Egy számítógép hosszú távú működtetéséhez nemcsak a főbb komponensek terén kell körültekintően válogatnunk, hanem egyéb részegységekre is kiemelt figyelmet érdemes fordítani. Egy új vagy egy már használatban lévő masina esetében sem mindegy, hogy milyen összteljesítményű eszközt választunk, hiszen az új vagy a már bejáratott hardver elvesztése is ugyanúgy tud fájni.
A nem elégséges tápellátás például véletlenszerű összeomlást, váratlan leállást eredményezhet, sőt akár kisebb robbanásnak is szemtanúi lehetünk. Ez utóbbi azonban már tényleg csak nagyon végső esetben történhet meg, illetve olyan tápoknál számíthatunk ilyen jelenségre, amiket kis tajvani gyerekek raktak össze a napi rizsadag fejében.
A viccet félretéve, ha a hardverekről nem is óhajtunk gondoskodni, legalább magunkat kíméljük meg a tápok okozta kellemetlenségektől. Egy megbízhatatlan, alultervezett modell hibajelenségei ugyanis nem minden esetben utalnak táphibára, a szoftveres problémáktól kezdve a hardveres anomáliákig, bármi kialakulhat. Ekkor pedig a felhasználók többségének nem az az első reakciója, hogy a tápot kezdi el vizsgálgatni, hanem drivert töröl, majd telepít, újrarakja az operációs rendszert, egyenként kiszereli az alkatrészeket, stb. Végül persze eljut a tápig, de az addig elpocsékolt idővel, kicserélt hardverekre költött pénzzel mi lesz? Ki ad ezekért kártérítést? A tápgyártó ugyan nem fog, legfeljebb a garanciális kötelezettségeknek tesz majd eleget.
Tényleg kell a 700 W vagy afeletti teljesítmény?
Picit magunk, illetve a cégek ellen beszélve...nos, nem. A legtöbb otthoni számítógépbe nem érdemes ekkora tápot vásárolni, hiszen az egy szem processzor a magányos videokártyával és merevlemezzel még teljes terhelés esetén sem fogja átlépni a 300 W-os álomhatárt. Amint viszont komolyabb terveket szövögetünk a virtuális térben lévő pozíciónk megerősítéséhez, azonnal érdemes körbenézni a magasabb Watt-számok emeletén is. Ez a megerősítés lehet egy második grafikus kártya vagy egy igen izmos négymagos processzor sok memóriával megfűszerezve, vagy mindkettő. Utóbbit nyugodtan nevezhetjük halmozottan gazdag állapotnak.
Egy 300-350 W-os tápegység szinte biztos, hogy nem bír el ennyi eszközzel, hosszú távon legalábbis biztos nem. A kimúlást persze meg lehet várni, ezzel is utolsó pillanatra hagyva a vásárlást, viszont nem érdemes játszani a tűzzel, senki nem szívesen látná, amint a hardverei a nagy füstben tovaszállnak. Összegyűjtöttünk három, szerintünk megbízható és minőségi tápegységet, amelyekkel szinte kizárt, hogy gondunk legyen. Nem olcsó darabok, viszont akár az életünket is rájuk bízhatjuk.
be quiet! Dark Power Pro 750 W
Elsőként a be quiet! 750 W-os Dark Power PRO tápegységével ismerkedünk meg közelebbről, nem tudjuk miért, de úgy éreztük, hogy a „sötét erővel" kell kezdenünk ezt a körképet. Nos, nem bántuk meg, mivel a kötelező sallangok mellé értékes extrákat pakolt a gyártó. Kezdjük ott, hogy a moduláris panel mellé ventilátorcsatlakozók is fértek - szám szerint négy darab -, amik által közvetlenül a tápra köthetjük a számítógépházat szellőztető légkavarókat.
A moduláris kábelelrendezésben kevésbé jártas felhasználókat színkódokkal segíti a gyártó, azaz például a piros és zöld csatlakozókba illeszthetők a grafikus kártyákra köthető PCIe tápkábelek, a fekete, négy tűs aljzatok a perifériák áramellátásáért felelnek, míg az összes többi - sárga, kék és fehér - az alaplapi tápkábelek különböző formáját jelöli. A táphoz összesen 22 kábelvég tartozik, ezek közül azonban csak 2 van fixen bekötve. E felett a felhasználó szabadon választhat, ha úgy tetszik, akár 13 Molex madzagot is beköthet, SATA-s rendszerekhez viszont ajánlott az összesen 10 csatlakozót adó kábelek használata.Ami a táp tudását illeti, a 12 V-os ágak hat részre vannak bontva, és egyenként legfeljebb 20 A áramerősséget képesek nyújtani. Együttesen 60 A maximum, mely átszámolva 720 W-ot jelent.
