Adó, FIFA, PES… hogy ezek mindig jönnek, az biztos! Utóbbi kettő azért nem akkora teher, legalább minden digitálisfutball-rajongó kiválaszthatja, melyik játék megoldásai állnak közelebb a szívéhez. Előre le szeretném szögezni, hogy az örök érvényű vitát, miszerint melyik élethűbb, jelenleg eldönthetetlen kérdésnek tartom, ugyanis mindkét program csinál néha roppant élethű, néhol pedig teljesen eszement dolgokat, szóval ilyen szempontból tényleg egyéni ízlés dolga, melyiket tudjuk inkább elfogadni. Viszont a szubjektív dolgoktól eltekintve jócskán akad itt kérem szépen objektív megfigyelni való is, pláne, hogy a rivális FIFA immár bő egy hónapja megjelent. Lássuk hát, mit tud felmutatni a Konami sorozata ebben az évben.
A két rivális focijáték fejlesztői és marketingesei évek óta tulajdonképpen ugyanazokat a dolgokat fogalmazzák meg, csak más szavakkal. De ezt nem rosszallóan mondom, hiszen egy adott sport feldolgozása esetén eléggé behatároltak a fejlesztési útvonalak: még több élethű sportoló, stadion és úgy általában atmoszféra, fizika, mozdulatok és MI.
Igaz amit látok, vagy csalfa látomás?
Az első és legfontosabb dolog a PES-sel kapcsolatban, hogy mennyi licencet tudtak megszerezni a jómunkás Konami dolgozók, ugyanis jól tudjuk, hogy ezen a téren bizony a FIFA mindig is egy lépéssel előttük járt. Ez még mindig így van, de már ez a lépés évről évre egyre kisebb. A legszomorúbb talán az angol bajnokság, pedig biztosan sok magyar szurkoló örült volna kedvenc csapatának, mégis csak a Manchester United szurkolói találhatják meg kedvenceiket úgy, mint a valóságban. Spanyolországban ezzel ellentétben remek a helyzet, az olaszoknál szintén, Portugáliában a Porto, a Benfica és a Sporting járt jól; német bajnokság nincs. Habár a Bayern München azért egyéb európai csapatként bekerült (ami azért nem árt, lévén hogy Götze az egyik fő reklámarc), illetve például az Allianz aréna megtalálható a 12 licencelt stadion egyikeként. Most az ázsiai és dél-amerikai bajnokságok és csapatok felsorolásától eltekintenék, hiszen egyrészt elenyésző számú rajongójuk lehet hazánkban, másrészt pedig nehéz lenne megállapítanom, mennyire valósághűek a csapatok.
Nagyon nem látom viszont értelmét a kamunevekkel ellátott klasszikus európai és világcsapatoknak. Hiszen azoknak pont az lenne a lényege, hogy már visszavonult sztárokkal játszhassunk; de így kit érdekel? Természetesen tudom, sokan arra gondolnak ilyenkor, hogy nagyon sok nem hivatalos kiegészítés, mod, mez, javítás felrakása után ezek a problémák mind tovatűnnek, de higgyétek el, sokan, akik csak arra vágynak, hogy leüljenek pár percre naponta, nem fognak ezekkel szórakozni, és ha nekik például a BundesLiga a kedvencük, máris ott ette meg a fene az egészet.
Na de ha így elmentünk negatív irányba, nézzük meg az egyik legnagyobb piros pontot is, ami pedig nem más, mint a Bajnokok Ligája licenc. Kifejteni is felesleges a futballrajongók számára, milyen hangulattal bír, ha felcsendül a BL-himnusz, és ez tényleg nagyon hiányzik a FIFA-ból, illetve ezen kívül itt megtalálhatóak az Európa Liga (régebben UEFA-kupa), a Copa Libertadores, az Ázsiai BL (AFC) és a Sudamericana összecsapásai is.
Akkor legyen már gól
Az első indítás után nagyon okosan gondoltak a FIFA-ból idetévedt kis lurkókra, ugyanis alapból kiválasztható egy olyan kontrollerkiosztás, ami 90 százalékban megfelel a FIFA irányításának. Ettől függetlenül sok sikerélményre az éppen áttérni igyekvők az első körben ne számítsanak, maximum legkönnyebb fokozaton. A menüt látva mindenki döntse el, melyik cég koppintotta le a másikról a stílust, mindenesetre nagyon hasonló a két játék ilyen szempontból; viszont mindenképp negatívum, hogy a PES érzésre sokkal több ideig töltögetett – legalábbis PS4-en –, az opciók között járkálva, ami egy idő után roppant idegesítő lett. Amúgy megdöbbentő a hasonlóság, szinte ugyanazokat a füleket tartalmazzák, hasonló elrendezéssel, opciókkal. Itt valaki perelni fog.
Csapatbeállítási lehetőségeink hűen tükrözik, miben tér el játékmenet szempontjából a két játék. A PES 2015 jóval inkább megkívánja a tudatos csapatfelépítést és folyamatos taktikázást, mint a FIFA 15 trükközésre és egyedi megoldásokra építő játékmenete. Itt is számítanak persze a sztárok, de sokkal kevesebb gólt leszünk képesek szerezni egyedi akcióból, mint megszokhattuk a FIFA villámgyors támadásai során. Ezzel együtt lassabbnak érződik az egész játékmenet és a meccsek, de ez semmiképp sem negatívum, sőt biztos vagyok benne, hogy némely FIFA-ból kiábrándult játékos pont itt fogja megtalálni a számítását.
A grafika a felismerhető sztárok arcait elnézve igen jó, viszont a stadionok, a pályák egyéb részei sok helyen hihetetlenül igénytelenek. A csapatok bevonulására szolgáló, csőszerű folyosó textúráját öt perc alatt rekonstruálnám a paint brushban, holott nincs túl nagy grafikusi gyakorlatom. A licencelt stadionok nem olyan rosszak, hiszen tényleg hasonlítanak a valódiakra, de a semleges pályák egy több éves játék szintjét súrolják, jellemzően alulról. A játékosok teste sem rossz, de ebben idén a FIFA által magasra rakott lécet nem sikerült megugraniuk, ezen a fronton az EA megoldásai kétségkívül messze látványosabbak. A kommentátor sajnos több éves lemaradásban van a FIFA esemény-lereagálásához képest; konkrétan megesik, hogy percekig csak a neveket említi. Ezen az EA már messze túljutott, az ő kommentátoruk idén még azt is bemondta pár napja, hogy Halloween van.
Hosszabbítás?
Az egyes területeken tapasztalható lemaradások ellenére ismét érdemes számolni a PES sorozattal, ami néhány éve még nem így volt. Aki taktikázóbb, időigényesebb, de kissé mélyebb játékmenetet kíván, annak tökéletes választás; aki viszont az indítástól számított két percen belül már gólt akar rúgni, maradjon a FIFA mellett. Hajrá, PES, csak így tovább, jövőre már nem elégszünk meg a jó bizonyítvánnyal.
