Tegnap délután végre valahára megkaptuk a Red Dead Redemption 2 első játékmenet előzetesét, amely tökéletesen elérte a kívánt hatást: ezeket a képsorokat látva azok is borítékolhatóan elkötelezték magukat a játék mellett, akik esetleg eddig még kételkedtek volna - bár kétséges, hogy akad-e egyáltalán ilyen nehezen meggyőzhető alak a világon. Cseppet sem csodálkoztam, hogy a trailer élesítése után nem sokkal HP is azonnal írt nekem és közölte, ez bizony első napos vétel kell, hogy legyen a csapatnak. Persze ez nem is volt soha kérdés. Most pedig, hogy láttuk, pontosan mire is számíthatunk majd a Red Dead Redemption 2 hatalmas nyílt világában, ideje tüzetesebben is átnézni az előzetest, mert lehet, hogy pár apróbb részlet felett esetleg elsiklottatok - és itt most nem csak arra gondolok, hogy a játékbéli lovak teljesen élethűek, a lábuk között is az himbálózik, aminek himbálóznia kell. Nyilván ez is valami.
Mocskosan gyönyörű Vadnyugat
Első körben nyilván a Red Dead Redemption 2 letaglózóan csodás grafikája kelti fel az ember figyelmét. Egy Rockstar játéktól elvárható, hogy mutatós legyen, de a RDR 2 tényleg lenyűgözően fest. Az igazi döbbenetet pedig az olyan apró részletek jelentik, mint például a sár megjelenítése. Azt már megszoktuk, hogy ha havas tájon barangolunk egy nyílt világú AAA játékban, akkor a hótakaró bizony nem marad érintetlen lépéseink nyomán, szépen besüpped a talpunk alatt.
Természetesen a RDR 2-ben sincs ez másképp, azonban a Rockstar csapata a sárral sikeresen szintet lépett a környezeti interakciók terén.
Főhősünk, Arthur Morgan ruháján azonnal meglátszik a kosz, ha épp egy pocsolyában bukfencezik egyet, a saras városi utakon pedig a lovasszekerek kerekének nyoma egyből kivehető lesz, ha elhalad egy jól megpakolt kordély.
Ezt a vizuális gyönyört még tovább képes fokozni az, ha épp zuhog az eső. A szétplaccsant sárkupacok és földdarabok között apró pici medrek keletkeznek, ahol szépen felgyűlik az esővíz, az így létrejövő miniatűr tavacskákba pedig egymás után csobbannak az esőcseppek. Az arra fogékony játékosok garantáltan hosszú perceket töltenek majd az ilyen realisztikusan prezentált természeti jelenségek csodálatával. 4K-ban kapjuk az áldást, ha erősebb konzol és megfelelő kijelző van a háznál, az ilyen apróságok miatt érdemes az erősebb hardveres környezet.
Lovakrul
Nem mehetünk el szó nélkül a fentebb említett hátas jószágok mellett sem. Arthur Morgan hűséges paripái fajtájuktól függően eltérő tulajdonságokkal bírnak, legtöbbjüket pedig annak rendje s módja szerint meg is kell szelídíteni, hiszen kritikus helyzetekbe egy vad, zabolázatlan ló inkább hátrány, mint előny. Ló és lovasa között szoros kapcsolat jöhet létre, ha nem sajnáljuk az időt a négylábú pajtás ápolására, szeretgetésére. A megfelelő nyereg kiválasztása is kulcsfontosságú lesz, mivel ennek rekeszeiben tárolhatjuk az extra fegyvereket és készleteket.
Az okos cowboyok maguk kefélik ki a lovuk sörényét és ügyelnek az állat minden szükségletére, így biztosak lehetnek abban, hogy a jószág nem bokrosodik meg egy pisztolypárbaj kellős közepén.
A legtöbb játékban magától értetődik, hogy lovunk az összes élethelyzetben nyugodtan, baltaarccal nézi végig az eseményeket (kivéve Keszeg, ő teljesen random csoda), a RDR 2 hátasai azonban a valódi állatokra hajaznak. Ápolgatásra váró pici lelkük mellett a küllemük is teljesen realisztikus. Nem emlékszem mikor láttam utoljára (ha láttam egyáltalán) ilyen életűen mozgó farokszőrzetet, hajlamos az ember elhinni, hogy a lovacska tényleg azért legyezi vele magát, mert nem bírja a hőséget.
