Kevés olyan emberrel találkozhatunk a játékok történelmében, aki tényleg igazán hatalmas, évtizedeken átívelő horderejű eredményeket mondhat magáénak. John Romero az id Software egyik alapítójaként egyértelműen tagja ennek a szűk társaságnak, hiszen a Doom és a Quake egyik dizájnereként nem csak a videojátékok világára volt nagy hatással, de úgy általában véve a popkultúra alakulásába is beleszólása volt. Játékosok milliói tekintenek példaképként a legendás fejlesztőre, így nem csoda, hogy a magyar gamerek rendkívül izgatottak lettek, amikor kiderült, hogy a mester kis hazánkba látogat.
Nem nagy titok, hogy én magam is rajongója vagyok az id Software munkásságának, korábban egész cikkeket szenteltem a témának, így természetesen nagyon kíváncsi voltam, hogy milyen érdekes gondolatokat hoz el nekünk a csapat azon tagja, aki talán a leginkább tükrözi a céggel asszociált rocksztár attitűdöt. Romero a hétvégén megrendezett PixelCon kiállítás keretében érkezett el hozzánk, ahol a dedikálás és a körberajongás mellett az igazán vállalkozó szelleműek akár egy Doom deathmatchre is kihívhatták, ami azért merész ötlet, mert Romero köztudottan a mai napig vérprofi a játékban.
Persze mielőtt elindult volna a kőkemény deathmatch, a dizájner tartott egy rövidebb, "A Life in Games" című előadást, amely főleg arról szólt, hogy honnan származik, valamint hogy hogyan is találta meg a helyét az akkoriban még igencsak gyerekcipőben járó játékiparban. Érdekes volt látni, hogy a nagy koponyák sokszor ugyanolyan szerény helyzetből indulnak, mint bárki más, persze sajnos az is igaz, hogy Romero családjának tragédiákból is jutott bőven. Egyébként, ha érdekel valakit bővebben a története, akkor mindenképpen érdemes elolvasni a (magyarul is megjelent) Masters of Doom című könyvet, ahol az egész csapat sztorijáról olvashattok.
Az előadást követően a rajongók kérdezhettek a dizájnertől. Néhány aktuális téma is szóba került: Romero elárulta például, hogy szerinte a lootboxok és a mikrotranzakciók nem gázok, amíg nem befolyásolják a játékot, ugyancsak elmondta, hogy az új Doom egyjátékos részét nagyon jónak találta, (a multiplayerre csak annyit mondott, hogy "copy-paste Halo") és míg a filmadaptáció szerinte rettenetes, a Brutal Doomot imádja. Az ifjú játékfejlesztő palántáknak azt ajánlotta, hogy ha nagy játékokon akarnak dolgozni, akkor mindenképpen tanuljanak C++-t, viszont indie fejlesztőknek a Unity Engine-t vagy a Lua programozási nyelvet is előszeretettel ajánlja (ezt a kettő egyébként tényleg nagyon jó tanács, főleg ha előtte még sosem tanultatok programozni).
Az esemény fénypontjaként reklámozott deathmatch bajnokság végül kicsit felemásra sikeredett: mind a meghívott vendégek (egészen pontosan Paplovag, GameDay Imi és Stöki), mind pedig az e-sportolók alulmaradtak Romeróval szemben, de végül a döntőben csak akadt egy magyar srác, akinek sikerült győzelmet aratnia a mesterrel szemben. Itt egyébként kicsit fájó pont volt, hogy sosem Romero kameráját mutatták a kivetítőn, pedig nagyon érdekes lett volna az ő szemével látni a játékot.
A dizájner ezután nem is tartott nagy szünetet, szinte azonnal nekiült a dedikálásnak, ahol a poszterek mellett mindenféle id Software-hez köthető relikviákat is aláírt, jellemzően mindegyikhez fűzve egy érdekes anekdotát, ami egyébként nagyon feldobta az egész élményt. Romero rendkívül rendes volt, minden rajongóval szívesen váltott pár szót és addig fotózkodott, amíg csak az idő engedte. Itt már persze egyértelműen a fanboy beszél belőlem, de hatalmas megtiszteltetés volt vele találkozni és öröm volt látni, hogy a játékipar egyik legnagyobb legendája minden eredménye és élménye ellenére olyan volt élőben, amilyennek reméltem: egy lelkes, őszinte gamer és egy igazi, sztárallűröktől mentes rocksztár.
