Mozis fronton vitathatatlanul a Marvel teljesít jobban a két amerikai képregényóriás közül, videojátékok terén azonban elmondható, hogy az utóbbi időben a DC Comicsnak voltak nagyobb dobásai. Elég csak az Arkham és az Injustice sorozatokra gondolni, amelyek saját műfajukban kiemelkedőnek számítottak, míg a másik oldalon a Marvel karakterei inkább mesehősökkel múlatták az időt a Disney Infinityben. A nagyrészt unalmas Guardians of the Galaxy: The Telltale Series mellett pedig jobb, ha a Marvel vs. Capcom: Infinite már eszünkbe sem jut. Korábban az X-Men Legends és a Marvel Ultimate Alliance valóban nagyon jó volt, de ezek az emlékek lehet, hogy sokakban megkoptak már. A Deadpoolt, illetve az X-Men Origins: Wolverine-t is szerettük (utóbbi filmváltozatát már annál kevésbé), de az elmúlt évekből a LEGO Marvel játékai voltak már csak igazán ötletesnek mondhatóak. Közben a Marvel Heroes is lehúzta a rolót, így tényleg nem csoda, hogy a Marvel valami igazán maradandóval akart most előrukkolni, ami nagyobbat üt, mint Thor elhajított pörölye.
Külsős fejlesztés, belsős törődés
Valahogy így született meg az idén ősszel érkező Spider-Man ötlete, amelynek megvalósításához olyan szinten szabad kezet kaptak a fejlesztők, hogy elmondásuk alapján még a főhőst sem jelölték ki nekik. Ha minden igaz, akkor a Marveltől egyszerűen felkeresték a Sony Interactive Entertainment kedves öltönyös urait, és felvázolták nekik, mit is szeretnének: készíttessen el külsős fejlesztőcsapattal a Sony úgy egy Marvel játékot, mintha belső fejlesztésről lenne szó. Teljesen érthető ez a kritérium, hiszen a Sony saját címei a kritikusoknál és a pénztáraknák is tarolnak, nem beszélve a játékosokról, akik mostanában veszik meg a nyolcvanmilliomodik PlayStation 4 konzolt. Az Insomniac Games csapata tehát maga döntött arról, hogy melyik karakterrel csinálják meg játékukat, hatalmas szerencsénkre pedig a barátságos és közkedvelt Pókember mellett tették le a voksukat. A 2000 után az Activision gondozásában megjelent filmes és szabadon adaptált Pókember-játékok vagy fájdalmasan pocsékoknak, vagy maximum erős közepesnek voltak mondhatók, átütő sikerrel nem igazán büszkélkedhettek - egyedül a 2004-es Spider-Man 2 emelkedett ki közülük, de az legalább magasan. Azok az információk azonban, amelyeket a 2018-as Spider-Manről tudunk, több, mint biztatóak.
A gyerekhősök ideje lejárt
Az új játékban nem egy kezdő hálószövővel lesz dolgunk, Peter Parker itt bizony 23 éves, tehát már nyolc éve folyamatosan Pókemberként tevékenykedik. Jelenleg gyakornokként dolgozik egy laboratóriumban, mellette pedig azon fáradozik, hogy sikeresen lediplomázzon az egyetemen. Nem tegnap kezdte tehát a szuperhősszakmát, ez pedig a játékmenetben is tetten érhető lesz. Pofonegyszerű, mégis látványos irányítást és hálóhintázást ígérnek nekünk a fejlesztők. Peter az épületek között suhanva akár a házfalakra is rápattanhat, majd lendületnének hála szaladhat, sőt akár a tetőre is felrohanhat rajtuk. A házak tetejének párkányát elérve egyetlen gomb lenyomásával újra elrugaszkodhatunk, így még nagyobb löketet adhatunk Pókfejnek.
