Összeszámolni is sokáig tartana, hány Warhammer 40,000 videojáték jelent meg az utóbbi években. A Games Workshop futurisztikus univerzuma kiváló alapot nyújt a legkülönfélébb játékok megalkotásához, és nemrég egy újabb címmel bővült a széles repertoár, amiben az emberek ismét elnáspángolják az idegeneket. Vagy épp fordítva.
A Császárért!
A kaland a Forsaken Doom nevű space hulkon játszódik, amely egy mindenféle roncsból, aszteroidából és egyéb apróságból álló űrbéli monstrum. Itt jönnek képbe a Blood Angels légió űrgárdistái, akik a sötét folyosókat járva igyekeznek elpusztítani a space hulkot, és megmenteni a közelben lévő Gorgonum bolygót. Az elhagyatott szerkezetben azonban csak úgy hemzsegnek a hat végtagú, borotvaéles fogakkal és karmokkal rendelkező génorzók, és jaj annak, aki egy ilyen szörnyeteg útjába téved. A Blood Angels kampány során minden pálya azzal veszi kezdetét, hogy elhelyezzük egységeinket a csatatéren, ami lényegében egymásba fonódó folyosók sokasága, tehát meglehetősen szűk helyeken kell majd taktikáznunk. A küldetések közben mindkét oldalnak, az űrgárdistáknak és a génorzóknak is saját feladataik vannak, és értelemszerűen az a fél győzedelmeskedik a végén, amelyik előbb teljesíti a feltételeket.
A Space Hulk: Tactics egyik különlegessége, hogy izometrikus nézet mellett FPS szemszögből is átélhetjük az izgalmakat, ami nagyon menőre sikeredett. Ilyenkor űrgárdistáink bőrébe bújva játszhatunk, és ugyan nem látjuk át annyira a teret, mint taktikai nézetben, viszont ugyanúgy mozoghatunk, támadhatunk, valamint interakcióba léphetünk a pálya egyes elemeivel. Ráadásul nagyon hangulatos, ahogy a szűk, gyéren kivilágított folyosókon lépdelünk. A küldetések standard módon zajlanak: akciópontokat használva terelgethetjük katonáinkat, de nem árt csínján bánni ezzel az erőforrással, mert szinte minden megmozdulásunkhoz szükség lesz rá. Közelről és távolról is megtámadhatunk egy ellenfelet, és fontos, hogy mindig jól helyezkedjünk, mert ha egy génorzó hátulról vagy oldalról ront rá egy űrgárdistára, akkor a legtöbbször pillanatok alatt szétkapja a szerencsétlent. Ha végeztünk egy misszióval, kikerülünk a térképre, ahol pontról pontra lépkedve fedezhetjük fel a hatalmas roncsot. Érdemes óvatosan menetelni, mert minél merészebben nyomulunk előre, annál nagyobb eséllyel keveredünk elkerülhetetlen harcokba. Különleges eseményekbe is belefuthatunk, amelyek során a játék felkínál nekünk néhány választási lehetőséget az adott helyzet megoldására. Továbbá lehetőségünk van még csapatunk menedzselésére is, aminek köszönhetően módosíthatjuk egységeink fegyverzetét, modulokkal erősebbé tehetjük őket, és akár új kártyákat is feloldhatunk. Ezek az apróságok fontos részét képezik a játékmenetnek, mert felhasználásukkal különböző bónuszokat adhatunk egységeinknek, ráadásul ha úgy tartja kedvünk, át is konvertálhatunk egy lapot bizonyos mennyiségű akcióponttá. Később egyébként még többen csatlakoznak brigádunkhoz, így szabadon variálhatunk csapatunkon.
Űrbéli szörnyetegek
Üdítő újítás, hogy a Space Hulk: Tacticsben a génorzókkal is játszhatunk, ugyanis saját kampányt kaptak, amely még jóval a Blood Angels űrgárdistáinak megérkezése előtt játszódik. A brutális lényekkel való játék merőben másfajta megközelítést kíván, mint az emberek irányítása, így pedig értelemszerűen teljesen más élményt is nyújt. A missziók elején megérkeznek a pályára az űrgárdista-légiók egységei, aztán pedig mi következünk. A génorzók köre két fázisból áll: először kártyákat átkonvertálva úgynevezett blipeket helyezhetünk el a pályán elszórt spawn pointok egyikén, majd pedig léphetünk a blipekkel, amelyekből egységeket varázsolhatunk elő, de akár elterelésként is használhatjuk őket. Az így kapott lényekkel már megtámadhatjuk a betolakodókat, és teljesíthetjük az adott misszióra vonatkozó feladatokat. Eleinte bonyolultnak tűnhet a génorzók terelgetése, de néhány kör alatt bele lehet jönni a dologba. Az idegenek jóval agilisebbek, mint a nehéz páncélzatú űrgárdisták, emiatt az akciópontokkal is egy kicsit szabadabban gazdálkodhatnak. Ez a kampány is saját térképpel rendelkezik, ám egy kicsit máshogy működik a dolog, mint az embereknél. Itt is lépegethetünk, de a fix főküldetések helyett előfordul, hogy választanunk kell két misszió között. Természetesen fejleszthetjük is egységeinket, valamint új kártyák beszerzésére is adottak a lehetőségek. Mindkét kampányt érdemes végigjátszani, már csak az eltérő játékmenet miatt is.
Nem eretnekség
A Space Hulk: Tactics egy vérbeli stratégiai alkotás, még ha sok dologban különbözik is műfajbéli társaitól. Például egységeinknek nincs életereje, így csak a játék kockadobásán, illetve a különböző módosítókon múlik, mi lesz egy összecsapás kimenetele. Fedezékrendszer sincs, de a pályák kialakítása miatt erre igazából nincs is szükség. A missziók sajnos nem túl változatosak, de szerencsére elég szórakoztató a játékmenet ahhoz, hogy ne váljon nagyon hamar unalmassá a Forsaken Doomban kalandozás. Ráadásul ha már végeztünk a kampányokkal, akkor online is megmérettethetjük magunkat a többi játékossal, ami egyértelműen kitolja egy kicsit a játékidőt. A kreatívabbak pedig akár a pályaszerkesztővel is elszöszölhetnek egy darabig. Az itt-ott felbukkanó bugokon kívül talán az tántoríthat el néhány játékost, hogy picit komótosabb a játékmenet, mint a többi hasonló alkotásban, illetve az MI sincs mindig a helyzet magaslatán. Viszont ha egy érdekes, körökre osztott stratégiai címre vágytok, akkor lessétek meg a Space Hulk: Tacticset, mert még akkor is megér egy próbát, ha nem vagytok Warhammer 40,000-rajongók.
