Kiefer Sutherland az a csávó, akinek tényleg elhiszed, amikor nagy gázban van. A 24-ben érte drukkoltunk, minden egyes epizódjában vele izgultunk, és amikor kétségbeesett tekintettel magyarázta csurom izzadtan, hogy az elnök élete, vagy a családja veszélyben van, akkor frankón együtt éreztünk vele. Talán Kiefer Sutherland is lehet az oka, hogy ez az egyébként kissé már agyonhasznált elemeket felhasználó, enyhén átlagos horrorfilm mégis egész ütős lett.
Mi van a tükrök mögött?
Sutherland ezúttal nem terrorista elhárító ügynököt alakít, hanem egy new yorki ex-zsarut, Ben Carsont akit egy régi trauma (lelőtte egy kollégáját) a pohár fenekére kergetett. Hősünk már egy éve nem talál munkát, pedig szép ex-felesége és gyerekei számítanak a gyerektartásra, így hát kapva-kap az éjjeliőr munkalehetőségen: egy nemrég leégett hatalmas, ódon áruházra kell felügyelnie. Idáig minden rendben is menne, ám Carson egyik éjszaka a tükrökben, különös, egyre hátborzongatóbb eseményeket tapasztal. Hősünk elkezd nyomozni az áruház leégése után, és hamarosan az áldozatok borzalmasan megégett, agonizáló testeit kezdi látni a tükrökben és egyéb szörnyűségeket is... Szép lassan rájön, hogy a tükrök nem a valós világot, hanem valami egész mást mutatnak számára és újra és újra egy nevet követelnek: Esseker.
Magas para-tartalom
Csakúgy mint a jó horrorjátékoknál, a jó horrorfilmeknél is kulcsfontosságú, hogy igazán szimpatikus legyen a főszereplő: esendő, de mégis jó arc karakter, akiért a néző tényleg szívvel-lélekkel izgul. Épp ezért telitalálat a Silent Hill 2 és épp ezért jónak mondható film a Tükrök is. A párhuzam egyébként nem véletlen: a japán horrorjáték sorozatból nagyon sok vizuális és történeti elemet kölcsönzött a Tükrök és szinte biztos, hogy megihlette a film készítőit. A leégett, lerohadt üzletközpont például szakasztott úgy nézett ki, mint bármelyik SH-s épület és Sutherland is lazán passzol James Sunderlandhoz, amint pisztollyal és zseblámpával a kezében itt bolyong a démoni folyósok és tükrök között. A hangulat tehát nemcsak egyszerűen a helyén van, de Silent Hill rajongók kifejezetten a mennyben érezhetik magukat. Hozzátenném, hogy csak stílusbéli hommage-ról és nem lopásról van szó. Emellett pedig a Tükrök tényleg hatásosan félelmetes, még ha nem is kapunk frászt minden egyes rázósabb jelenetnél.
„Tükörbe néztél már?!" „Miért, nézzek?"
Igen, a Tükröket tényleg érdemes megnézni: érdekes, hangulatos horrorfilm, frappáns befejezéssel. Bár korszakalkotónak, vagy különösen egyedinek nem nevezném, a sztori sem túlzottan összetett, az effektusok sem különlegesek, mégis egy szolid, kellően cidriztető alkotással van dolgunk. Szóval ebbe a tükörbe érdemes belenézni.
89%
