Épp a közelmúltban, az Expeditions tesztjében tettem említést arról, mennyire vágyom egy olyan játékra, amiben nem őrült módjára kell száguldozni egy városban, hanem a közlekedési szabályokat betartva, nyugodtan vezetgetni. Ezt az alapvetően pihentető élményt nekem - talán meglepő módon - már több mint tíz éve a Grand Theft Auto V adja meg, néhány esztendővel korábban meg a 3D Driving Schoollal szórakoztattam magam, ha valami hasonlóra vágytam. A Truck Simulator is pont ilyen játékmenettel szerzett rengeteg követőt, de abban csak kamionokat lehet hajtani.
Nem vártam sokat a Taxi Life: A City Driving Simulatortól sem, csak hogy azt, amit a neve sugall, szórakoztatóan kínálja, ám a Simteract csapata és a főleg középszerű játékokban utazó Nacon tévedett, mikor úgy gondolta, ezt már nyugodtan rá lehet ereszteni a világra.
Itt mindenki hülye?
A játékban Barcelona városába csöppenünk, ahol rövid oktatás után szabadon mászkálhatunk, nincsenek kijelölt célok, nincs meghatározott ív, amin haladnunk kell. A térképen láthatjuk az elvállalható fuvarokat, az XP-ért cserébe meglátogatható látványosságokat, a sebességmérő kamerákat, a benzinkutakat, meg a garázsokat, ahol kikalapálhatjuk és megtankolhatjuk autónkat. Fontos, hogy figyeljünk a közlekedési szabályok betartására, megálljunk a pirosnál, indexeljünk sávváltás és kanyarodás előtt, adjunk elsőbbséget a gyalogosoknak, és az út nekünk kijelölt oldalán közlekedjünk, mi több, semmiképp nem a járdán.
Nulladik lépés lett volna, hogy a játék közlekedési rendszere jól működjön, de az egész botrányosan rossz. A gép által irányított autók sokszor nem mennek, mikor simán mehetnének, ha két sáv kanyarodik egymás mellett, az egyikben elakadnak, ellenben sokszor a piroson gond nélkül áthajtanak, és nem garantált, hogy megállnak, ha előttük várakozunk a lámpánál - többször is teljes erővel rongyoltak belém. Az egyik fuvart a járdán parkolva kellett befejeznem, majd a teljesítés után rögtön kaptam egy büntetést, amiért felhajtottam. Később egy rendőr, aki mögött haladtam, azért vágott meg, mert szerinte az ellentétes sávban mentem. A gyalogosok össze-vissza kóvályognak, gyakran kiszámíthatatlan, mikor mennek át a járdán. Persze a való életben is előfordulnak balesetek, itt is vannak emiatt fennakadások, de itt látszik, melyiket programozták előre, és melyik a rosszul működő rendszerek műve.
A legtöbb fuvar esetében csak el kell jutnunk A-ból B-be, lehetőleg úgy, hogy sem a sebességhatárt nem lépjük át, sem más közlekedési kihágásokat nem követünk el. Az utasok némelyike beszélgetni akar velünk például az autónkról, vagy arról, mennyire sűrű a nap, és ha kedvesen kommunikálunk velük, XP-t és jattot kapunk - tipikus taxis-utas párbeszédekben vehetünk részt, gombnyomásokkal dönthetjük el, hogyan reagálunk. Ugyanígy bónusz járhat, ha a rádiót, az ablakokat, vagy a légkondit a kérésnek megfelelően állítjuk be. Megmosolyogtató, hogy az animációs szerint mindig csak egy ember száll be vagy ki, de ha oldalra nézünk, láthatjuk, hogy többen ülnek velünk egy térben.
Vannak külön jelölt, kihívásnak titulált fuvarok is, ezek egyik típusában a lehető leggyorsabban, akár az összes létező szabályt áthágva kell eljuttatnunk kliensünket úti céljához, viszont ha elgázolunk valakit, vagy túl sokat ütközünk, bukjuk a feladatot. Ennél követelmény, hogy ne lassuljunk 40 km/h alá, de ez lehetetlen: sok helyen 30-as tábla van, és csak egy autó fér el, így az előttünk szüttyögőt meg sem tudjuk előzni, még ha szabálytalankodunk sem. A másik feladattípus esetében a lehető legóvatosabban kell vezetni, úgy, hogy a legkisebb hiba is súlyos büntetéssel jár, és ennek sikere persze megint csak részben múlik rajtunk, részben meg a játék működésén.
Erre építkezni?
A fuvarok teljesítése után pénzt gyűjthetünk, amiből költenünk kell az autó tankolására vagy töltésére (elektromos modellek is vannak már) és karbantartására, tisztítására is, majd ha elég összegyűlt, fejlesztéseket vásárolhatunk (motort, festéseket, akár neont stb.) újabb kocsikat vásárolhatunk, a nem használt gépek vezetésére pedig kollégákat bérelhetünk fel, akik önállóan járják az általunk kijelölt kerületet - és nem fog meglepni talán senkit, hogy ez sem működik jól, egy beosztott kolléga fizetését például úgy vonta le, mintha anélkül kellett volna kifizetnem, hogy dolgozott volna. Szintlépésenként skilleket is fejleszthetünk, ez lényegében annyi, hogy lassabban fogy az üzemanyag, koszolódik az autó, vagy megúszhatunk egy-két büntetést.
Sajnos minden feljebb említett hiba tetejébe ott van az, hogy a játék PlayStation 5-ön szörnyen fut, gyakran megáll egy-egy pillanatra. Kifejezetten ronda, ami egy szimulátornál alapvetően nem lenne óriási probléma, de az, hogy még így sem fut simán, szörnyű. Beállítási lehetőségek gyakorlatilag nincsenek is, sehogy nem javíthatunk ezen, a motion blur sem deaktiválható.
Egyedül talán a vezetésre tudom azt mondani, hogy okés, szimulátoros, óvatosan kell kanyarodnunk, gyorsítanunk és fékeznünk.
Nagyon jó lenne, ha készülne egy minőségi, realisztikus taxisszimulátor (nem a Crazy Taxi sorozat új részére gondolok), de a Taxi Life nem az. A fejlesztők már most megígérték, hogy javítani fognak az MI-n, de erősen kérdéses, lehet-ez ezt komoly változtatások, fejlesztések nélkül megmenteni. Annyit, amennyit most kérnek el érte, semmiképp nem ér.
