Van az úgy, hogy az embernek elege van a toxikus ellenfelekből, a meccs végén "EZ"-t spammelő all-chat huszárokból, a kizárólag cirill betűkkel kommunkáló csapattársakból, vagy a nyilvánvalóan a matchmaking miatt elvesztett meccsekből, de nem akarja otthagyni kedvenc játékát. A Rainbow Six Extraction pont az ilyen Siege játékosok új kedvence lehet, de a Left 4 Dead rajongóknak is érdemes belenézniük.
Miből lesz a cserebogár
A Siege-be durván három évvel ezelőtt került be egy időszakos, Outbreak névre keresztelt játékmód, ahol néhány társunkkal vállvetve fura űrlényekkel vehettük fel a harcot. A kooperatív móka nem volt kifejezetten kiforrott, de így is rengetegen szomorkodtak, hogy viszonylag hamar ki is vették a játékból. Ez pedig egyértelműen azt jelentette, hogy lenne igény egy ilyen jellegű kalandra, így a dizájnerek visszaültek a tervezőasztalhoz, és napokon belül pedig mindenki megtapasztalhatja, mire jutottak.
December közepén egy sajtóeseményen kaptunk lehetőséget arra, hogy kipróbáljuk a korábban Rainbow Six Quarantine néven futott játékot (két éve húzódó pandémia alatt mondjuk elég sok időt töltöttünk már a karanténban, úgyhogy üdvözöltük a névváltoztatást). A háromfős kooperatív játékban a Siege-ből már jól ismert operátorok bőrébe bújva vehettük fel a harcot az idegen fenyegetéssel.
A gameplay loop viszonylag egyszerű: minden pálya három szakaszból áll, amiket egy-egy zsilip választ el egymástól. Minden pályarészen dedikált feladatunk van, amit ha teljesítünk, extra jutalomban részesülünk. De bármikor dönthetünk úgy, hogy inkább mentjük a bőrünket, és egy helikopterrel evakuáljuk a csapatot, vagy annak megmaradt részét. Az operátorok nem halhatnak meg: ha végleg a földre kerülnek, egy sztázis burok vonja be őket. Ilyenkor még elcipelhetjük őket a helikopterhez, azonban ha ezt nem tudjuk megoldani, ne adj' isten az egész csapat elhullik, akkor kénytelenek leszünk később megmenteni őket.
Ismerős arcok
Az Extractionben négy különböző, egyre komolyabb kihívást kínáló helyszínen indulhatunk bevetésre: New York után San Francisco, Alaszka és a Truth and Consequences vár minket, mindegyik három speciális misszióval, így összesen 12 területet járhatunk be, ahol a rengeteg különböző feladatból sorsol nekünk a gép. Van, hogy egy élő ellenfelet kell befogni, máskor lopakodva elhelyezni trackereket, melee takedownnal mintát venni, előcsalni az elite-et, időre aktiválni állomásokat, és még sorolhatnánk. A tapasztalt Siege-játékosoknak lesznek ismerős helyszínek, de egyáltalán nem éreztem problémának, hogy újra felhasználtak pályarészeket, és átemelték például a garázst a Siege konzulátus pályájáról.
A változatos feladatok segítenek kidomborítani az operátorok erősségeit is: ha egy egy területet kell megvédeni, akkor az erre szakosodott kommandósok tudnak megvillanni (pl: Smoke), míg a lopakodásnál Vigilnek vehetjük hasznát. Persze senki nem haszontalan, de míg Sledge kalapácsa vagy Ela robbanó csapdái viszonylag maguktól értetődőek, addig Jäger kütyüjét már nehezebb használni. Minél többet játszunk egy operátorral, annál több tapasztalati pontot gyűjtünk, az így feloldott szintekkel pedig új fegyverek, kütyük és erősebb passzív képességek állnak majd rendelkezésünkre, amire szükségünk is lesz ahhoz, hogy a magasabb nehézségi fokozatokon bármi esélyünk legyen. Ugyanakkor nem fogunk tudni csak egyetlen karaktert "mainelni".
Ennek egyik oka, hogy a sérüléseket a pályákon belül sem lehet felgyógyítani, vagyis az operátorok idővel leamortizálódnak, és kénytelenek pihenni (esetenként bemehetünk velük 50% életerőn, de az kész öngyilkosság). Ha pedig bent ragadnak egy elbukott misszión, akkor egészen addig elérhetetlenné válnak, amíg meg nem mentjük őket. Ilyenkor a következő küldetés egyik fázisa (és nem feltétlenül az első) az lesz, hogy mentsük meg pórul járt társunkat.