Csábos modell helyett merész újságíró
Elég hamar kiderült, hogy nem Peter Parker lesz az egyetlen irányítható karakter. Kiemelten fontos szerepet kap a játékban Mary Jane Watson, aki alaposan meglepi majd a képregények ismerőit is. Ezúttal ugyanis ő nem egy szupermodell, hanem a Hírharsona (Daily Bugle) oknyomozó riportere, aki mindig az akció kellős közepében találja magát. A fejlesztők elmondták, semmiképp sem szerettek volna egy olyan M. J.-t szerepeltetni, aki csak várja, hogy Pókember megmentse őt. Az új Mary Jane ugyanúgy jobb hellyé akarja tenni a világot, mint hálószövő barátunk, és ezért hajlandó is cselekedni. Riporteri képességei nagyon hasznosak lesznek a kaland során, az alkotók ígérete szerint élvezni fogjuk azokat a küldetéseket, amelyekben az ő bőrébe bújhatunk - egyúttal a szemein keresztül egy egészen új perspektívából figyelhetjük meg a bűn ellen harcoló Pókembert.
Megtudtuk továbbá azt is, hogy bár Peter és M. J. a középiskola alatt szerelmesek voltak, az eltelt évek során többször is randizgattak, és szüneteket is tartottak. Most épp ez utóbbin vannak túl, nagyjából fél éven át egyáltalán nem is látták egymást, de a játék eseményei újra összesodorják a két főszereplőt. Mary Jane természetesen tisztában van azzal, hogy Peter a Pókember, szóval hősünknek előtte nem kell rejtegetnie titkos személyazonosságát. Így viszont riporterként szerzett információval tudatosan lesz képes segíteni a hálószövő hősködését.
Ellenük védjük meg a világot
Persze nem Mary Jane lesz a képregényekből is ismert egyetlen karakter, és ugyancsak nem ő az egyetlen szereplő, akit átgyúrtak egy kicsit az írók. Norman Osborn, vagyis a Zöld Manó például most nem egyszerűen egy hatalmas cég vezetőjeként, hanem a város polgármestereként bukkan fel, aki a játékidőt felölelő októberi hónapokban éppen újraválasztási kampányán dolgozik. Egyelőre nem tudni, hogy a jó öreg Osborn papa bekattan-e, de nem lennénk meglepve, ha a történet egy bizonyos pontján öltöny és nyakkendő helyett inkább manógúnyát húzna.
Rajta kívül biztosan meggyűlik a bajuk a Vezérrel. Már a játék elején összeakasztjuk pókbajszunkat Wilson Fiskkel, később pedig Mr. Negatív, vagyis Martin Li is kipróbálja, mennyi ütést bír el egy pókkobak. Li már a trailerekben is feltűnt, így valószínűleg fontos szerephez jut majd a Spider-Manben, már csak azért is, mert az általa üzemeltetett segélyszervezetnél dolgozik Peter hőn szeretett nagynénje, May. Igencsak kellemetlen lenne tehát, ha Mr. Negatív megtudná, hogy egyik legnagyobb ellenfelének nénikéje osztja a rászorulóknak a babgulyást és a krumplifőzeléket. Fisken és Lín kívül Herman Schultz, azaz a Sokkoló/Rengető is teljesen bizonyos, hogy benne lesz a játékban, de akad még pár egészen jó tippünk.
Különféle újságkivágásokon és plakátokon láttuk már Skorpió, Rinó és a Keselyű neveit, akiket elvileg pont Pókember dugott rács mögé, de simán benne van a pakliban, hogy őkelmék nem maradnak ott egészen a Spider-Man történetének végéig.