Vadat és halat, s mi jó falat
Arthur saját lovai mellett a helyi faunával is elég közeli kapcsolatot fog ápolni, az állatvilág nem nézni tétlenül azt, ha a területükre tévedünk. Farkasok, medvék, sőt akar krokodilok is keresztezhetik az utunkat, az állatok pedig egymást sem kímélik: a RDR 2 világában világosan látszik majd, ki a préda és ki a ragadozó. Az utóbbi szerepkört mi is magunkra ölthetjük, ha vadászni indulunk.
A becserkészett és elejtett állatok egyrészt élelmet biztosíthatnak a táborhelyünkön élő népes csapat számára, másfelől pedig a vadak szőrméjét a helyi boltban is értékesíthetjük.
Később a megszerzett summáért fegyvereket vagy más nélkülözhetetlen felszereléseket vásárolhassunk, vagy ha úri kedvünk éppen úgy tartja, akkor a szalonban is elverhetjük a pénzünket.
Érdekes egyébként, hogy a friss előzetesben láthattunk először sivatagi beütésű tájakat ég felé meredő hetyke kaktuszokkal, színes gyíkocskákkal és persze az elmaradhatatlan homokba süppedt marhakoponyákkal. A most megmutatott képsorok alapján a sivatagi területek is legalább olyan gazdagok lesznek a látvány terén, mint a játék többi helyszíne.
Otthon, édes otthon
A Van der Linde banda szekértábora szolgál valódi főhadiszállásként, Arthur ide térhet majd vissza megpihenni két küldetés között és persze itt ápolhatja kapcsolatait a táborhely többi lakójával. 1899-ben a banda még fénykorát élte, a törvényen kívüli bagázs számos taggal rendelkezett, ez pedig rengetek potenciális NPC barátot és hozzájuk kapcsolható mellékküldetést jelent.
A RDR 2 narratívájának egyik központi eleme lesz a bandatagokkal közös kalandozás, az általuk kínált feladatok elvégzése.
A tábor folyamatosan igényli majd az élelmiszer utánpótlást és azt egyéb készletek szinten tartását, a kellő morál megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy ezekre is figyeljünk, miközben persze az sem árt, ha azért a bandita életmód kellemesebb részeit sem hanyagoljuk el, magyarul figyelünk rá, hogy az erszényünk is mindig teli legyen.
A Rockstar munkásságának ismeretében teljesen biztosak vagyunk abban, hogy az írók kitesznek majd magukért és nyoma sem lesz hasonló kaptafára felhúzott tucatküldetéseknek - erről írt már Paca is nektek a német GameStaros kollégákat idézve. Erre garanciát jelent már az is, hogy biztosítottak mindenkit, nem találkozunk sosem kipipálható listákra épülő missziókkal, ezeknél jóval összetettebb feladatokat kapunk. Ma eléggé divatos úgy összerakni a küldetéseket, mint ahogy az ember a piacra indulás előtt összedobja a bevásárlólistáját, ezért örömteli, hogy a Rockstar nem elégszik meg ennyivel.
Beszéljenek a fegyverek
Nem lehet szép szavakkal megoldani minden konfliktust, a Vadnyugaton sokszor egy puskalövés tett pontot a vitás kérdések végére. A RDR 2-ben nyilván sokan a pörgős harcokat várják leginkább. A fejlesztők szerint az összes játékbéli lőfegyver eltérően viselkedik, különbözik az, hogy mekkorát rúgnak vissza egyes pisztolyok és puskák, valamint az újratöltési sebesség is markánsan eltér. Elég merész kijelentés az, hogy nem találkozunk két ugyanolyan flintával, de pont a Rockstar csapata az, akiknek hajlamosak vagyunk ezt elhinni. Még ha kicsit kétkedve is.
