A'dam kultúrája, a belváros lüktetése, még szerda délelött 11-kor is érezhető, pedig csak 6 lány áll ilyen korán kirakatban a piroslámpás negyed szűk utcáin, és azok az utcák is inkább munkába rohanó emberekkel vannak tele, mint fiatal arcokkal.
Ettől függetlenül itt vagyok, és két óra múlva a kezembe veszem majd a Nintendo 3DS-t, amit már az E3-on is ki szerettem volna próbálni, de egyszerűen nem tudtam beállítani magam egy olyan sorba, ami első ránézésre is minimum 3 órás volt. Nyilvánvalóan hatalmas az érdeklődés és mindenki ugyanazt szeretné tudni: milyen lesz a 3D élmény szemüveg nélkül?
A Nintendo egy időben tartja Amerikában és itt a sajtótájékoztatót, az európait Amszterdamtól 15-20 kilométerre egy mindentől távol eső csarnokban, ahova már eljutni is képtelenség, ha nem a Japán cég rendelt taxijában ülünk. Nem véletlen a helyválasztás. Tudják ők is, hogy a prezentáció után mindenki lelépne "dohányozni", úgyhogy megoldották jó japánosan...nincs busz, nincs taxi, 3DS van.
Kicsit elsőre fura nekem, de ez a kontroll mindenhol jelen van. Például a Nintendo bulikról nem éri meg elkésni, mert egyszerűen nem engednek be. Itt minden óramű pontossággal megy, 15:00-kor becsukják az ajtókat, fények le, és kezdődik a prezentáció. Ráadásul ezt épp egy lerobbant vonaton ülve tudom meg, így kicsit izgi a készülődés, de végül pontban délután háromkor belépek a több ezer újságírót, több száz kamerát és laptopot tömörítő terembe, ahol a hollandokhoz méltóan alig fűtenek, viszont legalább nem alszik el senki a műsor alatt.
Mert bár látványos a show, egymást követik a játékbemutatók és a műsorvezető Jonathan Ross is jó arc, mégis mindenki azt várja, hogy végre megfoghassa a gépet. Persze ezt Japánban is tudják, így próbálnak minden fontos infót bezsúfolni a hands-on elé, amikor már mindenki csak nyomkod.
Megtudjuk, hogy a gépet 3,5 óra alatt lehet feltölteni, ezzel bír 3-5 órát három dimenziós játékoknál, a régi DS játékok 7-8 órán át mennek majd egy töltéssel. A felső kijelző tíz százalékkal nagyobb, mint eddig volt, a fejlesztők szemenként 400 pixelt képzeltek el a a gépbe és ezt meg is valósították.
Így a három dimenziós élmény tökéletes, a 800 x 240-es felbontás tudja, ami ehhez a látványhoz kell. Egy belső és két külső kamera van a 3DS-ben, mindegyik 640 x 480-as felbontást tud, ami három dimenziós fényképekhez is vállalható.
A technikai paraméterek már itt unalmasak, szerencsére jön Shatoru Shibata, a Nintendo Europe marketing vezetője, és jelzi, hogy hamarosan már tényleg...de tényleg vége...majd elkezdi az új funkciókat bemutatni.
A 3DS bal oldalán van a Circle Pad, kicsit amolyan analóg irányító gomb. 2011 van, így mozgásérzékelő szenzor és giroszkóp is van benne, egészen jó augmented reality játékokat tudunk vele majd játszani, pörögve a nappaliban.
A Spotpass funkció azért került a gépbe, hogy magától mindig megkeresse a Wi-fi hotspotokat, és automatikusan frissítse a szoftvereket, játékokat. A Nintendo már tárgyal európa legnagyobb internet szolgáltatóival is, hogy egy külön szolgáltatás keretein belül a gép a játékostól teljesen függetlenül frissítgesse magát.
