Martin Scorcese filmjének sztorija egy igazi megfordított Koldus és királyfi… Két fiatal zsaru főszereplője közül az egyiket, a sármos, megnyerő modorú Collin Sullivan detektívet (Matt Damon) gyermekkora óta a nagy hatalmú bűnöző, Frank Costello (Jack Nicholson) nevelt fel, ugyanis szülei meghaltak. Sullivan így nevelőapja titkos befolyásának köszönhetően kerül be rendőrséghez és a gengszterfőnök beépített emberévé válik. Miközben a „romlott királyfi” tökéletes karrierrel dicsekedhet, addig a „becsületes koldusfiút”, a vadóc Billy Costignant nem veszik fel „normális” detektívmunkára zűrös családi múltja miatt, hanem kénytelen kamuból börtönbe kerülni, hogy ő is téglává váljon – csak ő éppenséggel a rendőrség megbízásából, épp Costello bandájába épül be. Innentől kezdve több szálon keresztül is megindul a hajsza a két szervezeten belül, hogy Costello, illetve a rendőrség vezetői egymásnak is különféle csapdákat állítva kiderítsék, ki, kinek kémkedik, hogyan és miért.
Scorcese filmje zseniális pszichológiai krimi, több dupla és triplacsavarral. Matt Damon kitűnő a gyomorforgató módszereket használó, gátlástalan, korrupt zsaru szerepében és Di Caprio is nagyon eltalálta a lepukkant fiatal bűnözőt megjátszó némileg idegbeteg tégla figuráját – bár igaz, hogy egy kicsit a New York bandái (mely szintén egy Scorcese film volt) főszereplőjét látjuk itt is viszont… Jack Nicholson igazán fenyegető és félelmetes Frank Costello, illetve meglepően jó alakítást nyújt még „Marky Mark” (Mark Wahlberg) is, akit más filmben rühellni szoktam, itt viszont jobb színészt el sem tudtam volna képzelni Dignam nyomózó alakjához.
A téglában azonban az a legjobb, hogy a fehér és fekete, jó fiú, rossz fiú felállás teljesen hiányzik belőle: a munkájukért, pénzükért, életükért küzdő érdekembereket találunk csak és tulajdonképpen a nézőre van bízva, hogy a halálos hajszában Matt Damonnak, vagy inkább Di Caprio-nak drukkol, vagy éppenséggel egyiknek sem. Igazi film noirral van dolgunk tehát, ahol mindenki elárulja, átveri, becsapja a másikat (csakúgy, mint az életben…) és tanulság talán csak annyi, hogyha túlságosan megbízol valakiben, akit a barátodnak hiszel, akkor - ebben a világban - a jutalmad végül mindössze annyi lesz, hogy golyót kapsz a fejedbe…
Értékelés: 96%
