Akinek fontos szempont, hogy a legújabb játékokat egérrel és billentyűzettel játszhassa, az ne Apple számítógépet vegyen, vagy ha mégis így tesz, készüljön fel arra, hogy egy kimondottan játékokhoz összeállított konfiguráció áránál jóval többet kell kipengetnie. Ha iskolában oktatnák, hogyan válasszunk játékra is alkalmas PC-t, ez lenne az első lecke. Az Apple elsősorban nem a gamereknek készíti masináit, hanem professzionális felhasználóknak, nem a videójátékos csúcsteljesítményt helyezi előtérbe, hanem hogy a tervező-, vágó-, szerkesztőszoftverek a lehető legjobban fussanak.
Minden teszt azt mutatja, hogy ezen a területen tényleg kiemelkedő teljesítményt kínálnak mind a MacBookok, mind az asztali Macek. Most, hogy sorra pörög ki a felhozatalból minden Intel processzoros, AMD GPU-s termék, és érkeznek helyükre a cég saját fejlesztésű, egyébként kiválóan funkcionáló, de ARM-alapú M1 chipjével szerelt modelljei, még nehezebb lesz a dolguk azoknak, akik a macOS-ben megtalálható sakkon kívül mással is játszanának.
A helyzet azonban nem teljesen reménytelen, és bár a választék szegényesebb, az nem igaz, hogy Macen semmivel sem lehet játszani.
Végigvesszük a lehetőségeket, hogy segítsünk mindazoknak, akik már megvették almás gépüket, és azoknak is, akik vásárlás előtt állnak, de nehezen mondanának le a PC-gamingről.
Milyen Macet válassz, ha játszanál is?
A hardver kérdése nyilvánvalóan fontos, bár alapvetően valamilyen játékot minden Mac tud futtatni (igen, annak fényében, hogy a Doomot még az elektromos fogkefe is viszi, ez nem egy nagy eredmény). A legnagyobb problémát jelenleg az jelenti, hogy már csak a 21,5 és 27 hüvelykes iMacekben és a Mac Próban van Intel processzor és AMD videokártya, a többi termékcsaládot frissítették az Apple M1-es chipjére (sőt, a MacBook Pro már ennek fejlettebb változataival is kapható), amivel szűkült a lehetőségeink tárháza. Bár a Rosetta 2 segítségével a legtöbb, Intelre fejlesztett alkalmazás gond nélkül fut M1-en, megszűnt a Boot Camp támogatása, így nem telepíthetünk már teljes értékűen, önállóan futtatott Windowst a macOS mellé.
Aki még le tud csapni egy 13 hüvelykes, 2020-as, inteles MacBook Próra, Intel Core i5 vagy Core i7 processzorból választhat, 16 vagy 32 GB RAM-ot kérhet, illetve Intel Iris Plus 655 videochipet kap, aminek videojátékos teljesítménye valahol a belépőszinten, a GeForce GTX 1050 Max-Q és az AMD Radeon RX Vega 9 környékén van, de az integrált mivolta okozhat kellemetlenségeket. Az ugyanehhez a generációhoz tartozó MacBook Air annyiban marad el ettől, hogy a processzor alacsonyabb órajelen üzemel, az alapmodellben egy 3,2 GHz-ig boostolható Intel Core i3 található, a RAM pedig 8 vagy 16 GB lehet. A World of Warcraft vagy a Counter-Strike: Global Offensive futtatásával úgy-ahogy megbirkóznak (utóbbinál erős ingadozás lehet az fps-számban), de az olyan, erőforrás-igényesebb játékok, mint a Cities: Skylines vagy a Deus Ex: Mankind Divided már kifognak rajtuk.
Egyébként a gépvásárlás iskolájában a második lecke, hogy integrált GPU-t csak nagyon kényszerű esetben válasszunk, így hát az Intel Iris is kerülendő.
A 16 hüvelykes, de még nem M1-es MacBook Pro alapmodellje azonban már ezekhez képest is jóval izmosabb, igaz, alsó hangon 949 990 Ft-ba kerül. Ezért cserébe kapunk egy akár 4,5 GHz-en dolgozó, hatmagos, 9. generációs Intel Core i7 processzort, 16 GB memóriát, egy AMD Radeon Pro 5300M GPU-t (5500M vagy 5600M is választható, de utóbbi 320 ezer forinttal növeli meg az árat) és egy 512 GB-os SSD-t. Az 5300M teljesítménye valahol a GTX 1650 és a GTX 1660 Ti mobilos változatai közé tehető, nem kiugró, de a legnépszerűbb e-sport játékokat képes elketyegtetni elfogadható minőségben és sebességgel.
Ami az asztali gépeket illeti, a 21,5 hüvelykes iMacben alapjáraton egy 2,3-3,6 GHz-es, kétmagos Intel Core i5 szerepel, 8 GB memória és egy Intel Iris Plus 640 mellett. Sajnos a videokártya itt játékra jóformán alkalmatlan (pláne úgy, hogy a memórián a CPU-val osztozik), ez pedig önmagában elég ahhoz, hogy ne tudjuk jó szívvel ajánlani. A 27 hüvelykes modellek esetében jobb a helyzet, ott a 749 990 forintos kezdőáron kapható változatban egy 3,1-4,5 GHz-es, 10. generációs Intel Core i5 dolgozik 8 GB memória és egy Radeon Pro 5300 GPU mellett. Ezt sem játékra találták ki, de ugyanaz igaz rá, mint az imént részletezett MacBookra - ez már kielégítő, még ha nem is várhatjuk, hogy a legújabb játékok maximális részletesség mellett pörögjenek rajta.
A legolcsóbb Mac, a Mac mini felejtős, a Mac Pro pedig pusztán azért nem éri meg, mert 2,3 millió forintba kerül, és ezért cserébe a munkaállomásokba szánt, kiemelten erős Intel Xeon W processzor mellé egy Radeon Pro 580X-et kapunk, ami mérések alapján nem tud többet egy alsó-közép kategóriás GeForce-nál, ha videójátékokkal kell megbirkóznia. A processzor igyekszik enyhíteni a fájdalmat, de még így sem számíthatunk sok örömre.
Amennyiben tényleg mindenre hajlandó vagy, hogy Macen játszhass, és inteles géped van, segíthet egy eGPU, avagy egy külső grafikus vezérlő. Jellemzően külön kell megvenni a videokártyát és a házat, és ebből utóbbi átlagosan 150 ezer forintba kerül, de legalább a macOS is natívan támogatja.
Ha már mindenképp M1-es Macben gondolkodsz, és nem bánod, ha a Windowsról le kell mondanod (nem teljesen, de erre mindjárt kitérünk), a natív macOS-es játékok többségét elfogadható minőségben játszhatod. Remekül fut például a Disco Elysium, az A Total War Saga: Troy, és elfogadható teljesítményt nyújt a Borderlands 3 is. Ugyanakkor nem működik minden: a Mafia 3 például hajlamos az összeomlásra, ahogy a War Thunder is.
Hol találom a játékokat?
Valamikor a 2000-es években eszméltek rá a fejlesztők arra, hogy talán van értelme Macre is dolgozni, ezért számos játék kapott átiratot, de mostanában főleg a független alkotók döntenek úgy, hogy a lehető legnagyobb lefedettség érdekében a maces közösségnek is szállítanak. Ez várhatóan az M1 elterjedésével nem fog pozitív irányba változni.
A fejlődés egy szomorú velejárója, hogy a 2018-ban megjelent macOS 10.14 Mojave volt az utolsó, amely még támogatta a 32 bites alkalmazásokat, így az ezt követő Catalina megjelenésével számos játék futtatása ellehetetlenült. Ha megpróbáljuk őket elindítani, hibaüzenet fogad minket, ez arról tájékoztat, hogy hacsak a fejlesztő nem cselekszik, nem fogunk tudni hozzáférni az áhított játékhoz. A kínálat ennek megfelelően jelentősen csökkent, sőt olyan dolgok is bekavarnak, mint az Apple és az Epic Games kakaskodása, ami miatt nemcsak hogy iOS-en nem lehet megtalálni napjaink egyik legnépszerűbb játékát, a Fortnite-ot, de a macOS-es változat sem frissül - holott a játékot még az Apple 2015-ös fejlesztői konferenciáján, a WWDC-n is promózták.