Ha valaki járatos a Rainbow Six: Siege-ben, annak az operátorok nem fognak hatalmas meglepetést okozni: az irányítás ugyanaz, a gunplay továbbra is fantasztikus, a fegyvereket különböző szerelékekkel testre szabhatjuk, legfeljebb bizonyos operátorok speciális képességén finomhangoltak egy kicsit, hogy hasznosabb legyen az űrlények elleni küzdelemben.
Aki mer, az nyer
Erre pedig szükség is lesz, az Archæan névre keresztelt faj ugyanis nem kifejezetten barátságos. Több mint 10-féle szörnyeteg akarja a halálunkat, és az agyatlan "zombik" jelentik a legkisebb gondot. Van olyan, ami lekötöz, mások vakító csapdákat raknak, felrobbannak, láthatatlanná teszik magukat és a többieket, megidéznek további rondaságokat, esetleg eltűnnek a földön folyamatosan terjedő fekete takonyban. A legdurvábbak az úgynevezett Proteanok, akik képesek felvenni valamelyik operátor formáját és képességeit, csak épp 300%-ra tuningolva. Sajnos (vagy hál' isten) ilyennel a próbakör során nem találkoztunk, mert bár az egyik misszió utolsó lépcsője ez lett volna, a csapatunk már jóval korábban elhullott.
Nemcsak az operátorokat fejleszthetjük külön, hanem az általános REACT fejlettségi szinten is lépkedhetünk fölfelé, így feloldva speciális kütyüket, mint a szörnyeket lassító ragasztógránát, a zsebből előrántható energiafal, a speciális drón, vagy a folyamatosan terjedő fekete taknyot felégető lézer. Érdemes tehát a lehető legtovább eljutni minden pályán, ugyanakkor sokszor még mindig jobb korábban evakuálni és túlélni egy missziót, mint mindent feltenni egy lapra és beáldozni a teljes csapatot.
Mindenkinek a saját vérmérsékletétől függ majd, hogy mennyit kockáztat, de érdemes tudni, hogy ha a többiek elhullottak, nyomulhatunk tovább egyedül, olyat viszont nem lehet csinálni, hogy csak a csapat egy részét evakuáljuk: ha valaki lemarad a helikopterről, annak azonnal bekapcsol a sztázis búrája. Pályaszakaszonként adott számú utánpótlás áll rendelkezésre, azt a menüben mindig látjuk, hogy mennyi lőszeres láda vagy medkit van még bent, érdemes-e velük számolni.
Van mit a tejbe aprítani
Akárcsak a Siege esetében, ezzel is minden bizonnyal hosszú évekre tervez a Ubisoft. A megjelenéskor elérhető 18 operátor mellé minden bizonnyal folyamatosan érkeznek majd a többiek is, és jöhetnek új küldetések vagy akár pályák is. Az azonban biztos, hogy a kezdeti időszakban sem fogunk unatkozni. A véletlenszerűen sorsolt küldetések mellett a nehézséget és az újrajátszhatóságot is növelik a mutációk, amik a Back 4 Bloodhoz hasonlóan mindig valamilyen speciális extrával csavarják meg az adott missziót, például robbanó zombikkal, vagy azzal, hogy a földön terjedő takony nemcsak lassít, de sebez is.
Emellett ott a Maelstrom Protocol, ami egy folyamatosan nehezedő, heti challenge mód a kompetitív játékosoknak, ami exkluzív jutalmakat kínál a legjobbaknak. Itt hetente változik az elérhető operátorok listája, a pályák teljesítésére rendelkezésre álló idő pedig folyamatosan csökken. Minél messzebb jutunk, annál több pontot kapunk, de ha nem tudunk evakuálni, nulla pont lesz a jutalmunk.
Bevallom őszintén, abban a néhány órában amit a Rainbow Six: Extractionnel töltöttünk, jóval többször kellett a csapatnak idő előtt evakuálnia, mint szerettük volna, és néhány operátorunk is a paraziták martalékává vált. Ez nem egy "feelgood" kacagós-nevetős kooperatív lövölde, hanem egy kőkemény kihívás, ahol a legapróbb hiba is végzetes lehet. Ebből a szempontból leginkább a GTFO-hoz lehetne hasonlítani, és azt is nagyon élveztem anno, szóval kifejezetten kíváncsi vagyok, milyen élményt kínál majd hosszú távon az Extraction.
Itt sosem az a kérdés, hogy az első 10 órában jól szórakozik-e az ember, hanem hogy hosszútávon is friss tud-e maradni a játék. De a folyamatosan változó eseményekkel, exkluzív jutalmakat kínáló Maelstrom Protocollal és bővülő operátorlistával szerintem ezzel sem lesz probléma. Ráadásul a játék mellé minden platformon kapunk egy buddy pass-t, amivel két társunkat is beránthatjuk két hétre játszani, sőt a játék bekerül a Game Passba is, úgyhogy tényleg nem lehet kifogás, hogy kipróbáljátok-e. Szerintünk érdemes!
