A Kotaku egyik munkatársának adatott meg a szerencse nem is olyan rég, hogy a Square Enix vigyázó tekintete mellett belenézzen Kane & Lynch 2: Dog Days-be.
Az első szembeötlő eltérés az első részhez képest, az a kissé átdolgozott megjelenés. Mert mit várna el manapság a játékos: egy játék legyen szép, és használja ki a kor adta technológiai lehetőségeket. A Kane & Lynch 2: Dog Days esetében viszont ez másként lesz. Az IO Interactive ugyan is úgy véli, hogy egy játék hangulatát nem szükségszerűen a csilli-villi grafika adja meg. Sőt, némi „csúnyításra" is képesek voltak annak érdekében, hogy elérjék a kellő hatást. Mit is jelent ez? Kane & Lynch 2 képi világa nem sokban fog eltérni az 1989-ben az Ecserin a pult alól VHS-en megvásárolt Predator filmétől. A fejlesztők direkt olyan hatásokkal tömték tele a játékot, amelyek azt a látszatot keltik, mintha egy ősrégi videokazettát néznénk a hidegháborús videomagnónkon. A kép foltos, pixeles, és ha durvább jelenet van éppen, akkor még a „szalag" is meggyűrődik, egy pillanatra hangyaháborúvá változtatva a képernyőt. Lynch, mint a főbb játszható karakter új képessége, hogy földre kerülés esetén nem hal meg azonnal. Lehetőség lesz a földön elkúszni a legközelebbi fedezékig, ahol összeszedhetjük magunkat, és akár a fedezék mögül is visszalőhetünk. S mivel ismét kettesben leszünk Kane-nel a kooperatív mód sem hiányozhat a Kane & Lynch 2: Dog Days-ből. Screenhotok és galéria:
És pár korábbi videó, ami már jól szemlélteti a VHS fílinget:
