Ha idén forgatták volna a Da Vinci kódot, talán találkozhattam volna a film főszereplőivel is, ugyanis a Ubi Days 2007-et nem máshol tartották, mint a Louvre múzeum közelében lévő „Caroussel du Louvre” elnevezésű helyen, ami nagyjából az üvegpiramis alatt található. Az impozáns helyszín kiválasztása nem volt véletlen, mert igazán nagyszerű kis rendezvénynek adott otthont.
Először is egy kis „entré” …
Mivel mindenki kedden érkezett, ezért a Ubi arra a napra is összedobott egy kis felvezető show műsort, amelyet külön, egy hatalmas előadóteremben mutatattak be. A műsort egy fehérruhás hölgy vezette, akiről ugyan ordított, hogy a játékvilághoz körülbelül annyira ért, mint én a francia konyhaművészethez, viszont az is látszott, hogy otthonos a felkonferálásban, úgyhogy végső soron egész ügyesen végezte a munkáját.
A műsor célja amúgy az volt, hogy másnap bemutatott játékok fejlesztői mindannyian rövid ízelítőt adjanak játékaikból a hatalmas kivetítőkön bemutatott trailerekkel egybekötve. A háttérben a függönyökre kivetítve – kicsit a japán árnyjátékok mintájára – a Rayman Rabbids elmebeteg nyulainak rendkívül vicces rendetlenkedését láthattuk, sőt, az erős francia akcentussal beszélő Yves Guillermot, a Ubisoft vezérigazgatója élő fehér nyulakat is behozott az előadásra, úgyhogy már csak azt vártam, hogy mikor razziázik az állatvédő egyesület…
Libamájpástétom, pezsgő, dizsi, Elvis-utánzat…
A másfél órás eladás után egy másik teremben franciás apró ételkülönlegességeket, pezsgőt, koktélokat és sok egyéb finomságot szolgáltak fel, amelyeket Grath-szel (PC Guru) és Dinóval (PC Dome) boldogan habzsoltunk. Egészen addig fenn is maradt a nagyszerű hangulat, amíg meg nem jelent valamilyen lepukkant Elvis utánzat, és zsíros hajjal, borzalmas francia akcentussal angolul énekelve próbálta rávenni a nézőközönséget, hogy vele együtt táncoljanak nyolcvanas éveket idéző dizsi számokra. A fickó végső soron megmentette a másnapomat, mert a sokadik pezsgő és koktél elfogyasztása után egyre illumináltabb állapotba kerültem és ha tovább folytatom, akkor komoly gondok merültek volna fel a felkeléssel, így viszont 11-kor a többiekkel együtt én is fejvesztve menekültem a helyszínről…
Lássuk a medvét!
Persze az „igazi” eseménysorozat másnap reggel kilenctől este hatig tartott. A legfontosabb játékokról külön „konferenciákon” vehettünk részt, amelyeken a lead designereknek, vagy producereknek tett fel kérdéseket egy helyi újságíró. A legnagyobb érdeklődés természetesen a csinos Jade Raymond-al készített beszélgetést kísérte, aki az Assassin’s Creedről beszélt, de a Splinter Cell: Conviction-ön is szép számmal jelentek meg kamerákkal felszerelt újságírók. Kicsit hiányoltam, hogy a „nézőként” mi magunk nem kérdezhettünk, de végül is erre később lehetőség nyílt a külön interjúkon keresztül. Bár elvileg nem volt időpontom se a Jade Raymond, se a Mathieu Ferland-féle interjúkra a kicsit bürokratikus szervezés miatt (mindannyian mást interjút kaptunk), de végül is a három magyar újságíró összefogott és egy borzasztóan átlátszó, de mégis nagyon vagány „you know, you know, we are the hungarian team!” dumával mindenhova sikerült bejutnunk és mindenkivel beszélnünk.
„Jó, jó, de milyenek a gémek?”
