Sok jó játékot kaptunk idén, de az Insomniac Games műhelyében összeállt Marvel's Spider-Man 2 abszolút a legjobbak közé tartozik - teljesen megértjük, ha ledaráltátok már a kampányt, és jól álltok a mellékküldetésekkel is így, egy héttel a megjelenés után.
Aki még nem végzett legalább a fő sztorival, valamint A Láng és az Azonosítatlan célpontok mellékküldetés-szálakkal, az most visszafordulhat...
A többiek viszont olvassanak tovább, ha tudni szeretnék, milyen új kalandok várnak még ránk - mert hogy garantáltan lesznek, még ha a bejelentéssel nem is siet a Sony.
Előbb a kisebb kiegészítőkkel kezdünk, amik nyilvánvalóan előbb érkezhetnek, majd jöhet a Marvel's Spider-Man 2 befejezésének és stáblistás jeleneteinek elemezgetése.
A Láng fellobban
Az előző játékhoz a The City That Never Sleeps gyűjtemény keretében három kiegészítő érkezett, most legalább kettőre számíthatunk, bár az Insomniac még semmit nem jelentett be, így az is lehet, hogy a két fent említett mellékküldetés-szállal előkészített sztorikat majd a következő játékban vagy egy köztes, a Miles Moraleshez hasonló méretű spin-offban ismerhetjük meg (és ezt a közönség valószínűleg nem fogja kitörő örömmel fogadni). Míg az előző játék első DLC-je, a The Heist másfél hónappal az alapjáték után jött, a Marvel's Spider-Man 2 kiegészítőiről nem esett szó.
Ha fogadnunk kellene, mégis arra tennénk, hogy DLC-k jönnek, mégpedig igen egyszerű okból - mind A Láng-küldetésszál, mind az Azonosítatlan célpontok szála szorosan kapcsolódik az alapjáték történetéhez.
A Láng során egy szektavezért kergetünk, aki valami nagy dobásra készül. A kalandra velünk tart az előző játékban még Pókembert nyomozóként segítő Yuri Watanabe, aki, mivel kiábrándult az igazságszolgáltatás rendszeréből, most már Wraith néven oszt igazságot, kifejezetten végletes módszerekkel, ami Peternek nem igazán tetszik. Abba, hogy hány legyőzött ellenfél szenvedhetett gerinc vagy koponyatörést, hányan szerezhettek végzetes sérüléseket, ne menjünk bele, higgyük el, hogy akivel Pókember verekszik, az az ő keze által nem hal meg.
Mindvégig nem tudjuk, hogy ki ez a fickó, és mi a célja, csak hogy valami nagyon durvára készül. Yuri ismeri, nincs vele jóban, és tudja, hogy meg kell állítani. Az viszont csak a végén derül ki, hogy mi volt az igazi célja: nem a város felrobbantása, hanem az Oscorp egyik vonatának kisiklatása, amely történetesen egy szimbiótát szállított. Ennek megszerzésében Pókember és Wraith akaratuk ellenére segítenek neki, és amikor a férfi a kezébe fogja a tartályt, ami a lényt tartalmazza, az pirosra vált.
Néhányaknak feltűnhetett, hogy bár nem Venom volt az egyetlen gonosz szimbióta a játékban, az 1992-ben bemutatkozott ultra-mega-extragonosz Carnage (Vérontó) nem szerepelt a fő történetben. Hogy biztosan mindenki jól értse, mi történik, A Láng szájából is elhangzik a "carnage" szó, majd a küldetés végeztével Wraith nyomozásba kezd, és felsorol néhányat a szektavezér által használt álnevekből - köztük a Cletus Kasadyt. Szóval bár Venommal már nem lesz problémánk, egy veszélyesebb és undorítóbb ellenféllel szembe kell még néznünk.
Kaméle, ó, ne
Némileg váratlan csavarral ér véget az a küldetésszál is, amelyben Talon drónokat kell kergetnünk a városban, hogy információkat gyűjtsünk arról, ki a célpontjuk. Kraven próbált velük megtalálni valakit, és minden egyes drónból csak olyan információkat tudtunk kinyerni, amik nem nagyon vezettek minket közelebb a megfejtéshez. Halott emberek, zavaros adatok... A gyakorlott Pókember-rajongóknak azonban leeshetett időközben, hogy a célpont nem más, mint Dmitri Smerdyakov, Kraven féltestvére, aki nem mellesleg Kaméleonként is ismert, és Peter Parker első ellenfele volt a The Amazing Spider-Man 1963-as, első számában. Kaméleon egy szupergonosz, aki azért különösen veszélyes, mert bárki mást képes megtestesíteni, bármilyen jelmezt, arcot magára ölthet. Kravennel való kapcsolata miatt különösen várjuk, milyen sztorit kerekítettek köré ezúttal.
Bosszúálló volt az apám
Térjünk rá a távolabbi jövőre. Ezúttal két stáblistás jelenettel készült az Insomniac, de már maga a befejezés is egyértelműen utalt arra, hogy lesz folytatás, és hogy Pókember egyik legismertebb ellenfele áll majd a történet középpontjában.
