Érdekes, hogy ezúttal jobb magyar címet sikerült adni a mozinak, mint az eredeti. Minden benne van egyetlen szóban: féktelen száguldozás, pihent humor, mindez a maga egyszerűségében tálalva. Aki ezekre a kulcsszavakra vagy azok valamelyikére felkapja a fejét, az már válthatja is a jegyeket, a többiek viszont várják meg, amíg leadja valamelyik kereskedelmi tévé :)
Szóval a történet szerint Ricky Bobby (Will Ferrel) a semmiből küzdötte fel magát NASCAR autóversenyzőnek. Karrierje egyenesen szárnyal, két gyerek, egy dögös feleség, számos verda a garázsban, megvan minden. Csakhogy a lehető legrosszabbkor beállít egy idióta francia vetélytárs, aki az akcentusa miatt szinte teljesen érthetetlenül megpróbálja elmagyarázni, hogy mi is a szitu. Nem túl bonyolult, persze menet közben a kis "Franciska" álláspontja többször is megváltozik, de ennek is megvan az oka. Már akár drámai bonyodalomnak is hihetnénk mindezt, ha a franciát nem az Ali G-ként elhíresült Sacha Baron Cohen alakítaná. Egészen biztos, hogy nélküle elsüllyedt volna a teljes film.
Ferrel igyekezett kicsit megfűszerezni a manapság oly népszerű dilis műfajt. Azt azonban továbbra sem tudom megérteni, miért vicces, ha egyes prábeszédekben baromságon kezdenek el hosszasan vitázni vagy egyszerűen csak tovább fejtegetni azt. Rövid időn belül ezek a jelenetek inkább erőltetetté válnak, de hát ezt mindenki döntse el maga. Szerencsére a fordítók jól megoldották a felmerült helyzeteket, a poénok nagy része ugyanis főleg az amerikaiak berögződésein (gondoljunk csak a franciákra, mint az amererikaiak örök ellenségére) alapszik. A főszereplők kitűnően játsszák a tapló jenki proletármaradványokat. Úgy tűnik, már saját ironikus paródiáját is megeszi a nép :)
Ha valaki ezeken a részeken bealudna, még mindig ott vannak a száguldás elengedhetetlen velejárói: az óriási ütközések. Ebben tényleg odatettek a srácok. Ki gondolná, hogy a körkörös, unalmas pályákon történő furikázást ilyen jól fel lehet dobni néhány óriási autópördüléssel, robbanással. Sőt, még rükverces célbaérést is láthatunk, ami egy kicsit megint az erőltetett kategóriába sorolható.
Mindent összevetve egy erősen hullámvölgyes, hol agyonröhögtető, hol kissé már túl unalmas filmre válthat jegyet az érdeklődő. Utóbbi részek alatt általában olyan poénosnak szánt párbeszédek hangzanak el, amelyek a történetet próbálják előre vinni. Ha Ali G nem lenne benne (egyébként fel sem ismerhető, ha nem tudatosul az emberben, hogy az ő), tuti, hogy egyrészt kevesebben néznék meg, másrészt a poénok fele is eltűnne, mivel ő azok legnagyobb forrása. Elárulom, hogy majdnem a film felénél tűnik csak fel. A többi maradjon titok, tényleg jó :)
Értékelés: 76%
