Kedves Legkeményebb Embere a PlayIT-nek!
Sajnos nem ismerjük egymást személyesen, de szeretnék feléd néhány kósza gondolatot közölni. Azt hiszem, neked és nekem van egy közös élményünk 2016. november 26-ról, mivel te őrületesen jó ötletnek tartottad, hogy a csarnok mögött parkoló autómra felmássz, és azon végiggyalogolj.
Értem én, hogy fiatalság bolondság, és azt is értem, hogy olykor támadnak az embernek fura gondolatai, amik a haverok előtt pillanatnyilag jó ötletnek tűnnek, de azért mindennek van egy határa. Nem tudom, ki vagy, és hiába is fenyegetőznék azzal, hogy a lábnyomok alapján majd a rendőrség szépen kideríti, és nyakon csíp, mert tudjuk, hogy erre nagyjából semmi esély. Szóval ne félj, ez a levél nem a fenyegetőzésről szól.
Ami viszont biztos, hogy most van egy autóm, melynek a tetején van két rohadt nagy horpadás, aminek a javítása valószínűleg komoly összeg lesz, de komolyan mondom, nem is feltétlen a nem várt kiadás az, ami a leginkább elkeserít, bár attól sem lesz mosolygós az arcom így karácsony előtt. Sokkal jobban fáj, hogy te képes vagy ilyen szinten semmibe venni mások értékeit, és még csak végig sem gondoltad, hogy abban a négykerekű valamiben valakinek vagy valakiknek nagyon sok munkájuk van. Mi a feleségemmel nem vagyunk abban a szerencsés helyzetben, hogy a szülők alánk tettek egy lakást, vagy beszállhattunk apa vállalkozásába, hanem mindent, amink van, a saját két kezünkkel kerestünk és keresünk most is meg. Pont, mint ahogy a tőled nagyon különböző emberek milliói teszik ebben az országban, és milliárdjai a bolygónkon.
Viszont annak, hogy a javak nem hullanak az ölünkbe, egyértelmű előnye, hogy emiatt nagyon is tudjuk értékelni azt, amink van. Bár neked, aki összebarmoltad az autót, valószínűleg ezek a dolgok nem mondanak semmit, hiszen sejtésem szerint még a jeles eseménynél viselt Adidas cipődbe is több értelem szorult, mint amennyi beléd.
Arról sincs fogalmad, hogy milyen érzés hosszú évek munkájával újra és újra kitaposni magad a sárból, mígnem úgy dönthetsz, hogy 40 éves korodra talán megérdemelsz valamit, ami eddig nem volt. 13 évnyi Suzuki Swift használat után végre olyan autót vehess, amit nem visz el a bank, ha éppen likviditási problémáitok támadnak, végre nem ér benne össze a könyököd a feleségedével, a papírkaszni nem akar felszállni autópálya tempónál, hátul is kényelmesen lehet benne utazni, és nem utolsó sorban kiválóan illeszkedik ahhoz, hogy 80 százalékban városban teljesít szolgálatot. Nem tudom, feltűnt-e, hogy az előbb soroltak között nem szerepel, hogy lehessen ugrálni a tetején.
Elnézésed kérem, ha kicsit zavarosnak tűnik az írásom, de annyira értetlenül állok a tetted előtt, hogy nagyon nehezen találom a szavakat.
De azért jó lenne, ha a három agysejtedből legalább az egyikben megpróbálnád elraktározni, hogy ami számodra egy jó hecc, az másoknak a kőkemény munkájukkal megtermelt érték. Vagy ha már mindenképpen az a lényeg, hogy a tökösséged bizonyítsd, akkor legközelebb rúgd le a tükröt, mert azt legalább egyben lehet rendelni, és a javítás nem csökkenti az autó értékét. Vagy törd be az ablakot, és tépd ki a rádiót, mert bár az is totál elfogadhatatlan, de legalább a motiváció felfogható. Vagy ha igazán bevállalos vagy, akkor keress meg, ott vagyok az impresszumban, és regéld el, hogy mi járt a fejedben. Nem, ez sem fenyegetőzés, tényleg érdekelne.
Nem kívánok semmi rosszat, sokkal inkább azt, hogy egyszer majd legyenek a saját munkáddal megtermelt értékeid, és rajtuk keresztül tapasztald meg, hogy milyen érzés megdolgozni valamiért. Mert ahhoz, hogy felmássz egy vadidegen ember autójára, nem kell ész, nem kell tehetség, még egy meztelencsiga is meg tudja tenni, ha adnak neki elég időt. Ahhoz viszont már kell valamilyen fajta rátermettség, hogy valamiképpen boldogulj az életben, és legyenek olyan értékeid, amiket mások teljesen értelmetlenül tönkretehetnek. Őszintén kívánom, hogy legyél azon az oldalon, amelyik bizonyít, amelyik értékeket termel és értékekkel rendelkezik, és ne azon, amelyiken lábbal tiporják ezeket.
A következő PlayIT-en történő találkozás reményében!
Üdv.: RG