Ha játékokat keresünk, a legjobb, amit tehetünk, hogy a Steam felé vesszük az irányt.
A PC-sek számára megkerülhetetlen platformon külön kategóriában listázhatjuk a macOS-re elérhető alkotásokat, amelyekből jelen állás szerint közel 30 ezer van, igaz, ezek egy része az imént említett kompatibilitási probléma miatt nem működik, valamint a Valve sem igazította programját az ARM-alapú chipekhez (bár az app fut M1-en is). Gond nélkül megy viszont napjaink egyik legnépszerűbb online lövöldözős játéka, a Counter-Strike: Global Offensive, az egyik legjobb stratégiai játék, a Sid Meier's Civilization VI, a Steamen a legnépszerűbb játékok között található Dota 2 vagy az MMORPG-k kedvelőinek szóló The Elder Scrolls Online. Kiemelten ajánlott az alacsony gépigényű, de gyönyörű és minden szempontból fantasztikus Hades is, amelyben az alvilág urának fiával kell kijutnunk a pokolból.
Szintén javasolt ellátogatni az Epic Games Store-ba, ahol ugyancsak találhatunk maces játékokat, de valami különös oknál fogva előfordulhat, hogy egy-egy játékból csak a windowsos változat vásárolható meg. Az EGS-t azért is különösen érdemes figyelni, mert minden csütörtökön egy vagy két játék válik ingyenessé, amelyek legalább arra jók, hogy teszteljük velük Macünk képességeit. A GOG.com főleg régi, de modern platformokon is futtatható játékokat kínál, a nosztalgiázni vágyók számára ideális terep.
És persze ott a Battle.net, a Blizzard saját kliense. A fejlesztők már tíz éve is ismertek voltak arról, hogy alkotásaikat Macre is elhozzák, bár ezt a rendszert a 2016-ban megjelent Overwatch felrúgta. Mindenesetre a World of Warcraftot, a Diablo III-at, a StarCraft II-t, a Hearthstone-t és a Heroes of the Stormot is itt találjuk meg.
Amelyik nem ingyenes egészében, abból van ingyenes próbaverzió, és ezek szintén használhatók arra, hogy teszteljük, mit bír a masinánk.
Ha már Apple, ne feledkezzünk meg az Apple Arcade-ről, amely fix havidíjért kínál hozzáférést számos, iOS-re és Apple TV-re is elérhető játékhoz. Ezek nagy része macOS-en is kiválóan fut, gyönyörűen mutatnak a Retina kijelzőkön, viszont néhány kivétellel (mint a The Pathless vagy a The Last Campfire) nem kínálnak nagy mélységet - elvégre úgy tervezik őket, hogy mobilon is szórakoztatóak legyenek, ott pedig mások a videójátékos szokások, mint PC-n és konzolon. Az M1-es gépek továbbá iOS-es appokat is tudnak futtatni, így találhatunk egy maréknyi játékot, amely ha billentyűzetet és egeret nem is, de kontrollert támogat, és tökéletesen élvezhető a nagyobb, nem érintős képernyőkön is - ilyen egyebek mellett a GTA trilógia.
Gyengébb gépeken meg lehet próbálkozni a felhőalapú szolgáltatások használatával, bár a technológia egyelőre még nem elég megbízható ahhoz, hogy tényleg problémamentes legyen. A helyi hardver teljesítménye helyett a netkapcsolat stabilitása a legfontosabb. Ha minden adott, meglepően jó minőségben játszhatunk, de ahogy bármi fennakadás történik, olyan lesz az élmény, mintha egy 144p-s felbontású videót néznénk. Előfordulhat némi bemeneti késleltetés is, ami a kompetitív játékok során okozhat problémát. Mindenesetre megér egy próbát a Google Stadia (ingyenesen használható, de a játékokat külön kell megvenni, vagy előfizetéssel hozzáférünk egy folyton bővülő kínálathoz), az Xbox cloud gaming (Xbox Game Pass Ultimate előfizetéssel lehet hozzáférni) és a GeForce Now is (szintén ingyenes, zömmel steames játékokat futtat, a jobb minőségért lehet és érdemes fizetni). Ha van a háztartásban egy konzol, a PlayStation Remote Play appjával a PS4-es és PS5-ös játékokat bárhonnan elérhetjük, ahol elég erős a Wi-Fi, az Xbox-eléréshez pedig a OneCast program használata javasolt, amíg a Microsoft valami hivatalos megoldással elő nem áll.
