Igen, az első reakció nálam is abból állt, hogy cirkalmasan szidalmaztam a gólyát (Elvégre ő hozza a gyerekeket, minden más csak mese, amivel el akarnak tántorítani az Animal Planet bámulásától.), mígnem észre nem vettem, hogy a halasztás nem is olyan vészes, mivel egyetlen napról van szó. Üsse kavics, valahogy csak túléljük azt a 24 órát, de ha újra megtréfálnak, akkor repkedni fog a tépett gólyatoll.
Aki nem tudná, a Space Siege a Total Annihilation, a Dungeon Siege és a Supreme Commander alkotóinak aktuális akció-szerepjátékáról van szó. A történet szerint idegenek támadják meg a Földet, s az utolsó szálig lemészárolnák a folyton önmagukkal háborúzó majomszármazékokat, ha öt kolonizáló hajó meg nem kísérelné a szökést. Sajnos csak az egyik hajónak sikerül áttörnie, ám az Armstrong útja az ismeretlen mélyűr felé sem fenékig tejfel, hiszen valahogyan néhány (Mit néhány? marha sok!) idegen felkerül a hajóra, s csak Seth Walker mérnök és hadászati szakértő képes szembeszállni velük. (Hogy ilyenkor mit csinálnak a többiek, arra mindig kíváncsi voltam.)
Lézer-, plazma- és egyéb fegyverek, energiakardok, kibernetikus implantok és egy hűséges robot bajtárs, no meg kb. 12-15 óra pörgő akció, s egy állítólag epikus, izgalmas és fordulatokban gazdag, több lehetséges befejezéssel bíró történet. Dióhéjban ennyi.