A történet végén sikerül legyőzni Venomot, aki a haldokló Harryt kerítette hatalmába, ám a szimbióta nélkül az ifjú Osborn sem maradhat életben. Sajnos ebben a helyzetben nem volt jó megoldás, mert a szimbiótával együtt Harry egy dühöngő, az egész világot hatalma alá keríteni kívánó, ártatlan civileket is szörnyeteggé változtató őrült szupergonosz, nélküle meg egy élete végén járó, gyógyíthatatlan beteg - hiába akarta nagyon Norman Osborn, sehogy nem tudta volna megmenteni fiát. Az egyébként mindvégig meglepően barátságos cégvezető ezt gyászában képtelen belátni, és a Pókembereket okolja Harry állapotáért. Dühében a G-szérumot kéri, ami a mi világunkban valami szépségápolási szer lenne, a Resident Evilben pedig egy az embereket undorító szörnyekké változtató formula, itt egy közismert gonoszhoz kapcsolódik, akit többször is Norman formált meg: a Green Goblinhoz, avagy a Zöld Manóhoz.
A G-szérum papíron emberfeletti erőket ad használójának, mind mentálisan, mind fizikailag megerősíti, azonban őrültséget is előidéz - így született meg az 1964-ben bemutatkozó figura, aki egy nagyon menő szárnyon állva repked New Yorkban, tökbombákat dobál, gúnyosan kacag. Átváltozását ezúttal nem a hatalomvágy idézi elő, hanem a bosszúvágy, amit gyásza váltott ki benne. Később Harry is Zöld Manó lett, és még ez is megtörténhet, ha felébred a kómából. Valószínű egyébként, hogy harmadik alkalommal is több gonosszal küzdünk majd egyszerre (először volt ugye Mr. Negatív, Fisk, Dr. Octopus, meg néhány kisebb szerepet játszó karakter, most pedig Kraven, Gyík és Venom), de egyelőre nehéz elképzelni, kik léphetnek még színre - hacsak nem épp ezt súgta meg nekünk az első stáblistás jelenet.
Az egyértelműen összetört Norman bosszúálló terveire erősít rá ez a pár másodperc, amiben a gyászoló apuka felkeresi a vadul jegyzetelő Dr. Otto Octaviust a börtönben, és arra kéri, mondja el neki, kiket rejtenek a Pókemberek maszkjai. Otto ehelyett inkább örömét fejezi ki annak kapcsán, hogy végre ő is megtapasztalja, milyen a veszteség, milyen elbukni. Ezt követően Norman megkérdezi, hogy Otto mit ír, mire azt válaszolja, hogy "Az utolsó fejezetet". Mikor utoljára láttuk őt, már nem voltak meg a csápjai (nyilván nehezebb lenne úgy kordában tartani, hogy viseli azokat), azonban tudjuk, hogy ő is szomjazik a bosszúra, nem ugyanaz a kedves professzor már, mint régen.
Elképzelhető, hogy - akár Norman segítségével, akár nélküle - kijut, és újra problémát jelent majd a város lakóinak és védelmezőinek. Mivel 1963-ban rajzolták meg először, azóta sok minden történt vele sok különböző képregényfolyamban, van miből dolgozni - még az sem kizárt, hogy összehívja a Baljós Hatost, melynek minden eredeti tagját láttuk már a két Marvel's Spider-Man játék valamelyikében, bár Sandman és Mysterio már annyira nem akarnak kavarni, Kraven meg, nos, nem tud. Az Insomniacnak van némi kreatív szabadsága, bármi megeshet.
Mi vagyunk a Moonék
A második stáblistás jelenetben megtörténik, amire Miles édesanyja, Rio Morales régóta várt, de a fiú elfoglaltságai miatt nem jöhetett össze: Rio vacsorára hívja új párjelöltjét, aki Albert Moonként mutatkozik be. Ő nekünk nem különösen érdekes, ám vele tart lánya, Cindy Moon is - ő már annál inkább.
A játék végén Peter kvázi átadja a stafétát Milesnak, mondván szívesebben koncentrálna inkább magánéletére és MJ-re, bár - feltehetően technikai okokból, a mellékküldetések miatt - ő is irányítható karakter marad. Ugyanakkor lehetséges, hogy a Marvel's Spider-Man 3-ban (vagy egy spin-offban) másik két Pókembert irányíthatunk, és Miles mellé Cindy fog csatlakozni. Őt más néven Silkként ismerhetjük, és 2014-ben láthattuk először képregényben. Hogy, hogy nem, megcsípte egy radioaktív pók, ezért különleges képességekre tett szert: tud például hálót szőni, azzal lengedezni, vagy épp ruhát rögtönözni.
A képregényekben, miután véletlenül behálózza a szüleit, a Pókemberéhez hasonló képességekkel bíró Ezekiel Sims elviszi, és elzárja egy szobába, mivel egy Morlun nevű alak, a pókképességű szuperhősök nemezise vadászik rá, és csak így lehet teljes biztonságban. Pókember (Peter) kiszabadítja, aminek a lány annyira nem örül, de végül együtt veszik fel a harcot Morlunnal, és egy párrá válnak - na, a játékokban ilyen tuti nem lesz, mert Peter végre boldog MJ-vel, és a képregényekben a szüleit keresi, itt meg ugye eleve az apjával érkezik Milesékhoz. Van mit mesélni róla, ő is egy érdekes karakter, de hogy hogyan építik majd bele ebbe az univerzumba, azt érdeklődve fogjuk figyelni.
Nem tudjuk, mennyit kell még várnunk a DLC-kre, egy újabb spin-offra vagy a teljes értékű folytatásra, de biztosra vehetjük, hogy az Insomniac nem áll majd le, ha az eladások megfelelően alakulnak - elnézve Pókember és a PS5 népszerűségét, valamint az értékeléseket, nincsenek kétségeink.
Szerintetek milyen karakterek léphetnek még színre, kiket látnátok szívesen?
Ha kíváncsiak vagytok a játékban megszerezhető összes ruhára, akkor ezt a videónkat nézzétek meg!
