A Pokemon GO megjelenésének hetében sok ötletes megoldást láttunk, kezdve onnan, hogy valaki csak kocsival fuvarozik a PokeStopok közt, egészen addig, hogy valaki a ventillátorára köti, vagy a bakelit lejátszójára helyezi a telefonját. Később aztán, amikor az önjelölt hackereknek már több idejük volt ismerkedni a játékkal, megjelentek a különböző térképek, amik valós időben mutatják a környezetünkben lévő Pokemonokat. Sokak már ezek kapcsán is úgy gondolták, hogy elveszi a játék értelmét, de itt az embernek legalább még mindig ugyanannyit kellett sétálnia - mára azonban már a kanapénkban ülve is túl tudjuk szárnyalni a többi játékost.
Több különböző bot közül is választhat az, aki csalni akar a játékban, sőt, ha valaki nagyon nem tud mit kezdeni a pénzével, akár vásárolhat is alkalmazást az accountjának fejlesztéséhez (azt, hogy ezen vannak, akik nyerészkedni akarnak, már inkább ne is kommentáljuk). Ezek a programok lényegében azonban mind ugyanazt csinálják: hamis adatokat küldenek a Pokémon Go szervereinek a játékos helyzetéről és cselekedeteiről.
Általában egy ilyen alkalmazással csak annyi a dolgunk, hogy megadjuk felhasználónk adatait, majd egy tetszőleges koordinátát, ahonnan indulni akarunk (általában egy nagyváros közepét), kényelmesen elhelyezkedünk és hagyjuk a telefonunkat magától dolgozni. A bot megkeresi a közelben lévő Pokemonokat, majd hamis GPS adatokat előállítva sétálást szimulál. Amikor a Pokemon közelébe kerül, egy, a szervernek küldött üzenet segítségével annak elkapását jelzi, és indul tovább a következő felé.
A botok a "sétálás" miatt képesek a tojások kikeltésére is, de emellett fejlesztik a Pokemonokat, betérnek a PokeStopokba és becserélik cukorra a többször meglévő lényeket. Mindezt a saját algoritmusuk szerint teszik, ami a legnagyobb hatékonyságra törekszik. A korábbi kerülőutakat össze se hasonlíthatjuk a botokkal, amik API hívásokat használva bármilyen cselekvés nélkül azonnal tökéletes dobást produkálnak.
Az automatikusan működő botok óránként akár 50 000 XP-t is gyűjthetnek, aminek folyamatáról általában szöveges kimenetben tájékoztatják a felhasználót. A legjobb példa ezekre az a játékos, aki elérte a lehető legmagasabb, 40-es szintet a játékban egy bot segítségével: az ő állítása szerint egy ilyen eredmény rendes játékkal évek munkáját jelentené. Botja segítségével ráadásul még egy 3375-ös Dragonite-ot is sikerült szereznie emellé. Természetesen ő a kísérlet után törölte is a felhasználói fiókját, de valószínűleg nem mindenki lesz ilyen nagylelkű, néhányan inkább beállnak a legközelebbi edzőterembe.
A normális játékosoknak, akik nem sétálnak éjjel-nappal fix sebességgel Pokemontól Pokemonig, esélyük sincs a botok ellen fejlődésben. Emiatt a Niantic is küzd a csalók ellen, de eddig ban leginkább csak azokat az embereket érte, akik kevésbé kifinomult GPS zavarók segítségével Peking és New York közt ugráltak másodpercenként, mindenhol a legritkább lényeket elfogva. A botoknál azonban akár maximális sebességet is beállíthatunk, így az ilyen módszerek őket nem kapják el.
A Niantic már előző játékában, az Ingressben is kellett, hogy foglalkozzon hasonló problémákkal. Bár ott se sikerül a mai napig minden csalót elkapni, de van lehetőség csalás észlelése esetén feljelenteni más játékosokat, akiknek az esete kivizsgálásra kerül. Ez azonban a Pokemon GO-ban általában nem kivitelezhető, hisz játékosként sose tudjuk eldönteni valakiről, hogy az honnan szerezte az erős Pokémonját.
Természetesen vannak olyan jelek, amik leleplezhetik a csalókat: senki se vadászik Pokémonokra megállás nélkül egész nap, és hajnali 3-kor is csak a Valor csapat kel fel edzőtermeket foglalni. A Nianticnak azonban nagyon kell figyelni arra, hogy csak olyan módszereket alkalmazzon, ami véletlenül se tilt le becsületes játékosokat - emiatt, és a játék nagy játékosbázisa miatt azonban valószínűleg a csalók sokáig egy lépéssel előttük fognak járni.