Persze lesz benne E-Shop, hogy lehessen vásárolni, és még ezer unalmas részletet mutatnak meg, amit már úgyis megnézhettek bárhol a neten, de végül eljön a pillanat és megtudjuk a megjelenés dátumát: március 25. mindenhol a világon. És végre megnyílik a színpad mögötti kis ajtó és bemehetünk.
Minden gép a szép csajok derekára van kötve, így tényleg jut minden négyzetméterre egy gép.
Első körben a PES kerül a kezembe és lenyűgöz. Bár nehéz megszokni focijátékban a thrid person nézőpontot, tényleg jó a kép mélysége. Teljesen jól működik a 3D effekt és végre nem kell hozzá semmi. És ettől lesz nagyon forradalmi kütyü a Nintendo. Mert eddig, ha három dimenziót szerettünk volna, szemüveg kellett hozzá. Macerás volt, de itt nem az.
És annak ellenére, hogy tökéletesen csak szemből látjuk a harmadik dimenziót, ez az első alkalom, hogy tényleg hibátlan. A gép nem túl nehéz, kézre áll és a felső kijelző extra 10 százaléka is nagyon kell a térélményhez.
A Nintendo gondolt azokra is, akik esetleg fejfájást kaphatnak egy idő után: a jobb felső sarokban van egy csúszka, amivel bármikor átléphetünk két dimenzióba. Ráadásul ez a mélységet állítja, koppanásig betolva nagyon 3D, közepesen csak kicsit.
Már nagyon várom, hogy kipróbálhassam a Resident Evil: The Mercenaires-t, így az első adandó alkalommal odarohanok és lecsapok egy szőke hostessre, kezében a játékkal.
Beszarás. Tényleg térben sétálgatok és irtom a zombikat, alig tudják kivenni a kezemből a gépet. Még úgy is nagyon bejön, hogy mozgás közben nem lehet lőni. Vagy célzunk, vagy megyünk, ennek ellenére egyre jobban érzem, hogy idővel a nappaliban is kéne egy nagy 3D-s tévé. De első körben ez is jó lesz...
És még egy halom játék van: Zelda, Street Fighter, Lego Star Wars, vagy a Dead or Alive. Mind egészen más élményt nyújtva, mint eddig bármi. A kedvencem mégis egy ismeretlen title, egy Pilotwing Resort-nevő cucc, ami egy sima repülős játék, de három dimenzióban elképesztő élmény...bár látnátok!
És még sorolhatnám.... Minden más három dimenzióban, ráadásul a legtöbb tényleg használja a giroszkópot, így amikor a pavilon egy eldugottabb részében elkezdek egy tengeralattjárós játékban a periszkóppal nézelődni, tényleg pörgök a saját tengelyem körül, mint egy szélkakas. Csak az első órában fura, utána megszokom, hogy mindenki ide-oda forog, mozog.
Lassan mindent kipróbálok, eszünk, iszunk majd este nyolc körül a Basement Jaxx kezdi el nyomni a zenét. Jó-jó, de annyira azért nem. Inkább lassan visszajövök a hotelbe és azon kapom magam, hogy hiányzik a gép. Hogy várom és elkezdem számolgatni a napokat. 
Ezért jó a DS, mert olyan volt először játszani vele, mint látni az első nagy felbontású játékot 2005-ben, vagy anno az első színes tévét kipróbálni a nagyszüleinknek. Egyszeri és megismételhetetlen élmény, amit sosem felejtesz el.
Tényleg mintha egy lyukat ütne a térben és ott a kezedben látnál bele egy másik dimenzióba. És talán ezt még az sem rontja nagyon, hogy a várt 200 dolláros árnál, magasabb, 250 dollárról szólnak a hírek, ami nem olcsó. A megjelenést követő hónapokban 30 játék lesz elérhető, állítólag nálunk is, így végre talán nem maradunk mindenről le.
Csak esetleg én a gépemről hazafelé, ha sokáig játszadozom itt, úgyhogy lassan elindulok haza és nekiállok összerakni a pár perces videót, amit itt csináltam nektek. Azért látni mégis izgibb, mint olvasni, ugye? Különösen három dimenzióban...