Kütyük és technikák
Az említett ellenfelek nem nevezhetők másodvonalas gonoszoknak, így nyilvánvaló, hogy Pókembernek szüksége lesz akrobatikus képességei mellett bizonyos ügyes kis szerkezetek teljes tárházára is. Az egyik ilyen csoda egy hálólövedék lesz, amely becsapódás után útnak enged egy fonalat, ez az egyszerű trükk pedig számtalan téren bizonyulhat hasznosnak. Egy kósza ellenfélre elpattintva például a fonál megcéloz egy második rosszarcút, majd miután összekötötte a két jómadarat, szépen egymáshoz is rántja őket, így könnyedén ártalmatlanná tehetünk egyszerre akár két ellenfelet is. Mivel Pókember köztudottan nem gyilkol, ha esetleg úgy hozná a sors, hogy valakit lehajítunk egy negyvenemeletes felhőkarcoló tetejéről, akkor az előbb említett eszköz automatikusan aktiválódik, és még azelőtt visszarántja a mélyből a delikvenst, hogy szétplaccsanna az úttesten. Szerencsére nem kell nélkülöznünk a hálóbombát sem, ami nemes egyszerűséggel egy területre ható fegyver. Robbanás után egy rakás gazfickót mozgásképtelenné tesz, majd amíg ők magatehetetlenül vergődnek a hálóba ragadva, mi gyorsan rövidre zárhatjuk a konfliktust. Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni azt a pókdrónt, amelyet az előrendelők azonnal megkapnak, de a mezei halandóknak sem kell lemondaniuk róla, mindössze számukra később válik elérhetővé. Gondolhatnánk, hogy Pókember gyönyörű felvételek készítésére használja saját kis drónját, de ne felejtsük el, hogy a képregényekkel ellentétben Peter nem a Hírharsona fotósa, hanem egy laborban keresi meg a pókfonálravalót - mondjuk telefonjával azért készíthet szelfiket, de ezek biztos magánfelhasználásra mennek, nem a másnapi lapszámba. Ezenfelül kerül egy fotómód is a játékba, szóval ha a történet szerint nem is kell fényképeket készítenünk, saját szórakoztatásunkra azért fotózgathatunk, és az eddig mutatott látvány alapján nem is csodálkoznánk, ha sokan belemerülnének a virtuális New York megörökítésébe.
Az alkotók szerint a közelharc lesz a küzdelem alapja, de a harcrendszer számos más lehetőséget is kínál, amelyek között akár pillanatonként is váltogathatunk. Az előbb felsorolt kütyükön túl folyamatosan használhatjuk bunyó közben a hálóvetőket, valamint akrobatikus képességeinket is. Végtelenül egyszerű lesz az ellenségek között vetődve, szaltózva osztani a pofonokat, vagy ha éppen úgy tartja úri kedvünk, akkor hálónk segítségével felröpíthetünk és megpörgethetünk tereptárgyakat is, aztán persze jaj annak, aki az útjukba kerül. Bár Pókember emberfeletti erővel rendelkezik, az Insomniac Games mindenképpen azt szerette volna elérni, hogy a puszta testi erő helyett inkább a harc dinamikája és a környezet hasznosítása domináljon. Az új mozdulatokat és képességeket menet közben lehet feloldani - ehhez nyújt segítséget az előrendelőknek járó öt ajándék skillpont is, ami azért valljuk be, nem a legelegánsabb mondja a vásárlásra biztatásnak. Craftrendszer is kerül a játékba, amelynek segítségével új kütyüket, fejlesztéseket, sőt jelmezeket is készíthetünk.
Nem a ruha teszi a hőst, vagy mégis?
Apropó jelmezek: a legtöbbekben azonnal felmerült a kérdés, hogy Pokember mi a jó bánatért feszít egy hófehér óriáspókkal a mellkasán, hiszen az eddig látott képeken és játékmenetet bemutató videókon egy teljesen új maskarában láthattuk. Nos, a pontos okok egyelőre nem ismertek, de azt azért elárulták a készítők, hogy a játék elején egy jóval klasszikusabb cuccban indulunk majd el, az pedig kifejezetten fontos pontja lesz a sztorinak, hogy Peter miért is alkotja meg az új jelmezt. Nyilvánvaló persze, hogy nem csak ezek lesznek az elérhető ruhák. Már rögtön az előrendelőkhöz is hozzávágnak több jelmezt, köztük egy punk ihletésű, meglehetősen menő maskarát és a Bosszúállók: Végtelen háború filmben is látott Iron Spider páncélt. Kiderült, hogy a noir Pókember kinézetét is megszerezhetjük, de biztosak vagyunk benne, hogy a játék során egy egész ruhatárat összeállíthatunk, valamint a megjelenés utáni DLC-k sem maradnak el. Maguk a DLC-k amúgy extra küldetéseket is kínálnak; az már kiderült, hogy az első ilyen bővítményben Fekete Macska is szerepelni fog.