2018-ban már elég cikinek számít, ha egy kilőtt ellenfél rongybabaként esik össze, a fizika törvényeire fittyet hányva. Mindenki megnyugodhat, ebben a játékban erről szó sem lesz. Az Euphoria névre keresztelt fizikai motornak köszönhetően a karakterek virtuális csontvázzal és izomzattal is rendelkeznek, ezeknek hála pedig elvileg tényleg úgy kell elterülniük egy halálos lövés után, mintha valódi hús-vér emberek lennének.
A gameplay trailerben látott lövésváltások esetében mi is megtapasztalhattuk azt, hogy ez tökéletesen működik.
Ígéretesnek tűnik az ökölharc is, ami hasonló címekben eddig még nem igazán látott mélységeket rejthet magában. Ismét a realisztikus megjelenítés és a kendőzetlenül mocskos stílus az, ami miatt úgy érezheti a játékos, hogy egy vérbeli western moziba csöppent, ahol a szereplők pontosan megtervezett koreográfia alapján csépelik egymást, pedig a valóság az, hogy mi nyomkodjuk a gombokat. Az animáció folyamatos és reccenésmentes, egy csomó verekedős játék megirigyelhetné azt, amit pusztakezes harc címszó alatt összedobtak az alkotók.
Élni és élni hagyni
A játék egyik legegyedibb és leginkább lenyűgöző aspektusa a jelek szerint az az interakciórendszer lesz, amelyhez foghatóval még sosem találkoztunk. Ha összefutunk egy idegennek, akkor nem csak az a lehetőség kínálkozik, hogy a megszokott módon elindítsunk vele egy párbeszédet, hanem egy-két gomb segítségével csak nemes egyszerűséggel ráköszönhetünk a felénk lovagoló vándorra, megdicsérhetjük a lovát, de akár bele is köthetünk a helyi kemény legényekbe - utóbbi nyilván garantál egy kiadós bunyót.
Olykor még ezeket a gombokat sem kell használnunk, mégis alakítani fogjuk a sorsunkat. Elég valakire rátartani a fegyverünket, rögtön sikerül megfélemlíteni az illetőt és bebiztosítjuk, hogy a világon senkinek se meséljen arról, mi épp milyen kevésbé legális tevékenységben vettünk részt. Ugyanezt érhetjük el, ha levisszük őkelmét a földre és pár jól irányzott pofonnal jobb belátásra bírjuk. Előfordulhat az is, hogy a préri kellős közepén szemtanúi leszünk egy rablótámadásnak és a fosztogató marcona nem szeretne velünk is megütközni, inkább ékes szép szavakkal tudtunkra adja, húzzunk innen a bánatba.
Ha ekkor simán csak tovább állunk, akkor ugyan a szerencsétlenül járt áldozat sorsát biztosan megpecsételjük, de kihagyunk egy felesleges harcot.
Ezek a cselekedeteink mind egy szálig alakítják a történetet, meghozott döntéseink következményeit akár hosszú játékórákkal később is viselnünk kell. Barátokat szerezni legalább olyan gyors és egyszerű lesz a RDR 2-ben, mint ádáz ellenségeket.
A Marston család
Kanyarodjunk még vissza egy kurta pillanat erejéig a Van der Linde bandához. A táborbéli életet bemutató jelenetek közül az egyiknél ugyanis ott csücsül a kedvesen pattogó tábortűz mellett maga az előző epizód főhőse, John Marston, sőt felesége Abigail és fia az ifjú Jack is. Szemmel láthatóan a kis család itt még boldog, szegények nem is tudják, mi vár majd rájuk pár év múlva. Marston szerepeltetése egy csomó izgalmasnak ígérkező lehetőséget biztosít arra, hogy még többet megtudjunk a múltjáról, illetve arról, hogy egészen pontosan hogyan is jutott el abba az élethelyzetbe, amelyben az első Red Dead Redemption elején találjuk.
Biztosan akad azért még pár részlet, ami esetleg a mi figyelmünket is elkerülte az előzetes nézése közben. Éppen azért arra kérünk benneteket, hogy ha kiszúrtatok valami érdekes apróságot, akkor ne habozzatok a kommentek között beszámolni róla, illetve persze arról is induljon meg a diskurzus, hogy kinek mik az elvárásai a játéktól az eddig látottak alapján. Október végéig van még időnk.
