkül jelenjenek meg a keleti játékok. Bármilyen jellegű módosítást, pláne, ha annak az oka a termék eladhatóságának elősegítése, cenzúrának titulálnak.
Kulturális csatatér
Amellett, hogy abban nincs konszenzus, át lehet-e venni keletről olyan tartalmi elemeket, amik nyugaton sértően hatnak, abban sincs egyetértés, mennyire helyénvaló, vagy fontos, hogy a női játékkarakterek hagyományos értelemben szépek legyenek. Abban nyugaton a kultúrakutatás, így például a filmelmélet terén sok szó esett már, hogy rengeteg régi film úgy méri végig a női szereplőket, ahogy a férfi tekintet tenné egyszerű szexuális tárgyakkal, ami tiszteletlen, és lekezelő lehet.
Ez a gondolat pedig az akadémiai körökön kívül is megvetette a lábát, kiemelve annak a fontosságát, hogy a női szereplőket ne redukálják a modern történetmesélők más szereplők vágyának tárgyává, vagy egyszerű látványossággá. Az utóbbi években viszont többször komoly felháborodást váltott ki, amikor korábban szexualizáltan ábrázolt karakterek kinézete lett kevésbé kihívó, vagy olyan új női szereplőket találtak ki, akik nem feltétlenül felelnek meg a hagyományos szépségideáloknak. A Tomb Raider film kapcsán például többen felhozták, hogy Alicia Vikander vonalai nem illeszkednek eléggé a régi Lara Croft domborulataihoz, ahogy a The Last of Us Part II kigyúrt főszereplője, Abby, illetve a Horizon: Forbidden Westben megjelenő, nem éppen a szépségszalonból kilépett Aloy miatt is születtek felháborodott posztok a közösségi médiában.
Annak ellenére, hogy a Lost Ark készítői belegyalogoltak az előbb vázolt problémába, valószínűleg tudnának javítani a megítélésükön a progresszívebben gondolkodó játékosok körében is anélkül, hogy teljesen átalakítanák az eddigi művészeti stílusukat. Látszólag a játék kritikusai nagyrészt beérnék azzal, ha tartalom nem kerülne ki a játékból, csupán a meglévők mellé kerülnének be újabb, az egyenlőtlenségeket eltüntető karakterosztályok, illetve a szexi ruháknak alternatívát adó öltözetek.
Ti mit gondoltok erről?