A belső alkatrészeket egy 120 mm-es ventilátor hűti, ami természetesen hőmérsékletfüggő szabályzással operál. A típus természetesen 80 Plus minősítéssel kerül le a gyártósorokról, sőt, a gyártó akár a 88 százalékos hatásfokot is elérhetőnek tartja a Dark Power PRO működése közben.
Corsair TX750 W
A magyar felhasználókkal csak jól járt eddig a Corsair. A VX450 az egyik legnépszerűbb darab hazánkban, a TX-sorozat pedig az extrém felhasználók, tuningosok körében lépett elő, mint első lehetséges alternatíva. A TX750W a termékcsalád középső tagja, azaz 100 Wattal lejjebb vagy feljebb lehet elmozdulni, ha valakinek mégsem ez a típus jönne be. A TX750W a be quiet! táppal ellentétben a hagyományos kábelkiosztást kapta, azaz nincs lehetőség a kihasználatlan madzagok lecsatlakoztatására, az összes köteg csak a házon belül találhat helyet magának. A kábelvégek terén már nincs ilyen markáns különbség, egyedül csak a beköthető merevlemezek számában tud kevesebbet a Dark Power-nél a Corsair tápja. Örömteli, hogy a 6+2-es PCIe tápcsatlakozókból négy darab került az áramforrásra, így akár komolyabb, két GPU-s felső-kategóriás grafikus kártyákat is ráereszthetünk a TX750-re.
A 12 V-os részleg mindössze egy darab, masszív ágból áll, mely 60 A terhelésig bírja a tempót. Megoszlanak a vélemények arról, hogy a szétbontott vagy az egyben hagyott 12 V-os ág/ágak lenne-e a jobb megoldás, mindenesetre az biztos, hogy a Corsair leendő tulajdonosának nem kell aggódnia, hogy a szimpla felépítés miatt esetleges teljesítménybeli problémákba ütközne.A ventilátor mérete ennél a típusnál már 140 mm, és persze hőmérsékletfüggő szabályzásra is képes. A lapátok méretéből fakadóan szerencsére még nagy terhelés esetén sem kapcsol magas fordulatszámra a légkavaró, így nem meglepő, hogy az egyik legcsendesebb 750 W-os táppá avanzsálta a TX750W-t.
FSP Epsilon 80 Plus 700
Bizony ráfért az Epsilon sorozatra ez a kis vérfrissítés, még akkor is, ha amúgy nem történtek jelentős változtatások az elődmodellhez képest. A termék nevében látható 80 Plus jelzés természetesen a hatékonyabb működésre utal, ami egészen pontosan azt jelenti, hogy az eszköz 20, 50 és 100 százalékos terhelés esetén is legalább 80 százalékos hatásfokra képes. Kicserélték továbbá a belső komponenseket hűtő 120 mm-es ventilátort, a korábbi, morgó változatot egy jóval csendesebb és alacsonyabb áramigényű darab váltja. Ezzel a légkavaróval végre van értelme a fordulatszám-szabályzásnak is, hiszen míg az elődmodell már a bekapcsolást követő ötödik percben idegesítő hangon morgott, addig a 80 Plusos újonc szép csendben teszi a dolgát, és csak akkor hallható valamelyest, ha komolyabb terhelés éri a drágát.
A táp képességei szinte semmit sem változtak, a 80 Plusban is ugyanaz a négy darab 12 V-os ág teszi a dolgát, és látja el kellő feszültséggel az egyes komponenseket. A gyártó jó szokása szerint egy kis magyarázatot is mellékel a matricára, mely szerint az egyes és a kettes sín való a processzornak, illetve netán a grafikus kártyának, a harmadikból táplálkozik az alaplap és a perifériák, míg a negyedik teljes egészében a VGA-nak van alárendelve. Hogy ez mennyire tükrözi a valós működést, azt nem tisztünk megítélni, mindenesetre az áganként elérhető 18 A-rel egész kényelmesen eléldegélhetünk. A számadatok szerelmeseinek végül jöjjön egy újabb érték: összesen 675 W-tal terhelhető a 12 V-os rész.
Imádkozzunk, hogy a nyuszi 700 W-os tápot tojjon!
Ez esetben ugyanis nem kell halálos csapást mérni a malacperselyre, kvázi grátisz kaphatunk egy hosszútávon is magabiztos tápegységet. Sajnos a szülőkkel mindig nehéz ezt letárgyalni, így esetleg élhetünk a locsolás adta lehetőségekkel. Gondoljatok bele, egy csomó lányt kell meglocsolni pl. egy Corsair TX750W-ért - pláne a be quiet! tápért -, így végeredményben nemcsak egy új tápunk lehet az összelocsolt pénzből, hanem jó eséllyel egy vagy több barátnőt is begyűtjhetünk. Hát nem csodálatos ünnep a húsvét?!