Ebben az évben is menetrendszerűen érkezett a Konami futballszimulátor-sorozatának legújabb kiadása. A 2018-as verziót hosszú idő után már nem fejlesztették az előző konzolgenerációt képviselő Xbox 360-ra és PlayStation 3-ra, így a PES Productions magasabb fokozatba kapcsolhatott a grafikai fejlesztések terén, hogy PC-n, One X-en és PS4 Prón is kihozza a csapat a maximumot az eddig is pompásan és látványosan működő grafikai motorból. A Fox Engine-t egyébként már 2013 óta használja a Konami - a Pro Evolution Soccer sorozatot a PES 2014 óta ez a motor hajtja, de például a Metal Gear Solid V-öt és annak kvázi fizetős demóját, a Ground Zeroest is a Foxszal készítették. Ez főleg a PC-sek számára lehet jó hír, ugyanis a PES 2019 gépigénye nem túl vészes, és a játék nagyon jól optimalizálva fut a kicsit gyengébb asztali gépeken is.
Licencek háborúja
A Pro Evolution Soccer szériával szemben már a kezdetek óta az a legnagyobb rajongói kifogás, hogy a Konami képtelen megszerezni a legnagyobb ligák licenceit, és a sztárcsapatok helyett generikus klubokkal vagyunk kénytelenek játszani. Ezeket a csapatokat illetően sokáig még azt is problémás volt megoldani, hogy a játékosok valódi névvel szerepeljenek, ami rengeteget vett el a játékélményből. A franchise 2018-as kiadása előtt a Konami viszont büszkén hirdette, hogy a sorozat történetének eddigi legtöbb licencelt bajnokságát, csapatát és játékosát fogják felvonultatni, és ezen a téren is fel fogja venni a harcot a játék az EA Sports hivatalos FIFA-licenceivel működő sorozatával. Ennek a kijelentésnek sikerült is eleget tenni: a Pro Evolution Soccer 2019-ben már összesen 355 klub felett vehetjük át az irányítást, ezekből pedig 293 egyesület hivatalos jogával rendelkezik a játék. A tavalyi kiadáshoz képest ez 22 új csapatot és 79-cel több licencelt klubot jelent. Sajnos a legnépszerűbbek, mint az angol, a spanyol, a német és az olasz első osztály jogait idén sem sikerült megszerezni, azért így is kedvünkre válogathatunk a csapatok közül.
Összesen 14 licencelt liga elérhető a játékban, közte olyan újdonságokkal mint a francia első- és másodosztály, a PES-exkluzív Russian Premier League (vagyis az orosz élvonal), valamint az AFC Champions League, amely az ázsiai régió bajnokok ligája. Azért az európai élvonal klubcsapatai közül még mindig partnerkapcsolatban áll a Konami a Liverpoollal, a Barcelonával, az Inter Milannal, az AC Milannal és az Arsenallal, de idén még több nagy klub jogait sikerült megszereznie a kiadónak. A német élvonalat illetően sajnos nem tudtak megegyezni a Borussia Dortmunddal, de helyette bekerült a játékba a Schalke 04. Újdonság még a PES 2019-ben az AS Monaco csapata, illetve a skót labdarúgás két ikonikus egyesülete, a Celtic és a Rangers is.
A licencelés terén viszont hatalmas érvágás a Konami számára az UEFA-jogok elvesztése - ezek idén már a FIFA sorozatot illetik. Az Európai Labdarúgó-szövetséggel tíz évig szerződésben állt a PES sorozat, de a felek nem tudtak megegyezni, így a PES 2019-ben már nem játszhatunk az UEFA-bajnokok ligájában, az Európa-ligában és az UEFA-szuperkupában sem. Ezek helyett természetesen elérhetőek az ugyanolyan rendszerben működő, generikus nevű ligák, de azért mégiscsak más érzés a BL-serlegért küzdeni minden szezonban, mint egy olyan kupáért, amelynek másolatát akár meg is vásárolhatjuk egy belvárosi üzletben. Összességében viszont nagyon sok lehetőségünk van, így akit eddig sem zavartak a hiányosságok, azt most sem fogják. Sőt még örülhetünk is, hiszen ezen a téren nagyon jó irányba indult el a sorozat.
