Gyakran visszatérő téma az, hogy Magyarországon mennyire büntetendő a torrentezés, ami különösen azért érdekes, mert folyamatosan kétirányú forgalom zajlik: aki letölt, az általában egyszerre fel is tölt. Más törvények és szabályok vonatkoznak a letöltőkre és a feltöltőkre, utóbbiakkal szemben pedig lehet szerzői jogi pert kezdeményezni.
A Kúria a napokban jogerős ítéletet hozott egy fájlcseréléssel, filmletöltéssel kapcsolatos perben, mellyel végérvényesen eldőlt, hogy az internetszolgáltatók nem adhatják ki a torrentezők nevét és személyes adatait, köztük a lakcímmel, IP címmel, és bármi olyan adattal, amivel a jogsértő azonosítható - derül ki egy mai sajtóközleményből.
Ez az adatvédelmi szabályok miatt van így, melyek alapján ha egy felhasználó nem járult hozzá, hogy adatait a szolgáltató kiadja, akkor a szolgáltató ezt nem teheti meg.
Dr. Halász Kristóf, a Sár és Társai Ügyvédi iroda elektronikus kereskedelmi szakértője elmondta, hogy a mai döntés ítélkezési tendenciát alapozhat meg, későbbi perekben is a mostani ügy alapján járhatnak el.
Az Európai Unió Bírósága több esetben a Kúriáéval azonos álláspontot foglalt el. A tagállamok maguk dönthetik el, mire kötelezik az internetszolgáltatókat szerzői jogi perek esetén. Svédországban polgári perben is ki lehet kérni az előfizetők adatait, Magyarországon viszont csak büntetőeljárásban kerülhet erre sor.