Feladatok hosszú sora
A fő történetszál mellett (amit olyan kiváló képregényírók szőttek, mint Dan Slott és Christos Gage) különböző mellékküldetések teszik színesebbé a Pókemberként eltöltött mindennapokat; ez nem meglepő egy ilyen stílusú játék esetében. Lépten-nyomon bűnesetekbe fogunk botlani, ezeket pedig a környék jófiúja nem hagyhatja megtorlatlanul. Mr. Negatív egész bandahálózatot irányt, úgyhogy a neves gonoszokon kívül közkatonák egész serege is vadászik majd ránk. A Vezér sem egyedül uralja bűnszervezetét, az ő csatlósaira is ügyelnünk kell: hiába csukjuk le már a nyitóküldetésben Fisket, az emberei viszik szépen tovább a bizniszt. A DLC kapcsán említett Fekete Macskához is egész mellékküldetés-sorozat kapcsolódik, de ugyancsak időt kell majd szánni azoknak a bombáknak a hatástalanítására, amelyeket a Kiképző (Taskmaster) szórt el a városban. Norman fia, Harry Osborn a Spider-Man történései alatt épp Európába utazott, de előtte még ő is megbízta egy feladattal Petert, szóval akad majd bőven tennivaló a játékban.
Hazai pálya
Az illetékesek többször is hangsúlyozták, hogy a bejárható város ízig-vérig Pókember New Yorkja; a Marvel füzetek világából ismert rengeteg szereplővel és helyszínnel találkozhatunk: többek között látható lesz a Bosszúállók tornya, a wakandai nagykövetség vagy éppen a Sanctum Sanctorum, Doctor Strange lakóhelye. Nem titok, hogy Miles Morales, azaz a képregényes Ultimate univerzum Pókembere is bekerült a játékba, de nyomatékosan kijelentették a fejlesztők, hogy ő egyelőre nem fog jelmezt húzni. Talán ez nem is baj, éppen elég lesz Petert és M. J.-t meghagyni főszereplőnek.
Sima PlayStation 4-en és PS4 Prón is fix 30 fps lesz a jussunk (utóbbin persze mondanunk sem kell, hogy 4K felbontás mellett), de ehhez az eddig videók alapján igazán pazar látvány társul, szóval a vizuális élmény miatt jó eséllyel nem hallunk majd panaszt a szeptemberi megjelenést követően. Szintén nem törheti le kedvünket a játékipar egyik aktuális mumusa, a mikrotranzakció, hiszen nem kerül ilyen ördögi huncutság a játékba. Ahogy már említettük, DLC-k azért jönnek, de ezzel 2018-ban talán már együtt tud élni az ember heveny rosszullét nélkül. Mivel nem időszakos exkluzivitásról van szó, érdemes már most megbarátkozni a gondolattal, hogy csak és kizárólag akkor fogunk játszani az ígéretesnek tűnő Spider-Mannel, ha beruházunk egy PlayStation 4 konzolra. Ez mondjuk nem lehet egy túlzottan nehéz döntés, elég csak az idei felhozatalra vetni egy pillantást: a nemrég megjelent, kiváló God of War mellett nagyon valószínű, hogy a szeptember 7-én érkező Spider-Mannek is bérelt helye lesz mindannyiunk polcán vagy digitális játéktárában.