No persze azt ti sem gondoljátok komolyan, hogy minden infót ebben a cikkben fogok ellőni, de azért nagyon nagy vonalakban elmondom általános tapasztalataimat és benyomásaimat a felhozatalról, a részleteket pedig a napokban olvashatjátok majd. A felsorolás kicsit szubjektív lesz, ezt most nézzétek el…
A legjobban engem az Assassin’s Creed érdekelt és óriási bánatomra magát a játékot nem állították ki, csak Miss Raymond mesélt róla kicsit bővebben, mint eddig, de én magam még nem irányíthattam a rejtélyes „hassassint”. A csinos producer hölgy leginkább az irányításról beszélt (azon belül is az Xbox 360 verzióról), a tömeg szerepéről, illetve azt fejtette ki, hogy sokak hiedelme ellenére az akciórészek, illetve az üldözés korántsem a Prince of Persia-t idézi majd…
A Splinter Cell: Conviction-ben. Sam Fisher visszatér, mint a régi szervezete, a Third Echelon elől bujkáló szökevény. Míg az előző részben, a Double Agentben gyakran vehettünk részt rendkívül látványos akciójelenetekben, és Sammel egzotikus helyszínekre kerültünk, a legújabb epizódban sokkal a kulcsszó a realizmus. Van egy olyan érzésem, hogy a fejlesztők a játékmenet tekintetében némileg a Hitman felé vették az irányt, mindezt megspékelve a sokkal hangsúlyosabb közelharccal, illetve a hősünket körülvevő tömegnek itt is óriási szerepe lesz.
A Ubi készülő sci-fi FPS-e, a Haze voltaképpen a Crysis várható sikerét próbálja meglovagolni: rendkívül látványos grafika, viszont a Crytek csodájához képest kevésbé jól kidolgozott fizika jellemzi a játékot. Magyarán: ugyanazt a dzsungeles helyszínt láthattuk itt is, mint a Crysis-ben, csak éppen nem lehet szétlőni a pálmafákat, meg a járműveket. A látványos grafika és a pörgős játékmenet miatt nem lesz azért rossz a Haze, viszont elég nagy gyomrosként ért minket, hogy ez a játék a mostani információk szerint CSAK PS3-ra jelenik majd meg… (Pedig eddig úgy tudtuk, hogy lesz PC-s verzió is)
A nagyobb nevek között érdemes még megemlíteni a Brother’s in Arms: Hell’s Highway című második világháborús FPS-t, amely teljesen meggyőzött mindenkit arról, hogy még nagyobbat fog büntetni, mint az előző rész és komoly ellenfele lesz következő Call of Duty-nak és Medal of Honornak is. Az előadást Randy Pitchford, a Gearbox főnöke és John Antal ezredes tartották és totálisan beleélték magukat a bemutatóba: igazi „toborozást” tartottak a közönségnek.
Tovább is van, mondjam még?
Persze nemcsak ez a négy játék szerepelt a Ubidays-en, hiszen készül már a Rayman Rabbids következő része leginkább Wii-re, új részt kapunk a híres Settlers sorozatból, a Tom Clancy világ ezúttal egy konzolos RTS-el, az End Warral mutatkozik be (PC-seknek rossz hír, hogy egyelőre nincs szó PC-s verzióról…), illetve belekukkanthattunk az azonos című rajzfilm alapján készülődő Surf’s Upba és a Dark Messiah of Might and Magic: Elemants-ba is, amely nem más, mint a tavaly készült fantasy RPG/FPS Xbox 360-as változata. Kisebb-nagyobb terjedelemben ezekkel a címekkel is foglalkozunk majd a nyomtatott, illetve online GameStar oldalain is.
Összességében remek kis rendezvény volt, nagyon sok kedvet kaptam az ott bemutatott játékokhoz: alig várom már, hogy a végleges verziókat is kipróbálhassam. Ti pedig lessétek szorgalmasan a GameStar Online-t, mert a napokban további cikkek, képek, videó kerülnek majd fel az eseményekről!
