Hirdetés

Repülőgép-szimulátorok: haladóknak!

|

A Saitek csúcskategóriás repülőgép-szimulátor kontrollerét vettük górcső alá

Hirdetés

Akik valóban komolyan veszik a repülőszimulátorokat, nem érik be akármilyen irányítással. A BSC Kft. jóvoltából kipróbálhattuk a Saitek csúcskategóriás kontrollereit, de inkább szereztünk egy polgári- és egy harci repülés szakértőt is, hogy kikérjük véleményüket.

A polgári pilóta szemével...

Ritka szerencsés helyzetben találtam magam: a Saitek-teszt egyik szereplője már tavaly decembere óta dolgozószobám dísze és erősen nyüstölt lakója. Szóval nem volt nehéz nekiállni a munkának, ha már felém járt a nagyobbacska doboz, benne egy kupac panellel...
Talán többen ismerik az autós játékokban megszokott kormány-pedál-sebváltó szentháromságot; higgyétek el, vannak olyan elmegyengék, akiknek a két dimenzió elég kevés. Mi a szép kék (vagy néhanapján viharosan szürke) égen érezzük jól magunkat. Szerencsénkre a kiegészítőgyártók minket sem hanyagolnak el. Az igazán megszállottak szeretnek minél élethűbb körülmények között repülni. Természetesen lehet vásárolni olyan eszközöket, amelyekből egy méretes és valósághű pilótafülke építhető, azonban igen kevés a repszimulátor-őrült, gazdag agglegények tábora. (Aki állandó párkapcsolatban él, netalántán felesége/férje akad, érti, miről beszélek.) Szóval a Saitek félprofesszionális Pro Flight Yoke-családja tökéletes kompromisszum, és bár ennek is van pénztárca- és helyigénye, de szavamra, megéri. A nálam járt együttes egy kétkezes botkormányból, két hármas gázkar-egységből, egy-egy rádió-, robotpilóta-, kapcsolópanelből és egy önálló, többcélú, állítható műszerből állt. Az összeállítás a mellékelt, saját táppal rendelkező USB-hubbal együtt pofonegyszerű, némi csavarozás szükségeltetik csupán. Annál kalandosabb a meghajtóprogramok kérdése. Az újabb, Flight Simulator X alatt a gyári driver remekül működik, de a régebbi, ugyanakkor máig nagyon népszerű, műszerrepülésre (IFR) alkalmasabb FS2004 alatt egyszerűen tragikus a Saitek-féle, külön elindítandó plugin. Nálam speciel 5-10 másodpercenként fagyott ki. Szerencsére megvan a megoldás: a Krosa SSP, ami ugyan nem hivatalos és béta-állapotú, de tökéletesen működik.
Mint említettem, a panelek a szimulátor rengeteg rendszerét, kapcsolóját képesek átvenni és vezérelni. Megemlítendő, hogy a kimentett repülések betöltésekor is hibátlanul veszik fel a rádió- és robotpilóta-vezérlő panelek a legutolsó beállításokat. A mechanikus kapcsolókat persze magunknak kell átbillenteni a megfelelő állásba.


Apropó, kapcsolók: az egyetlen morognivaló éppen itt jelentkezik. Két probléma van: az egyik a „gorillatekerő" becenevet kapott, kisebb, fekete tekerőkapcsoló, amely a rádió és a robot panelén is megtalálható. Igen keményen kell megfogni és tekerni, bár meg lehet szokni egy idő után. A másik, szerintem nem túl szerencsés megoldás a robotpilóta-panel központi tekerője: ellentétben a rádióval, itt a kétszintes gomb nem működik külön-külön. Így a 100 lábanként ugró tekerővel egy végtelenség mondjuk a 35 ezer lábas repülési magasság beállítása. Jó lett volna, ha a gomb felső része a 100 lábas finom állító, az alsó rész meg 1000 lábanként ugrik. Sebességnél meg mondjuk 1 és 10 csomó. Bárcsak a gombok és kapcsolók háttérvilágítását is megoldották volna...
Az apróbb negatívumok után az ajánlás: instant get. Teljesen átformálja a repülési élményt, hangulatossá teszi a játékot, illetve baromi jól is néznek ki mondjuk a paneleken megjelenő számsorok. Szerintem igen korrekt megoldás az olyan, hozzám hasonló FS-megszállottaknak, akik nem rendelkeznek akkora hellyel és pénztárcával, hogy „igazi" pilótafülkét építsenek.
A tapasztalataim szerint a panel az alap repülőgépekkel és a legtöbb, külön megvásárolható vagy ingyenesen letölthető repülőgéppel, panellel remekül együttműködik. Ahol a repülőgépek fejlesztői a Microsoft interface-ei helyett sajátokkal dolgoztak, ott kisebb gondok merülhetnek fel. Mindent egybevetve a Saitek Pro Flight-család polgári repüléshez fejlesztett része egy szinte hibátlan, függőséget okozó játékszer.

A vadászpilóta szemével...

