Általában intenzív szemöldökráncolás kíséri azt, amikor valaki túl nagy lendülettel vág bele egy projektbe. Fejlesztők hajlamosak megígérni, hogy a világ valaha volt legjobb játékát készítik majd el, tele olyan dolgokkal, amikről korábban álmodni sem mertünk, aztán a végére persze kiderül, hogy mint az sejthető volt, elképzeléseik egy részét ilyen-olyan okokból mégsem tudták megvalósítani.
Az Unknown 9 megálmodói másképp ígérnek nagyot. Nem mondták, hogy az Awakening egy csodálatos, mindent felforgató játék lesz - nem is lett, és ez nem is baj. Ugyanakkor olyannyira hisznek az Unknown 9-univerzumban, hogy szinte az összes fronton támadnak vele, épp csak opera nem készül: Torment néven képregények, Out of Sight címmel podcast, Genesis Trilogy néven rögtön egy regénytrilógia jelenik meg, és úton vannak a Passage és The Taylor Files című websorozatok, meg a Nexus, egy interaktív enciklopédia, mely minden infót összefog. Mindegyik a világ más-más szeletét, aspektusát és szereplőit mutatja be, összekapcsolódnak, de önmagukban is értelmezhetők.
Azt, hogy minden más milyen lett, még nem tudom, viszont az Awakening többnyire érdekes és szórakoztató, még ha díjra nem is pályázhat majd az évvégi díjátadókon.
Réteges világ
Azon játékoknál, amik teljesen új fantasy vagy sci-fi univerzumot mutatnak be, gyakran előfordul, hogy a fejlesztők túl sok infót akarnak elmondani túl rövid idő alatt, a játékosok meg képtelenek összekötni, melyik ismeretlen szó mit jelent, ki kicsoda és mit csinál. Az Awakeninggel nincs ilyen probléma, viszonylag egyértelműen magyarázza el, kik a quaestorok, mi az az Am, a Fold, vagy az Ascendants frakció, és mit jelent a címben az "Ismeretlen 9".
A játék világában vegyül a mágia és a technológia, de emellett földhözragadt is: a 19. századi Indiában, Portugáliában és Mauritániában járunk, ahol a legtöbben átlagos életet élnek. A főszereplő, Haroona egy quaestor, aki képes átlépni a Foldba, egy másik dimenzióba, ami a Földet fedi. Ez válogatott képességekkel ruházza fel, melyeket főleg a harcok során tud hasznosítani.
Az Awakeningben nincsenek fegyverek, legalábbis mi nem használhatjuk őket, vannak viszont válogatott képességek, amikkel érvényesülhetünk a küzdelmek során. Alapvetően a lopakodásra ajánlott törekedni, de akkor sem vagyunk védtelenek, ha észrevesznek minket. Haroona (akit a Vajákból ismert Anya Chalotra alakít) az Amnak nevezett, nagyjából más játékok manájával egyenértékű energiát használva képes gyógyítani magát, láthatatlanná válni egy kis időre, átlátni tárgyakon, lökéshullámokkal megzavarni ellenfeleit.
Emellett távolról aktiválhat az ellenfelek által elhelyezett csapdákat, köztük robbanó palackokkal és mindent lángokkal beborító oszlopokkal, és ami a legjobb: képes beleszállni mások testébe, rövid időre átvenni felettük az irányítást, és minél előrébb járunk a történetben, annál több ellenfelet mozgathatunk egyszerre, akár egy gázpalack köré is helyezhetjük őket, hogy felrobbantsák magukat. Ha egy ellenféllel megtámadunk egy másikat, nem kezdenek el verekedni - valószínűleg azért, hogy ne legyen túl könnyű a játék, de ez a lore szerint úgy magyarázható, hogy tudják, nem a pajtásuk fordult hirtelen ellenük, hanem egy quaestor mesterkedik.
Ha közelharcra kerül a sor, üthetünk gyengébbet és erősebbet, védekezhetünk egy Amot használó pajzzsal, magunkhoz húzhatjuk vagy ellökhetjük ellenlábasainkat, de a kitérés is hasznos eszköz. Egész hamar megtanulunk mindent, ami segíthet minket az összecsapásokban, a fejlődésnek nincs nagy íve. Skillpontok elosztásával hatékonyabbá tehetjük magunkat, ám érdekes módon ezeket nem szintlépéssel vagy bármi egyéb természetes úton kapjuk, hanem keresgélnünk kell a pályákon, felfedezni azokat, hátha valamelyik zugban találunk egy fehéren izzó gömböt.
A harcrendszer teljesen jól működik, kellő szabadságot annak ellenére, hogy nem dárdákkal vagy kardokkal csapkodunk - minden harc inkább tűnik egy megoldandó fejtörőnek, mint gombpüfölős kaszabolásnak. Az ellenfelek (és gép által irányított alkalmi kísérőink) viselkedése viszont kissé fapados, hajlamosak elakadni, elkóvályogni, és az animációjuk sem mindig olyan, amilyennek lennie kellene. Még fájóbb, hogy némelyikük be is szól, hogy miért nem segítettünk nekik, miközben hat oldalról támadtak minket.
Már az öltözék is bosszút érdemel
A játék alapvetően szinte teljesen lineáris, legfeljebb rövid kitérőket tehetünk, hogy szerezzünk pár skillpontot vagy más gyűjtögetnivalót. Mivel nem túl összetett a játékmenet, többet nyomhat a latba, hogy milyen a történet, amibe bőven jutottak sablonok, kiszámítható csavarok, illetve egy olyan irritáló főgonosz, aki lila öltözékben, sétapálcával mászkálva magyaráz nagyképűen, de szerencsére meglepetésekből is kijárt, voltak nagy leleplezések. Vincent ellenszenvessége és klisés mivolta ront az összképen, viszont a láthatóan nagy munkával megírt átvezetők, a barátságos karakterek, akikkel összesodor minket az élet, visszabillentik a mérleget.
Nem mondom, hogy ez a legemlékezetesebb sztori, amit valaha vagy akár csak az elmúlt egy hónapban megismerhettem, de vannak benne jó ötletek és megoldások, a végéig érdekelt, hogy hova fut ki az egész.
Lennél a GS közösség tagja? Gyere a GS Party/Chat Facebook csoportba, dobj fel témákat, dumálj régi és új GS írókkal, olvasókkal!
A játék - és AA mivoltának - legnagyobb hiányossága, hogy technikailag nincs vele minden rendben. Bár egészen szép, konzolon nem választhatunk teljesítményt vagy látványt előtérbe helyező mód közül, egy van, ami nem folytonos, előfordulnak szakadozások, recegések. Az animációk néha befejezetlennek hatnak, és megesett az is, hogy egy ellenfelet irányítva hiába nyomtam bármit, se ütni nem tudtam vele, se a következő ellenfélbe átszállni. Nem annyira rossz a helyzet, hogy ne lehessen pár frissítéssel jobbá tenni, de nem is optimális.
Az Unknown 9: Awakening nagyjából 10 órás, hangulatában az Indiana Jones filmeket idéző kaland, ami elég érdekes ahhoz, hogy végig akarjuk játszani, de annyira engem nem ragadott magával, hogy az univerzumot bemutató minden más tartalmat azonnal fogyasztani akarnék. A harcrendszer ötletes, a küzdelmek folytonosak, ám az NPC-k nem nyújtják a maximumot. Jobbat kaptam, mint amire számítottam, viszont az év top játékai között sajnos nem érdemel helyet.