Egyre jobban terjednek világszerte az elektronikus könyvek. Új divathóbort lenne ez csupán?
Az Amerikai Kiadók Szövetsége (AAP) szerint az elektronikus könyvek értékesítése a tavalyi adatokhoz képest másfélszeresére nőtt, ezzel rekordot döntött az e-könyvek forgalma. A júniusi adatok szerint eddig 12 millió dollárt kaszáltak a divatba jövő termékkel.
Hódítanak a könnyen letölthető, e-könyvek, amelyekhasználatához csak egy készülék kell. A legolcsóbb a jelenleg 32 740 forintot konstatáló eBookMan (az e-book device szerint), ami jó vételnek számít, ha azt nézzük, hogy egy könyv manapság már nem olcsóbb 3000 forintnál. Ha beszereztük az e-könyv olvasót, már le is tölthetjük a 'belevalót', ami az Amazon.com jövőbeli tervei szerint kötetenként 2000 forint körüli összegbe kerülne - legyen szó bestsellerről, vagy a Földön csak alig fellelhető (persze angol nyelvű) kötetről.
Ez lényegesen kevesebb kiadást jelenthet a kiadóknak is: nem kell fizetni a nyomdának, a szállítóknak és a raktáraknak. Az olvasónak pedig azért jobb, mert így gyorsabban és olcsóbban szerezheti meg a műveket, nem foglal túl sok helyet a könyvespolc, nem is említve az esetlegesen rajta levő műveket. Nem kell könyvesboltba és könyvtárakba járni (így levonhatjuk az olvasójegy költségét), ráadásul az e-book olvasó könnyű és bárhova magunkkal lehet vinni. Az pedig csak hab a tortán, hogy egy rakás papírt takarítunk meg, kevesebb festékpatron használódik el és ezzel lényegesebben kevesebb széndioxid jut a Föld légterébe.
Akkor vegyük számba, úgy nagyjából.
Kik járnak jól az e-könyvek elterjedésével?
Az e-könyvet olvasó készülékek fejlesztői, a hozzájuk kapcsolódó terjesztő cégek.
A modernitást, spórolást és praktikusságot szem előtt tartó olvasók.
A vakok és a gyengénlátók, hiszen több készülék már felolvassa a szöveget.
A könyvolvasás fontosságát hangsúlyozó személyek.
A környezetvédők.
Kik lesznek hátrányos helyzetben?
A nyomdák, hiszen nem fognak náluk semmit sem nyomatni, maximum a hivatalos iratokat (de ha az ügyintézés is elektronikus lesz, még azt sem).
A könyvesboltok, mert a készülékeket kell csak eladni, az olvasnivaló letölthető lesz a netről.
A könyvtárak, mert ezentúl senki sem fog oda járni (minek?).
A kiadók és a hagyományos, könyvet-szagolgatni-és-tapintani-szerető olvasók. Mellesleg gondoljunk bele, hányan dolgoznak az említett helyeken.
Akkor most jó, hogy modernizálódnak a könyvek, vagy sem? El lehet dönteni.