Fizika mindenek felett
Az egyre több licenc mellett a Pro Evolution Soccer 2019 legnagyobb erőssége egyértelműen a látvány és a fizika. Már a tavalyi kiadás grafikája is nagyon erős volt, és idén további rengeteg apró javítást és pluszt adott hozzá a PES Productions a játékhoz; már néhány meccs lejátszása után láthatjuk és érezhetjük, hogy egy vérbeli szimulátorral van dolgunk. Az alapmechanikák és az irányítás nem változtak, így akinek már ismerős a sorozat, könnyen ráérezhet a játékra rögtön az első meccsen. Annak viszont, aki nincs képben a PES-sel kapcsolatban, érdemes lehet a Training-móddal kezdenie, és elsajátítania legalább az alapokat, jobb esetben az összetettebb mozdulatokat, mert úgy lesz igazi élmény a játék, ha tényleg tudjuk, mit csinálunk, és nem csak vaktában lövöldözünk a kapura minden szögből.
A játékosok mozgása egyébként roppant természetesnek hat - nekem csak a sprintanimációk tűntek első ránézésre kissé furcsának -, és a fejlesztők rengeteg új animációval bővítették a játékot, így tényleg csak nagyon ritkán fogjuk többször ugyanazt az akciót látni. A passzolás kiválóan működik: precízen irányíthatjuk, hogy hova és milyen erővel szeretnénk küldeni a labdát, játékosaink pedig ennek megfelelően reagálnak a mozdulatokra. Nyilván hibázni is fogunk, de ezekben az esetekben is jó volt látni, ahogy például az eredeti célpont inkább megtorpant, mert látta, hogy nem éri el az átadást, viszont a következő vonalból érkező játékos jól olvasta a helyzetet, és elindult megszerezni a labdát. A mesterséges intelligencia sem teljesen buta a felvázolt szituációkban. Vannak esetek, amikor megkérdőjelezhető döntést hoz a gépi ellenfél, de akár már közepes nehézségi szinten is kellő "ésszel" játszik az MI.
A passzjátéknál - és persze általában is - látványos a játékosok, illetve a labda fizikája. A testi kontaktok egyáltalán nem tűnnek szkripteltnek, nagyon élethű a küzdelem és a kisebb lökdösődés is a labdáért. A leglátványosabb ütközések persze a nagyobb szerelések alkalmával észlelhetőek, és annak is hatalmas jelentősége van, hogy milyen szögből csúszunk be egy védőnkkel. Ezekhez kapcsolódóan a bíró többnyire konzisztensen és közel hibátlanul fújja le a szabálytalanságokat, és ahogy a való életben, a játékban is alkalmazzák a játékvezetők az előnyszabályt, majd a támadást követően kiosztják az illetékeseknek a jól megérdemelt sárga lapot.
A labdakezelésről pedig szinte csak szuperlatívuszokban lehet írni. A játékszer mozgása nincs teljesen a játékosokhoz kötve, nem fogjuk soha azt érezni, hogy egy focista lábához van ragasztva, és az ügyesebben cselező sztárok sem megfoghatatlanok, ha elkezdenek cselezni. Támadóként pedig nekünk is oda kell figyelnünk, hogy ne vigyük túlzásba a "táncot", mert egy rossz mozdulat gyors ellentámadásba fulladhat. A labdára egyébként a természeti környezet is hatással van, és néha egy kicsit kiszámíthatatlanul viselkedik a bogyó, de ez csak még izgalmasabbá és élethűbbé teszi a mérkőzéseket.
Nem minden arany, ami fénylik
Magára a focira tehát alig lehet panasz, viszont a prezentáció és a látványvilág továbbra is hagy kívánnivalót maga után. A legtöbb mérkőzésen átlagos a hangulat, de néhány kiemelt stadionban azért megjelennek az ismertebb szurkolói nóták. A kommentár viszont rettentő unalmas és inkonzisztens. A bemondó néha túl izgatottá válik teljesen normális helyzetek alatt, és nem is kell túl sokat játszanunk, hogy visszaköszönjenek ugyanazok a dialógusok és szállóigék. A menük látványvilága egy kicsit gagyinak hat, és valamiért a kilépésgombot az Extras fül alá pakolták, ami elég mókás és furcsa megoldás. Nem kaptunk új játékmódokat, viszont a Master League-ben több lehetőségünk csapatmenedzseléskor, és a myClub is változott kicsit. A cikk írásakor viszont gyakorlatilag lehetetlen csatlakozni az online szerverekhez, így amíg ezen a téren nem javít a Konami, legalább rengeteget gyakorolhatunk az offline módokban. Annak, aki jobban szeret egyedül játszani, és csapatot építeni, a PES 2019 kiváló alternatíva a FIFA idei kiadása mellett.
