Nem kapott nagy hírverést, nem is lett belőle legenda, pedig nem hangzott rosszul az első Payday, a Payday: The Heist koncepciója. Volt négy maszkos figura, akik válogatott fegyverekkel teljesítették a meglehetősen nagy jutalommal kecsegtető, nem épp legális (főleg nem jótékony) küldetéseket. A bohócálarcok alapján okkal gondolhattuk, hogy azok mögött kegyetlen pszichopaták bújnak meg, de „hőseink” csak a pénzre hajtottak, a játék egyenesen bűntette a civilek mészárlását. Zseniális ötletekkel volt megtűzdelve (ha egyik társunk elhullott, újraélesztéséhez el kellett engednünk egy túszt). Sokan vontak párhuzamot a Left 4 Dead és a Payday között, amire a No Mercy Hospital DLC is rájátszott, ez ugyanis a No Mercy rablás mellett új maszkokat is adott azoknak, akiknek a Left 4 Dead is telepítve volt gépükre. (Ha emlékeztek, a zombis shooter első pályája pont a No Mercy nevet viselte.) Az Overkill Software most újra nekifut, a PayDay 2 a The Heist közvetlen folytatása lesz, ami végre elérheti, hogy LAN-partyk elengedhetetlen elemévé váljon.
Nem jött meg a fizu
Az alap koncepció a régi maradt: van négy csóva, akik szeretnének bevételhez jutni, de ahelyett, hogy szerszámot ragadva elvonulnának segíteni a négyes metró építésénél, inkább különböző épületekbe törnek be. Összesen 10-12 meló vár rájuk, amit összesen 26 küldetés alatt tudnak véghezvinni. Minden melónak megvan a maga története, de mivel pont az a cél, hogy a küldetéseket minél többször végrehajtsuk, nincsenek komoly sztoribeli csavarok. Az, hogy csapatban indulunk neki a bűncselekmény végrehajtásának, szintén nem véletlen: együttműködés nélkül bizony a zöldhasúak helyett csak a malacpersely tartalma lesz számolgatható (ha egyáltalán hazajutunk).
Az egyik akció során egy galériát kell kirabolni, mely rablás összesen három napot vesz igénybe. Minden apróbb szegmens egy-egy küldetés, hiszen milyen utolsó, óvodai homokozóban forgatott akciófilm szagot árasztana a Payday 2, ha csak besétálnánk, felvennénk a zsákmányt (ami lehet pénz, de akár műtárgy is), aztán ugyanezzel a lendülettel távoznánk. A fegyvereket leginkább a SWAT csapatok ellen fogjuk használni, a túszok mészárlása továbbra sem célravezető.
Némely küldetés során fel lehet térképezni a terepet. Míg ketten az első ajtón teljes természetességgel sétálnak be és számolják meg a civileket, figyelik a biztonsági kamerák elhelyezkedését, másik két figura a szellőzőcsatornát, a biztonsági réseket keresik odakint. Aztán ha a legapróbb porszem is a gépezetbe hull, hamar kiderül, hogy ez nem lesz egy sétagalopp, de mint már mondtam, ez így a jó.
A maszkom alatt is pénz van
Persze pénzből trónt építeni kellemes szombat délutáni szórakozás, de mindenféle dolgokra elherdálni ugyanezt az összeget mégiscsak illendőbb. Az előző résszel ellentétben itt vehetünk fegyvereket és kiegészítőket hozzájuk, maszkot tervezhetünk, vagy fejleszthetjük képességeinket. Ebből legutóbbi az, ami leginkább számít (de persze a maszk kinézete is lényeges, kedves stylistok), ugyanis négy kaszt van, mindegyik a maga skillfájával. Nem holmi „healer, tank, dps, hátul kullogó szerencsétlen” felállásra kell gondolni.
Az egyik kaszt a Mastermind, amit a készítők úgy jellemeztek, mint a Robert de Niro alakította Neil McCauley a Szemtől szembenből. Ő a tömeg irányításához kapcsolódó képességeket kap, meggyőzheti az ellenfeleket, hogy mellette harcoljanak, vagy megkérhet néhány civilt, hogy újraélesszék őt. Az Enforcer a vadállat, akinek az élete nagyobb, a páncélzata erősebb, és mégis gyorsabban fut egy zsák pénzzel, mint a többiek. Ott van még a Technician, aki kütyükkel felvértezve indul „harcba”, a Ghost pedig a sunyi, alattomos, lopakodós, Rouge-féle figura.
A hagyományos szerepjátékoktól az különbözteti meg a Payday 2-t, hogy itt nincs kőbe vésve az első választásunk: pontjainkat akárhogy eloszthatjuk, így nem kell attól tartani, hogy egy csapatba négy ugyanolyan osztályú karakter kerül. Ki kell kísérletezni, hogy ki miben legyen jó a bevetés sikeréhez, meg kell alkotni a tökéletes csapatot annak érdekében, hogy minél hatékonyabban, gyorsabban juthassunk loothoz.
A tökéletes bűncselekmény
A fejlesztőktől megtudtuk, hogy a küldetések 80%-a megoldható csak lopakodással, anélkül, hogy egy lőszert is pazarolnánk. Ehhez persze mindent nagyon pontosan meg kell tervezni, a csapatnak a lehető legszorosabban össze kell tartani, így, mint minden jó co-op játékot, ezt is inkább barátokkal érdemes játszani (vagy legalábbis olyanokkal, akik nem próbálnak a CoD-ban rocket jumpolni a kezdőn). A tervezés egyébként azért nehéz, mert a küldetések számos eleme véletlenszerű. Előfordul, hogy több az őr, máshol vannak a kamerák, az is lehet, hogy egy civil a lakásából figyeli az eseményeket. Szintén jópofa, hogy míg egy tároló nyolcvan százalékban a helyén lesz, ott az a húsz százalék, hogy a kicsempészni kívánt fényképet máshogy kell kivinnünk.
A formula nagyon is csábítónak hangzik, a végeredményt PC-n, Xbox 360-on és PlayStation 3-on augusztus 13-án láthatjuk viszont. Ti mit gondoltok, a Payday 2 vajon tud majd olyan élményt nyújtani, mint a Left 4 Dead, vagy a túlzott komplexitás elüldözi a felhasználókat?
