A jelenlegi konzolpiacon döntéseket hozni, olyan mintha az ember aknamezőn sétálna: bármelyik lépés egyben az utolsó is lehet. Nem véletlen, hogy csak az igazi nehézfiúknak van esélyük ringbe szállni, de még az olyan hatalmas vállaltoknak is, mint a Sony vagy a Microsoft, gondosan kell mérlegelniük, mielőtt elhatároznák magukat. Latolgatniuk kell, hogy mik masináik erősségei, mik a gyengeségek, és mi mennyiért éri még meg a viszonylag széles rétegek számára.
A Microsoft egyik aduja a japán csodával szemben éppen a tartalmas online háttér. A számok tükrében jelenleg több mint hatmillióan veszik igénybe a doboz ilyen szolgáltatásait. Ennek a fele, tehát nagyjából hárommillió azok száma, akik hajlandóak évi ötven dollárt kicsengetni az extrákért, a maradék pedig beéri a jelenleg ingyenes fapaddal.
Gates of Hell
Olyan illúziókat nyílván kevesen táplálnak, hogy Bill Gates valójában a Mikulás álruhában, és a szoftveripar legnagyobb hala arra hivatott, hogy életünket csupa jóindulatból szebbé, kellemesebbé tegye. Mégis, a Microsoft egy-egy húzása akár a legcinikusabbakat is képes heves anyázásba átcsapó szájtátásra ingerelni. A legutóbbi botrány a jelenlegi húzónévhez, a Gears of Wars-hoz tapad.
A rendkívül stílusos lövöldét novemberi megjelenése óta több mint 3,7 millió példányban értékesítették világszerte. Ekkora számmal nemcsak kis hazánkban lehetne kétharmados többséget szerezni a Parlamentben, de biztosan szavatolja azt is, hogy a „júzerek” valamilyen extrákra is számíthatnak. Főleg, ha az adott produktum ennyire erős multiban.
A várakozások be is igazolódtak, és az első térkép-csomagot nagyjából egy hónapja letöltheti minden érdeklődő, méghozzá teljesen ingyen. A lehetőséggel eddig több mint másfél millióan éltek. Eddig minden szép és jó, de a háttérben már készült a tragikus végkifejlett, és bizony nem kellett a Mátrix Orákulumának lenni ahhoz, hogy belássuk, ha a Microsoft valahol sült gesztenyét szimatol, azt ki is kaparja magának. A legújabb pakkot ugyan ismét megrakták minden földi jóval, csak hát most már tíz dollárba kerül. Ráadásul az egyik gamer oldalon, nevezetesen a 1up.com-on, megjelent egy olyan interjú az Epic Games elnökhelyettesével (ők követték el a Gears-t), hogy annak hatására majd mindenki kapát, kaszát és Redmont-ba szóló repülőjegyet ragadott.
Az említett elnökhelyettes, Mark Rein megemlítette, hogy ők továbbra sem kértek volna pénzt, de a Microsoft máshogy döntött. Nem késlekedett soká a válasz sem, Aaron Greenberg, az Xbox Live egyik fejese azt nyilatkozta, hogy csak kevesen elégedetlenkedtek, ráadásul az így befolyó pénzből lehetővé válik a játék fejlesztések finanszírozása, illetve a költséges online részleg működtetése.
A ház és a szoba
A hardcore játékosok számára nagyon fontosak a különböző add-on-ok, mivel nem mindegy, hogy miközben a haverok már a legfrissebb pályán gyilkolják egymást, mi még mindig az unalomig ismert gyárkomplexumban kolbászolunk. Az ilyen extra map-eket tartalmazó csomagok általában ingyenesek, de ha nem, akkor tíz dollárt is elkérhetnek értük. Viszont mindez a fejlesztőknek már csak azért is megéri, mivel ezek segítségével sokáig eredeti árukon tarthatják az egyes címeket, vagyis nem kell attól tartani, hogy két hónap múlva már budget kategóriába kerül a termékük.
„A letölthető térképek nagyon sok profitot hoznak nekünk.” — mondta Tony Key, az UbiSoft Entertainment SA marketing divíziójának elnökhelyettese — „Ha például szereted a „Rainbow” sorozatunkat, és nincs meg a legújabb térképed, akkor nem vehetsz részt a meccseken. Nem hiszem, hogy a jövőben valaha is készítenénk Clancy játékot Xbox Live szolgáltatás nélkül.”
Ráadásul amíg egy olyan cím, mint az UbiSoft Rainbow Six Vegasa, vagy az Activision–féle Call of Duty 3 fejlesztési költsége 25 milkára is rúghat (persze továbbra is dollárban), addig az extrák összehegesztése jóval olcsóbb. Tony Key volt oly szíves, és azt is megsúgta, hogy az ilyen háttértevékenységek működtetéséhez mindössze a teljes stáb tíz százalékára van szükség.
Igaz, hogy az add-onok csak vékony szeletét teszik ki a 19 milliárd dolláros „videojáték tortának” a maguk kétszáz milkójával, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a teljes játékokhoz képest, arányaiban jóval nagyobb profitra lehet számítani. Az egyik pénzügyi analitikus a következő hasonlattal próbálta megvilágítani a helyzetet: „Olyan mintha egy már meglévő házhoz építenénk egy plusz szobát. Árban ez sehol sincs egy teljes ház építési költségeihez képest.
A Microsoft dilemmája
Természetesen a Microsoft sem marad ki a finomból, hiszen a letöltések árából az ő feneketlen kasszájukba befolyik annak harminc százaléka. Tehát, ha tíz dollárt leperkálsz az új „Gears Of War” map-ekért, akkor ebből három Bill bácsi zsebébe vándorol, míg a fejlesztők hetet kapnak.
Sajnos azonban az ilyen üzlet kétélű fegyver: egyrészről, mint az látható, nagyon kifizetődik, másrészről viszont számítani lehet arra, hogy a tisztelt gamer megvonja a vállát, és legközelebb már nem veszi le az adott címet a polcról, vagy esetleg túlad az egész hóbelevancon és átpártol a konkurenciához. Mivel pedig nagyon nehéz pénzügyekben tól-ig határokat szabni, maga a Microsoft is elfilozofál, mielőtt egy-egy ilyen döntést megreszkírozna.
A legutóbbi üzleti negyedévben különben a Microsoft félmillió dobozt értékesített, ráadásul a veszteségüket is lefaragták 330 millió dollárra, míg ez az összeg egy éve még 438 millió volt.