Egy szűk hétre sikerült szert tenni a Saitek legújabb és egyben legösszetettebb termékére, a Saitek X-65F Pro Flight Combat Control Systemre. Ez a kifejezetten harci repülőgép-szimulátorokhoz fejlesztett eszköz valószínűleg sokaknak a szimulátorokhoz kapható HOTAS-rendszerek királyának számít, és ha nem is minden, de nagyon sok szempontból eleget is tesz a várakozásoknak.
Az X-65F sok tekintetben szakít a Saitek joystickokra és HOTAS-okra jellemző vonásokkal. Külsejét tekintve nagyon közel áll a valódi vadászgépekben található irányítószervekhez, és ellentétben két elődjével, az X-45-tel és X-52-vel, szinte biztosan nem fog „B" kategóriás sci-fi filmekben feltűnni. Persze meg kell azért jegyezni, hogy a Saitek termékeinek nagy szerepük van abban, hogy a HOTAS-ok a szerényebb vásárlóerővel bíró piacokon is elterjedtek, komoly versenyre késztetve ezzel a többi szereplőt. Az X-65F az anyagát és kidolgozottságát tekintve egyértelműen a HOTAS-ok legfelső kategóriájába tör be. Maga a bot, és a két hajtómű különálló kezelését lehetővé tevő osztott gázkar fém ugyan, de a talpazatuk műanyag - bár ezt egy fémváz zárja körül. Ennek megfelelően mind a gázkar, mind a botkormány kellően nehéz, de ha esetleg szeretjük rángatni az egyik vagy másik, esetleg mindkét kezelőszervet, úgy lehetőségünk nyílik a mellékelt tépőzárakkal való rögzítésre, de akár csavarokkal is az asztalhoz erősíthetjük.


Ha azt hittük, hogy már csak a méretek miatt is nehéz feladat a rögzítés, akkor számoljuk csak össze a boton és gázkaron lévő gombokat, csúszkákat, tekerőket stb. Összesen 15+2 gomb, egy-egy nyolc, illetve kétirányú kapcsoló, hét négyirányú kapcsoló, hét tengely, egy egérvezérlő és egy egérgörgő áll rendelkezésünkre. Az egyszerű megkülönböztethetőség kedvéért ezek szinte mind különböző formájúak. A négyállású üzemmód-kapcsolóval ez összesen 408 programozási lehetőséget kínál, ami jóval több, mint bármilyen más, jelenleg kapható HOTAS-é.
Az ergonómiai kialakítását tekintve nehéz nem észrevenni az amerikai F-16-os botjával való közös vonásokat, ám ellentétben a vadászgéppel, amelynek botja képes egy kicsit kitérni mind a négy irányba, az X-65F teljesen merev. Az oldalkormányok kezelésére szolgáló pedálok nem részei a csomagnak, ennek ellenére a Saitektől megszokott módon, a bot csavarásával ezen kormányfelületek vezérlése is biztosított.
A gázkar formájának kialakításánál a Saitek valószínűleg saját kútfőből merített. Hihetetlen mennyiségű gombbal, kapcsolóval zsúfolták tele, és egy méretesebb bal kéz bizony a gázkar mozgatásánál óhatatlanul is hozzáér az ujjak végénél lévő négy- és kétirányú kapcsolókhoz. Gondot okozhat a gázkar egészének mozgatása: a leglazább helyzetben is viszonylag nagy erőt kell kifejteni a mozgatáshoz, ami jelentősen megnehezíti a „fűrészelést", azaz a gázkar kis úton való finom előre-hátra mozgatását, amely egy másik gép kísérése közben elengedhetetlen. Dicsérendő viszont, hogy nemcsak a gázkar útjának végén találkozunk egy kis ellenállással, amelyen a gázkart áttolva kapcsolhatjuk az utánégetőt, hanem az út elején is, azaz a gázkart az alapjárat ellenállásán áthúzva a hajtóművet a gázkarral kapcsolhatjuk le, ahogy azt a valóságban is lehetséges.


Szoftveres támogatottságot tekintve az összkép elég vegyes. A HOTAS vezérlőpultjában mindent személyre szabhatunk. Szomorú képet mutat azonban az SST, ami tulajdonképpen csak a korábbi Saitek HOTAS-ok X-65F-re szabott változata. Bármennyire is felső kategóriás maga az eszköz, a szoftver sajnos nem lépett fel erre a szintre. Szerencsére ez azonban a könnyebben orvosolható, mintha fordított lenne a helyzet.
A szűk egy hét alatt gyűjtött tapasztalatok alapján a következők mondhatók el: az irányítást szokni kell, főleg azoknak, akik akár már évtizedek óta hagyományos joystickekkel repülnek. Hihetetlenül precízen irányított erőkifejtést igényel, főleg intenzív manőverezés közben, ugyanakkor finom kezelést igénylő helyzetekben, például kísérés vagy légi utántöltés, túlzás nélkül páratlan precizitást nyújt. Mivel egy teljesen új modellről van szó, nehéz megmondani, hogy mennyire lesz tartós, de valószínűsíthető, hogy az élettartamra azért odafigyeltek a Saiteknél. Mellesleg, aki ilyen eszköz beszerzésén gondolkodik, kezdjen el gyúrni, mert még a legpuhább beállításon is izomláza lesz egy-két óra repülés után - nemcsak az alkarjában, de még a vállában is.

 

Hirdetés
Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb hírekről! Engedélyezd az értesítéseket, cserébe elsőként tudod meg, ha bejelentik a Half-Life 3-at! (Nem spamelünk, becsszó!)