Hazai felmérés még nem született a témában, de érdekes volna látni, hogy az idősebb generációból hányan játszanak Magyarországon, illetve mely platformokat részesítik előnyben. Amíg erre sor kerül, kénytelenek leszünk a legújabb amerikai statisztikákra támaszkodni, amelyekből kiolvasható, hogy néhány év alatt jócskán megemelkedett az ötvenéves kor felett aktív játékosok száma. Mindenesetre jó látni, hogy nincs egyedül a Skyrimért rajongó nagymama.
Az AARP által összegyűjtött adatok alapján 2016-ban még 40,2 millió amerikai állampolgárt sorolhattunk az említett kategóriába, számuk mostanra viszont már elérte az 50,6 milliót. A növekedés oka kettős; egyrészt a '80-as '90-es években felnőtt fejjel játszók mostanra a nyugdíjkorhatárhoz közelítenek, másrészt az idősebb korosztály tagjai sem feltétlenül közömbösek az újdonságok iránt. Sokan közülük csak most ismerkednek a játékokkal, ráadásul jellemzően mobilon és PC-n teszik ezt, körükben a konzolok összesített aránya 2019-ben nem haladta meg a 13 százalékot.
A játékipari trendek hatása alól ők sem tudják kivonni magukat, a PC-t (is) választók aránya 59-ről 47 százalékra esett vissza, miközben a mobileszközöké 57-ről 73 százalékra emelkedett. (Aki jó szándéktól vezérelve kommentben jelezné, hogy nem jön ki a matek, előre szólnék, hogy a felmérésben résztvevők több platformot is megjelölhettek válaszukban.) Egyébként a megkérdezettek fele naponta játszik, egyharmaduk szívesen próbál ki új játékokat, és kevesebben fordulnak gyerekükhöz, unokájukhoz tanácsért, mint ahányan maguktól indulnak felfedezőútra. Hasonló arányban, 33 százaléknyian indítottak már el online játékot, vagy próbálkoztak valamelyik cím online módjával, de közülük csupán minden harmadik vállalkozik arra, hogy idegenekkel is játsszon. Az 50 feletti korosztály kedvencei jellemzően a puzzle- és logikai játékok, a szójátékok, a kártyajátékok és a táblás társasok adaptációinak műfajából kerülnek ki.
