Élénken emlékszünk még azokra az időkre, amikor elkerekedett a szemünk, ha egy-egy frissítés több száz MB-ot nyomott, sőt: itt ez a hír 2001-ből, amiben arról számoltunk be, hogy a Half-Life: Opposing Force-hoz egy - ahogy ZeroCool kolléga fogalmazott - "elég borsos méretű" patch érkezett: 19,7 MB-ot kellett lekönyörögnünk az akkor még nem kimondottan gyors netkapcsolatunkon keresztül. 2013-ban már azon sokkolódtunk, hogy az igen silány állapotú Aliens: Colonial Marines 4 GB-os patchet kapott, ma viszont még az apróbb hibajavításokat tartalmazó hotfixek is hajlamosak ekkorára hízni.
A játékok méretének gyarapodása természetes, már csak azért is, mert a digitális terjesztés népszerűségének növekedése és az egyre gyorsabb internet miatt a fejlesztők nincsenek arra kényszerítve, hogy minden áron a lemezek korlátai között tartsák játékaikat. A PlayStation 3 és az Xbox 360 esetében megúsztuk a telepítést - csak bepattintottuk a lemezt, aztán legfeljebb egy frissítésre kellett várnunk -, ma már viszont konzolon is alapjáraton megy a fájlok másolása.
Eléggé úgy néz ki, hogy pár éven belül már nem a mostani 60-70 GB, hanem a Call of Dutyk által képviselt 200 GB-os kategória lehet az átlag. Azért a fejlesztők is érzik, hogy ez probléma, és sokan próbálnak tömörítő eljárásokat alkalmazni, de ajánlott úgy készülni, hogy a közeljövőben egy 512 GB-os tárhely már szűkös lesz az újdonságoknak - pláne úgy, hogy a valódi, játékok telepítésére használható tárterület konzolokon például jóval kevesebb. A helyzet viszont nem reménytelen.
Miért ilyen nagyok a játékok?
Ha röviden akarjuk megválaszolni a kérdést, összefoglalhatjuk azzal, hogy "nyilván mert szebbek és összetettebbek lettek az évek során". Alapvetően ugyanis ez a helyzet: a megnövelt részletesség érdekében a textúrák nagyobbak, jobb minőségűek, a modellek kidolgozottabbak, hiszen hiába támogatna egy játék 4K-s felbontást, ha az egyes elemek nem követnék le a növekedést. Több az effekt, nagyobbak, tartalmasabbak és kidolgozottabbak a nyílt világok, melyek így értelemszerűen több helyet kérnek.
A rengeteg adat, amikből a rendszerek dolgoznak, a hangok, a videók mind-mind óriásiak, néhol még tömörítés után is - a Forza Motorsport 7 (ami még csak nem is egy nyílt világú játék) például 100 GB környékén járt, de végül a fejlesztőknek sikerült 70 tájékára levinniük úgy, hogy ez ne menjen az élmény rovására. Egy másik, érdekes példa a Titanfall PC-s változata, aminek 48 GB-jából 35 GB-ot az audiofájlok foglaltak el, hogy alacsonyabb maradhasson a gépigény - a gyengébb masinák ugyanis nem tudták volna a tömörített hangfájlokat menet közben visszavarázsolni úgy, hogy annak ne a framerate lássa kárát. Konzolon nincs ilyen probléma, ott általában külön komponens felel ezért.
A legutóbbi két Call of Duty kiugróan nagy lett, és az Activision szerint ezért a realizmus, a részletesség növelése, az arcmozgások fejlesztése felel - meg persze az, hogy mindkettőben van egy egyjátékos kampány, egy tartalmas többjátékos mód, illetve a Modern Warfare-ben egy klasszikusabb co-op élmény, a Black Ops Cold Warban meg zombik. Egy csomagban lényegében három különböző élményt kapunk, és még ezekre jön rá a battle royale-os Warzone, ami önmagában igen súlyos. A Destiny 2 30 GB-ról indult, eljutott 120-ig, majd 70-re tudták mérsékelni, ami még mindig soknak tűnhet, de egy tartalmas online játékról beszélünk, ami a sokadik kiegészítőjén is túl van már.
A tömörítés mellett úgy is csökkenthető lenne a játékok mérete, ha nem tartalmaznának minden nyelvi csomagot. Általában az EFIGS nyelvek közül válogathatunk az AAA játékok esetében, tehát hiába játszanánk csak angolul, mindenképp telepítenünk kell a francia, olasz, német és spanyol hangfájlokat, feliratokat is. Az Assassin's Creed: Odyssey-ben ezt megváltoztatták: ott az angol nyelv volt az alap, és minden további csomag körülbelül 2GB-ot foglalt - tehát eleve 8 GB-ot spórolhatunk, ha csak azt a nyelvet installáljuk, amin élvezni szeretnénk a játékot. A Valhalla esetében ezt a megoldást nem alkalmazták, ott minden eleve elérhető, de a Ghost Recon Breakpointnál és a Watch Dogs: Legionnél szintén csak az angol jár gyárilag.
Mit lehet tenni?
Mivel a játékok léptéke nem lehet kisebb, hiszen fejlődni kell, a kulcs a tömörítés: olyan megoldásokat kell találni, amikkel a magas minőség elfogadható fájlméretek mellett tartható. Bár az erősebb hardverek esetében elvileg kevésbé lenne gond a kitömörítés, van olyan fejlesztő, aki aggódik, hogy az Unreal Engine 5-ös játékokban használt eredeti forrásanyagok és textúrák miatt az egekbe szökik majd a programok mérete.
Emellett, mint említettük, sokat nyerhetnénk a nyelvi fájlok (különösen a hangfájlok) telepítésének opcionálissá tételén is, hiszen nagyon szűk lehet az a réteg, amelynek tagjai egynél több nyelven kívánnak játszani egyszerre. Szintén jó volna, ha a nem használt anyagokat kivennék; sokszor megesik, hogy kivágott karakterekre, egyéb tartalmakra bukkannak a fájlokban elmerülő fórumozók. Az egyébként dicséretes, hogy a CoD-oknál törölhetjük a számunkra nem érdekes elemeket, így például a kampány befejezése után nem kell tartogatnunk azt, és bármikor letölthetjük, ha mégis kedvet kapnánk egy ismétléshez.
Mi játékosként mindössze annyit tehetünk, hogy feltankolunk SSD-kből - a HDD-k ideje lejárt, pár éven belül biztos, hogy elengedhetetlen lesz a váltás, ha az új játékok minden előnyét ki akarjuk élvezni. Persze ez nem olcsó, de a kompromisszumok nélküli élményt nem adják könnyen.
