Ha ágyhoz vagy bilincselve, és gusztustalan raguval kínálnak, ne edd meg. Ez a Capcom oktató-nevelő programjának egyik fejezete. Céljuk a fiatalság művelése, segítése, most a Resident Evil VII első kiegészítője tanítja a felnövekvő generációkat arra, hogyan is kell viselkedni szélsőséges helyzetekben. Nem nagyon tudtam elképzelni, hogy a kampány után mit lehet még kezdeni a Baker család szörnyű házával, de szerencsére nálam kreatívabb elmék alkották meg a Banned Footage DLC-t, amely rövid történeteket és extra játékmódokat kínál a rajongóknak.
Mivel Ethan az egész alapjátékban videokazettákon bámulta Clancy (a demóból is ismert Dulvey Haunted House dokumentumfilmes stáb kamerása) válogatott szenvedéseit, nem annyira meglepő, hogy előkerül egy újabb kazetta, amelyen keresztül interaktív formában követhetjük nyomon a szegény srác megpróbáltatásait. Éppen a Baker család hálószobájában vagyunk megbilincselve, Marguerite pedig úgy bővítené a família létszámát, hogy velünk is megeteti azt a borzalmas ragut, amely Eveline bábjává tesz minket. Nem annyira kellemes gondolat ez, így mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy kijussunk szorult helyzetünkből. Ez gyakorlatilag egy szabadulószoba (mint a Happy Birthday videó volt az alapjátékban), megfejelve azzal a rettenettel, hogy bizonyos pontokon Marguerite meghallja az általunk keltett zajokat, és feljön körbenézni. Ilyenkor, ha nem rendezünk mindent vissza fél perc alatt, kellemetlen véget érünk. Ez a zseniális megoldás alaposan megnehezíti az amúgy is komplikált menekülést. Nagyon jó játékmód ez, csak ajánlani tudom.
És ha az akciót kedveled?
Semmi gond, az is van. Mivel az alapjáték is ügyesen keveri az intellektuális kihívásokat és a shotgunpumpáló akciót, ez a fajta változatosság a játékmódok tekintetében is gyönyörködtet. A Nightmare gyakorlatilag egy Resi-világba álmodott Call of Duty Zombies mód (ami a Mercenariest hivatott helyettesíteni): zárt térben kell túlélnünk a hullámokban érkező szörnyek támadásait. Gyűjthetünk kis fémdarabokat, amelyekből fegyvereket, töltényeket és képességeket vásárolhatunk, aktiválhatjuk a pályán elhelyezett csapdákat, de megnyithatunk extra helyeket is. Ha kitartunk hajnalig, nyertünk, de elért pontszámunktól függően minden játék végén új képességeket és perkeket kapunk. A játékmód annak ellenére szórakoztató és újszerű, hogy semmi köze sincs a Resident Evilhez.
Ugyanezt mondhatnánk az Ethan Must Die-ról is, bár ez láthatólag kizárólag a szemétkedésre épül. Előttünk áll a Baker ház, mindössze egy késünk van, és két ütéstől azonnal beadjuk a kulcsot. Nincs mentés, nincs fegyver, nincs semmi. Kb. negyedóra játék után kikapcsoltam, talán még egy-két ocsmány szófordulat is elhagyta a számat, ki emlékszik már? Bárhogy is, a Banned Footage első csomagja elég szórakoztató volt ahhoz, hogy bátran merjem ajánlani, ahhoz viszont kevéske, hogy drágálljam. Az évadbérlet majd' 10 ezer forintba kerül, a kétrészes pakk pedig közel sem nyújt annyi tartalmat, hogy megérje ezt az árat. Muszáj lesz még beszélni erről a Banned Footage Vol.2 kapcsán is. Ügyesen kevert és jópofa minijátékok ezek (sajnos PS4-en korlátozott VR-támogatással), amelyekkel ideig-óráig elvan az ember, de nem fokozzák tovább az alapjáték élményét, sőt, a legtöbb mód láthatóan inkább csak egy extra móka, ami el is válik a Resident Evil VII-től. Régen az ilyesmit megnyitható extraként, nem pedig több ezer forintos kiegészítőként kaptuk meg, de manapság talán már nem kell magyarázni a DLC-üzletpolitikát senkinek. Ha viszont ez nem zavar, remekül fogod érezni magad. Csak ne egyél Marguerite főztjéből! Vagy tudod mit? Egyél, és nézd meg, mi történik.
