A Sony 1994-ben dobta piacra az első PlayStationt, amely örökre megváltoztatta a konzolos piacot, ebben pedig annak a Shawn Laydennek is volt némi szerepe, aki a 90-es években a Sony Computer Entertainment londoni stúdiójának nemzetközi fejlesztéseit irányította, 2019-ben pedig már a PS-exkluzívokért felelős SIE Wordwide Studios (a jelenlegi PlayStation Studios) elnökeként vonult vissza.
A vállalatnál több mint 30 évet eltöltő veterán nemrég az Investment Summit nevű rendezvény vendége volt, ahol a GamesIndustry.biz riporterével beszélgetve osztotta meg az aggodalmait a játékipar jelenlegi helyzete kapcsán.
Layden úgy gondolja, hogy a területre leselkedő legnagyobb veszélyt most a Google-hez, az Amazonhoz és a Netflixhez hasonló óriási cégek jelentik, amelyek látják a gamingben rejlő pénzt, és maguk is akarnak egy szeletet a tortából. Az efféle szereplők konszolidációt, vagyis felvásárlásokat és tőkekoncentrációt hoznak, ami megölheti a kreativitást.
Szerinte ezt már a zeneiparban és a mozifilmeknél is láthattuk: az előbbit az Apple és az iTunes 99 centes dalokra épülő üzleti modellje zavarta meg, az utóbbit pedig a filmeket az otthonokba elhozó Netflix streamingszolgáltató, ami a feje tetejére állította a korábbi, jegyeladásokra épülő rendszert.
"Remélem, hogy a játékoké lesz az első olyan iparág, ahol mi zavarjuk meg önmagunkat. Ahol nem kell egy Google vagy egy Amazon ahhoz, hogy teljesen felborítsuk az asztalt. Elég okosnak kell lennünk ahhoz, hogy lássuk ezeket a változásokat, és felkészüljünk erre az eshetőségre."
- véli az egykori SIE-vezér, aki szerint néhány nagyvállalat már kezdi kapiskálni, hogy a puszta pénz nem elég egy jó játék elkészítéséhez. Látványos példát mutatott erre a Google Stadia, amely a kezdeti nagy lendület ellenére mindössze három éven belül földbe állt, a keresőóriás pedig egyetlen saját címet sem tudott elkészíteni rá.
Az okfejtés kapcsán a riporter emlékeztette a jelenleg a Tencent tanácsadójaként dolgozó Laydent, hogy a maguk idejében az otthoni konzolos piacot jelenleg uraló Sony és Microsoft is nagy, kívülálló cégekként léptek be a képbe. Az iparági veterán ezt nem is vitatta, az ő esetükben azonban szerinte kulcsfontosságú volt, hogy a Sony felismerte a saját határait, ezért nem csak az első PS-en dolgozó Sony CD-divízió, hanem a Sony Music munkatársai is besegítettek, majd külsős stúdiókhoz fordultak, akik leszállították a játékaikat a platformhoz.