Az inteles gépeken persze lehet adni egy esélyt a Boot Campnek is. Az Apple beépített szolgáltatását használva egy ISO-fájl segítségével telepíthetünk egy Windowst úgy, hogy az natívan fusson, és bekapcsoláskor választhatunk, hogy melyik operációs rendszert szeretnénk használni. Ezzel számos, macOS-re nem optimalizált játékot érhetünk el, de hogy melyik működik, és hogyan, az próba szerencse kérdése. Mivel az AMD nem töri magát, hogy mindig a legfrissebb drivereket adja ki a Macekbe szerelt kártyákhoz, lehet, hogy bár gépünk hardvere elvileg megfelel, gyakorlatilag mégsem azt az élményt kapjuk, amire számítanánk.
M1-en nincs Boot Camp, egyetlen esélyünk a Parallels: virtuálisan futtat Windowst, de annak is az ARM-kompatibilis változatát, amely még fejlesztés alatt áll. Érdemes várni még néhány hónapot, mielőtt erre bíznánk magunkat, bár tekintve, hogy egy virtuális gép nem tudja maximálisan kihasználni az erőforrásokat, nem várunk nagy eredményeket.
Mindent összevetve megállapíthatjuk, hogy bár lehet játszani Macen, a kínálat szegényes, a megoldások nem kifogástalanok, és még a milliós hardverek sem maradéktalanul alkalmasak a legújabb játékok futtatására, amit a szoftveres támogatás hiánya sem segít elő.
Az Apple-t láthatóan nem a PC-s, sokkal inkább a mobilos játékosok érdeklik, és nem gondoljuk, hogy ez a közeljövőben változni fog.
Azt meg pláne nem, hogy az M1 felveszi majd a versenyt az Nvidia, az AMD és az Intel megoldásaival a gaming területén.
Öt játék, amit mindenképp próbálj ki
A Total War Saga: Troy
A stratégiai játékok kedvelői e sorozat számos részével játszhatnak Macen, köztük a Troyjal, amely a trójai háborúk idejébe kalauzol minket. Több legendás hős felett vehetjük át az irányítást, hogy látványos csatákban küzdjünk a dicsőségért.
Borderlands 3
A nagy múltú Borderlands sorozat legfrissebb részében a játék univerzumának számos bolygóját bejárhatjuk, hogy méretes fegyverarzenálunk segítségével rendet tegyünk, és megállítsunk egy gonosz ikerpárt ördögi tervük végrehajtásában.
Cuphead
Kimondottan nehéz, ellenben gyönyörű a Cuphead, az 1900-as évek elejének rajzfilmjeit idéző akció-platformer, amelyben a bossharcoké a főszerep. Akár párban is nekilódulhatunk, hogy legyőzzük a szívós főellenségeket, és megfizessük adósságunkat az ördögnek.
Disco Elysium
2019-ben nagy meglepetést okozott és számos szakmai díjat elnyert a Disco Elysium nevű detektíves szerepjáték, amely elsősorban kiváló párbeszédeivel és történetével, valamint egyedi látványvilágával nyerte meg a közönséget. A harcot ellenzőknek külön ajánlott.
Hades
A Hadesben Zagreust, Hadész fiát irányítjuk, aki mindent megtesz, hogy kijusson az alvilágból, de a pokol különböző lényei próbálják útját állni. Ha sikerül nekik, visszakerülünk a játék elejére, azonban minden nekifutásnál egyre erősebbek, jobbak leszünk.
Ha előfizettek a PC World magazinra, akkor további videojátékos cikkeket is olvashattok a GameStar szerkesztőitől, ráadásul emellett értékes szoftvereket és PC-s játékot is bezsebelhettek.
