Mióta világ a világ, egymást érik a konspirációs teóriák, miszerint titkos társaságok tartják kezükben az emberiség sorsát. A szabadkőművesektől a Bilderberg-csoportig számos társaság tevékenysége foglalkoztatja az ilyesmire fogékonyakat, és minél obskúrusabb a működésük, annál mélyebb meggyőződéssel hangoztatják, hogy azok tehetnek mindenről. No, nem mintha a teljes transzparencia vagy úgy általában a tudományosan alátámasztott tények össze tudnák zavarni az összeesküvés-elméletek híveit. Szerencsére a téma a szórakoztatóiparban dolgozók fantáziáját is megmozgatja, köztük az újonc Big Bad Wolf csapatáét, amely rejtélyekkel teli nyomozós kaland- és szerepjáték hibridje cselekményének középpontjába épp híres történelmi alakok és képzelet szülte figurák összejövetelét állította.
Három az egyben
Előkelőségek és egyházi méltóságok látogatják meg rendszeresen Lord Mortimer partijait, ahol olykor-olykor a világ dolgai is szóba kerülnek két fürjtojás között. 1793 januárjában a vendégek között találjuk a jó nevű de Richet famíliából való Louist, akit a házigazda személyét övező titkoknál jobban érdekel édesanyja eltűnése. Mivel már az elején kiderül, hogy de Richet asszonyságot olyan kemény fából faragták, amelyen egy hód foga is elvásna, hősünket érthetően a kíváncsiság hajtja aggodalom helyett. Bennünket pedig egy rövid bevezető után máris az a kérdés foglalkoztat, hogy milyen foglalkozást válasszunk a nemes ifjúnak, elvégre ugyanolyan csábítóan hangzik a diplomata és a nyomozó, mint az okkult tudományok szakértője.
Foglalkozásonként öt-öt különböző jártasság válik elérhetővé számunkra, úgymint a pszichológia, a nyelvészet, a politikatudományok vagy az etikett. Értelemszerűen más körülmények között vesszük hasznát annak, ha Louis gond nélkül elolvassa és értelmezi a latin szöveget, tudja, hogyan illik viselkedni az asztalnál, és könnyedén feltöri a legbonyolultabb zárakat is. Tapasztalataim szerint nem létezik haszontalan képesség, és tekintve, hogy nem kötelező szakosodni (értsd: magasabb áron ugyan, de elsajátíthatjuk a más foglalkozáshoz tartozó jártasságokat is), hősünkből igyekeztem olyan karaktert faragni, aki mindenhez konyít egy keveset. Utóbbi meglehetősen könnyű volt, hiszen a játék minden aktivitást jutalmaz, legyen szó a móló és később a kastélybelső felfedezéséről, a készségek használatáról, tárgyak gyűjtögetéséről, könyvolvasásról, eredményesen megvívott szópárbajokról. Még az alkalmankénti kudarcokból is tanulunk valamit.
Álljunk meg egy szóra
Narratív kalandjátékról lévén szó, a The Council írói komoly hangsúlyt fektettek a dialógusokra, amelyek során kulcsszerepet játszanak Louis ismeretei. Amennyiben rendelkezik az adott szituációban szükséges skill(ek) valamelyikével, további válaszlehetőségek nyílnak meg, és jó eséllyel még több, a későbbiekben hasznosítható információhoz juthatunk. Amikor konfrontációba keveredünk, a jártasságok tudatos alkalmazásán múlhat, hogy melyikünk nyeri meg a vitát. Megkönnyíti a helyzetünket, ha előzetesen kiderítettük, milyen gyenge pontjai vannak a másik félnek, és melyek azok a témakörök és módszerek, amelyek tévútra vezetnek. Átgondolt játékkal ritkábban kell különféle italokhoz folyamodnunk, hogy azokkal többek között pótoljuk a skillhasználat során felemésztett Effort-pontokat. Persze, ha alaposan körülnézünk, és minden zugot gondosan felderítünk, csak úgy úszunk majd a rengeteg elixírben. Marad bőven a hátralévő négy epizódra is, amelyek remélhetőleg dinamikusabbak és eseménnyel telibbek lesznek, mint a The Mad Ones című kezdőfelvonás, amely lassú tempója és néhány tapasszal orvosolható fps-ingadozásai dacára is erősen ajánlott a két emlegetett műfaj kedvelői számára.
