Na jó, a helyzet nem olyan súlyos, mint tavaly, amikor egyszerűen pontot tettek a történet végére, és a lezáró fejezettel már a DLC epizódjait vezették fel, inkább csak ez a rész volt egy animés filler. Kicsit olyan érzésem támadt, mint egy Dr. House epizód közben: érdekes felütéssel indít, aztán egy órán keresztül pörög az akció, egyre jobban összekuszálódnak a szálak, a történet pedig igazából egyhelyben toporog, majd az utolsó képsorok megoldást jelentenek az egész őrületre.
Emlékekben turkálva
Pedig ha sikerült volna kiszínezni, ez lehetne a sorozat történetének legizgalmasabb epizódja. Persze előfordulhat, hogy csak azért került be ennyi akció, mert tudták, hogy a sztori bizony nem fogja elvinni a hátán az egészet. Egymást érik az akciójelenetek, és bár a QTE-részeket még mindig lehetetlen elszúrni, ami azért ront egy kicsit ezek élvezeti értékén - hiába, elsősorban a fiatalabb generáció a célközönség -, így is jól fognak szórakozni azok, akik a Survival-mód miatt szeretik az eredeti Minecraftot. Szerencsére a másik oldal, a kreativitásukat kibontakoztatni vágyó rajongók is megkapják a magukét: ebbe a részbe két építős feladványt is sikerült beszorítani. Az egyikben egy karakter mását kell felépítenünk, míg a másikban az a cél, hogy minél félelmetesebb legyen a végeredmény. A lehetőségek tárháza messze alulmarad ahhoz képest, amit a Minecraftban kapunk, de ezektől a feature-öktől lesz igazán minecraftos a játék, és nem attól, hogy kockafejű karakterek ismert youtuberek hangján szólalnak meg.
Ahelyett, hogy tovább kergetnénk a mindenható Admint, aki az egész évadban megkeserítette az életünket, Jesse és díszes kompániája egy kis múltidézést tartanak. Elutaznak a világ mélyére, egy papíron nem is létező helyre (a bedrock a legalsó kőzetréteg a Minecraft világában, amiből az egész felépül, ez alatt elvileg semmi sincs, csak még több bedrock), ahol az Admin egykor a barátaival élt. Itt megtudunk néhány dolgot a múltjáról, ami valamilyen szinten elmagyarázza, mi miért történt az évadban, továbbá felvezeti, hogy milyen meglepetések várnak ránk az évadzáróban.
A technika diadala
Úgy látszik, az elmúlt évek sirámait lassan, de biztosan meghallották a fejlesztők, és elkezdték kikalapálni az igencsak köhögő motort, ami elég sok bosszúságot okozott nemcsak a Minecraft: Story Mode-rajongóknak, hanem az összes többi Telltale-féle kalandjáték kedvelőjének is. Most először fordult elő a sorozat életében, hogy a végigjátszás alatt semmilyen problémába sem futottam bele, nem akadt, nem döcögött, nem fagyott le, nem volt gond sem a textúrákkal, sem a hangokkal. Még az eddig szinte minden epizódban felbukkanó szinkroncsúszást sem tapasztaltam, amiért jár a piros pont a fejlesztőknek.
Az évadzárót felvezető epizód nem váltotta meg a világot, de a már-már kötelező cliffhangerrel elérte, hogy ne fulladjon teljes érdektelenségbe az etap, és legyen bennem némi kíváncsiság a lezáró epizód iránt. Vannak erős pontjai, kár, hogy 12 rész kellett a Telltale-nek ahhoz, hogy ezeket felismerje.
